Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-22

Az országgyűlés képviselőházának 22. munkanélküliek segélyben részesüljenek. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Ház! Szilágyi Lajos kép viselő úr felszólalása alatt egy megjegyzésemre a szoeiáldemokratapárt több tagja meglehetősen éles személyes invektivával illetett. (Kabók Lajos: Jogosan!) Arról akarok beszélni, bogy mennyire jogosan, képviselő úr. Egyik megjegyzése àz egyik képviselő úrnak az volt, bogy én nem mertem elmondani ezen elgondolás elleni aggályaimat és erre felbiztattam Szilágyi képviselő urat. (Szilágyi Lajos: Nem is találkoztunk. Nem is beszéltünk.) Ez a megállapítás aligha jogos, mert ez valótlan. (Szilágyi Lajos: Hazugság!) Szilágyi képviselő úr igazolhatja, hogy meglehetősen régen volt, amikor alkalmam volt a képviselő úrral diskurálni. (Szilágyi Lajos: Hazugság! Olyan, mint a többi! — Weltner Jakab: De örült neki, hogy elmondta!) Kérem képviselő úr, legyen türelemmel, majd én elmondom, amit akarok. (Jánossy Gábor: Tiszta dolog. Nem igaz!) A másik megjegyzése az volt egyik képviselőtársamnak a szociáldemokratapártbó], — többek között az igen t. képviselő úrnak is — hogy Rassay is sajnálja a munkanélküliektől az öt pengőt. (Zaj.) Engedelmet kérek, ilyen megjegyzések aligha méltók a magyar parlamenthez,. (Úgy van! Üg.y van! a jobboldalon) Ezt el lehet mondani népgyűlésen, (Jánossy Gábor: Ott sem!— Felkiáltások a jobboldalon: A hordón! — Tabódy Tibor: A szakszervezetekben!) ezt meg lehet írni az újságban, (Zaj. — Jánossy Gábor: Nem szabad. — Elnök csenget.) de leszállítja a parlament tekintélyét, ha egy objektív megjegyzéssel szemben ilyen demagóg kijelentés hangzik el. (Esztergályos János: A Szilágyi-féle beállítás volt a demagóg! Arról méltóztassék beszélni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Rassay Károly: Az egé&z ügybén az én megjegyzésem az volt, (hogy amikor Szilágyi képviselő úr elvileg kifogásolta a segélyeknek a szakszervezetek útján való kiosztását (Szilágyi Lajos: Csak erről van szó!) és említette azokat a polgári tízezreket, amelyek teljesen hasonló állapotban vannak, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon,) én ezt megerősítettem azzal a közbelszólással, hogy mi lesz az ügyvédekkel, az orvosokkal, a kereskedőkkel, az iparosokkal, a mezőgazdasági munkásokkal. (Úgy van! jobb felől. — Peyer Károly: A szellemi szükségmunkát a városházán az ő részükre csinálják. Az többet jelent. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Bródy Ernő: Az semmi, az nem komoly! — Kertész Miklós: A tisztviselők ezrei kapnak munkanélküli segélyt! — Peyer Károly: Az semmi? Az sem komoly? — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Bródy Ernő: A kereskedők és iparosok nem kapnak!) Rassay Károly: T. Képviselőház! En azt hiszem, hogy a jóhiszeműség teljes hiánya kell ahhoz, hogy egy ilyen megjegyzésből valaki azt a jogot merje magának venni, hogy megállapítsa, hogy a közbeszóló irigyli az 5 pengős segélyt a munkanélküliektől. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) En nem is tartom érdemesnek ezzel a megjegyzéssel szemben védekezni, (Elénk helyeslés jobbfelől.) de mégis szükségesnek tartok annyit megjegyezni. v (Weltner Jakab: Ügy helyeselnek, mintha már miniszter volna!) T. képviselő úr, ön már volt ebben a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. II. ülése 1931 november l7-én

