Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-23
286 'Az országgyűlés képviselőházának i Esztergályos János: Egészen jól kezdődikí — Einkö csenget. — Fáy István: Hogyan lehet titkos gyűlést tartani 250 ember előtt?) Lehetetlennek tartom ugyanis, hogy learyen ebben az orszásrban belügyminiszter az állítólagos konszolidáció 13-ik évében, aki még ma sem átal titkos társaság tasria lenni és a titkos társaság élén politikai gyűlésen és politikai összejövetelen résztvenni. (Esztergályos János: Vájjon be volt jelentve? — Kértek és kaptak-e rá engedélyt? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Majd megindítják a nyomozást ellene! — Propper Sándor: Sejtmozgalom! Miniszter úr, sejtmozgalomban vesz részt?) Lehetetlennek tartom azt is, hogy a belügyminiszter úr tudomásával az egész országban szervezkedés folvik különféle titkos alakulatok körében, amelyek mind fegyverkeznek és nem tudom, ki ellen bizonyos ellenséges magatartást kívánnak megvalósítani. (Esztergályos János: Meg kellene kérdezni Mátéffvt! Hallatlan! — (Meskó Zoltán közbeszól) A belügyei ni szter úrnak mondja, saját miniszterének! (Meskó Zoltán: Földalatti szervezkedés folvik az országban! — Zaj. — Elnök csenget.) Igen, ezt aláírom (Meskó Zoltán: A kommunisták részéről!) és éppen erre akarok utalni t. képviselő úr. Hogy mennyire nem áll az, amit Meskó képviselő űr mondott, itt van Az Est mai száma, amely beszámol és értesítést ad arról, hogy Esztergom város képviselőtestületi ülésén (Esztergál vos János: Ugy van! Nem kommunista sejt!) két képviselőtestületi tas- kérdést intézett a oolerármesterhez és bejelentette, hogy titkos társaság fegyverkezéséről van szó. s a tagok mind Mátéffy Viktor orszásravűlési kénviselő pártjából kerülnek ki, akiről nem tudom, hogy ezúttal taffia-e már a kommunista pártnak vagy nem. (Meskó Zoltán: önök is panaszkodnak, hogy szervezkednek a kommunisták! — Elnök csenget. — Propner Sándor: A reverendára kardot köt? — Esztergályos János: Tessék Mátéffvt megkérdezni! — Felkiáltások jobbfelől: Félreérti! — Homonnav Tivadar: Nem daikamese?) A képviselőtestületi tagok, akik ebben az ügyben interpelláltak, kérdést intéztek a város polgármesteréhez, hogy ki ellen szervezkedik ez a társaság, miiven rendszer ellen? A föld mívesek, a kereskedők, az iparosok közül senkit sem vettek be, mondották az interpellálok, a szervezkedésre nincs szükség, hiszen van katonaságunk, csendőrségünk és rendőrségünk. Az interpellációra adott válaszában a polgármester kijelentette, hogy ha van ilyen szervezkedés, az hazafias alapon áll. Megállapítható tehát ebből, hogy Esztergomban igenis van ilyen alakulat, de tudomásom van arról is, hogy nemcsak Esztergomban, hanem az eírész országban is folyik ilyen jogosulatlan alakulat toborzása á belügyminiszter úr ntasítá c ára és fennhatósága alatt (Zaj jobhfelől és u középen. — Homonnay Tivadar: Ez igazán dajkamese!), sőt vannak egyes vidéki városok, ahol napidíjakat fizetnek azért, hogy ezekben a titkos fegyveres alakulatokban résztvegyenek, sőt tudomásom van arról is. hogv még a tartalékos^ katonatiszteket is A., B. és G. csoportba sorozták aszerint, hosry teljesen megbízhatóknak, kevésbé megbízhatóknak, vagy pedig megbízhatatlanoknak tartják-e őket, Amikor ilyen állapotokat látunk az egész országban, amikor egy titkos alakulatnak, egy titkos társaságnak a belügyminiszter úr a feje és amikor >a belügyminiszter úr résztvesz egy ilyen politikai gyűlésen, ahol egyenesen uszít "mindenki ellen, aki nem tartozik ehhez a titkos .