} kedden. 237 Házban miniszter (Weltner Jakab: Én nem! Itt is téved!) és tudja, hogy hogyan szoktak a minisztereknek helyeselni. (Peyer Károly: Téved!) Emlékeztetem a t. képviselő urakat arra, hogy egy évvel ezelőtt nyilt levélben fordultam gróf Bethlen Istvánhoz éppen az inségakció kérdésében és nem rajtam múlt, hogy ez az akció akkor megszervezve nem indult el a megvalósulás útján. Azok a t. képviselőtársaim, akikkel szerencsém volt a 33-as bizottságban együtt lenni, igazolhatják, (Ügy van! a jobboldalon.) hogy az első pillanattól kezdve az inségakciót tekintettem a kormány és a bizottság legfőbb feladatának (Felkiáltások a jobboldalon: Igaza van! Az is!) és amikor felmerült az a kérdés, amelyet a mai ülésen Apponyi Albert gróf t. képviselőtársam ma szintén felvetett, hogy meg kell állapítani, hogy mekkora összeg áll ebben a tekintetben rendelkezésre, azt mondottam, hogy a sorrenddel nem értek egyet, mert erre az akcióra kell pénznek lennie, akárhonnan U kell azt előteremteni. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Magam voltam az, aki kormánybiztost sürgettem ennek az egész kérdésnek elintézésére, (Ügy van! a jobboldalon.) mert az az aggodalmam volt, hogy ez a kérdés vándorolva a különböző minisztériumok retortáiban, (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) a népjóléti miniszteri umnál, a földmívelésügyi minisztériumnál, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) nem fog eljutni ahhoz az energikus és gyors megoldáshoz, amelyre szükség van. {Felkiáltások a jobboldalon: Ez az igazság! — Jánossy Gábor: Bis dat, qui cito dat!) En voltam az, aki a 33-us bizottságban azt proponáltam, amikor a magánalkalmazottak felmondása volt soron, (Ügy van! Ügy vn! jobboldalon.) hogy valaminő megoldást keressünk, hogy ezeket a felmondásokat legalább a télvíz idejére elkerüljük és kivédjük. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez is igaz!) Ilyen körülmények között tehát igazán joggal lehetek felháborodva, hogyha egy elvi elgondolásból álló, objektív megjegyzéssel szemben a személyes invektívák ilyen természetű megnyilatkozásával találkozom. (Egy hang a jobboldalon: Ez a fegyverük!) Azonban, t. Ház, ez a kérdés túl megy ezeknek a személyes gorombaságoknak a terén és én nem tagadom, hogy amikor a Népszava vasárnapi számát elolvastam, akkor bennem súlyos aggodalom támadt, elsősorban közjogi szempontból, mert engedelmet kérek t. Ház, ez olyan nagy horderejű kérdés, (Ügy van! a jobboldalon.) amelynek mégis csak valami alkotmányos fórumon keresztül kell mennie, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) mert ez a kérdés azt jelenti, hogy a magyar kormányzat és a magyar állam rálép-e a természetbeni segélyezés és az inségakció helyett a pénzbeli segélyezés útjára, vagy nem, (Elénk helyesles a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Ügy van, ebben egyek vagyunk!) ami óriási elvi jelentőségű kérdés. (Ügy van! Ugy van! jobbfelől. — Kabók Lajos: Hát a százmiliök, amelyeket elherdáltak ebben az országban? — Úgy van! Úgy van! a szélsőjobboldalon. — Ellenmondások jobbfelől. — Kabók Lajos: Maguknak nincs joguk ezt kifogásolni! — Peyer Károly: Igaz, 800 milliót elherdáltak! Honnan veszik az erkölcsi jogot, hogy ezt kifogásolják? — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Kertész Miklós: Az egész rendszer burkolt munkanélküli segélyezés! — Peyer Károly: A tyúk-köles ön, a kamatmentes kölcsön ellen nem tiltakoztak, úgy-e? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ott nem! — Peyer Károly: A külföldi 36