Ülése 19S1 november 18-án, szerdán. alakulathoz {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) akkor ebben az országban a jogrend betartására ne hivatkozzék .senki, a kormány egyik tagia sem, legkevésbé pedig a belügyminiszter. (Zaj. — Esztergályos János: Ezért jött Baranyából!) Elnök: Csendet kérek! Györki Imre: Lehetetlennek tartom, hogy a miniszter úr megint visszavarázsolja azt az állapotot, amely itt 1919-ben, 1920-ban és Î921-ben volt, (Zaj. Felkiáltások jobbfelől: 1918-ban!) Önök hirdetik és hirdették állandóan, hogy jogrendet teremtettek ebben az országban és ha valaki megjelenik valamelyik minisztériumban, a minisztérium dolgozószobáinak falán kiakasztva lát egy nagy képet, amelyen az új nemzeti kormánynak — nem a mostani kormánynak, hanem az előző kormánynak- — tagjai vannak^ lef otograf alva, akik újjáalakították ezt az országot. S most tizenhárom év után, a 33-as bizottság jelentése s a 6-os Bizottság jelentése után, az egész országban uralkodó állapotok után, a híres nagy konszolidáció után már ott tartunk, hoer statáriummal kell ezt az országot rendbentartani és gyűlési tilalommal akarnák a szabad szót valahogy megfojtani. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem irányul senki ellen sem! — Szeder Ferenc: Csak csinálják! — Eay hang jobb felől: Vasúti wierénnlet volt! — vitéz Göre-ey József: Akarnak ,még egy Biatorháervot?! — Propper Sándor: Az csak ürügy! — Szeder Ferenc: Amilyen jó vallásosakká nevelik az embereket, més" jöhet egy másik is! — Felkiáltások jobbfelől: Ez már sok! — Szeder Ferenc: Matuska! — M^skó Zoltán: Ugyan kérem, butaságot ne beszéljen! Mi köze ennek a valláshoz?! — Szeder Ferenc : Matuska nem a mi,emberünk volt! — Meskó Zoltán: Hoe-y mondhat ilyent katholikus ember létére? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Györki Imre: Nem tudom, ki volt az a képviselőtársam, — mert nem. ismerem —, aki azt a kérdést intézte felénk, hogy akarunk-e még e^y biatorbágyi merényletet, (vitéz Görgey József: Emiatt van a statárium!) Mi nem akarunk, képviselőtársam, ellenben ahogy látom a politikai események fordulását, és a politikai következményeket, önök hálásak lehetnek Matuskának, mert elősegítette ennek a. statáriális rendeletnek kiadását. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Hálásak lehetnek Matuskának és hálásak lehetnek azoknak a suhancoknak, akik betörtek a Zubek-féle fegyverkereskedésbe, mert ha ez a két 'merénylet nem történt volna meg, akkor ma nem lehetne valahogy megindokolni a statáriális rendeletet, akkor nem lett volna ürügy ennek a rendeletnek kiadására, amelyre szerintem politikai okból seemmiféle szükség nincs. (Zaj jobbfelől.) Ha t. képviselőtársaim, vagy a t. kormány vagy a kormányelnök is egy múltkori interpellációra adott válaszában azt a kijelentést tette, hogy nem kell olyan bűncselekményt elkövetni, hogy valaki összeütközésbe kerüljön a statáriális redelettel, akkor az én válaszom erre az: nem kellett volna olyan (állapotokat teremteni ebben az országban, hogy szükség legyen a statáriális rendelet kiadására. (Ügy van! a szélsőbaloldaton.) Nem statáriális rendelet kiadása, nem a népgyűlések betiltására vonatkozó rendelkezés a módja annak, hogy ezt az országot a bajból és a katasztrófából kivezessék. (Egy hang jobbfelől: Védekezni kell!) Többizben megmondtuk már, mi a módja. A módja az, hogy ennek az or-' szagnak is & szabadságjogok terén a politikai jogkiterjesztés felé kellene haladnia» hogy
