Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-16

Àz országgyűlés képviselőházának le, tekintettel, hogy jöhet idő, amikor beteljesedik rajták az evangéliumnak az a parancsa: aki statáriális hatalom kardjával vétkezik, az statáriumban fog elpusztulni. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr óhajt szólani. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szóló t. képviselőtársam felszólalására nagyon röviden csak azt akarom kijelenteni: a kormány az országban a rendet fenn akarja és fenn fogja tartani. A statáriumot az adott körülmények miatt és sok minden jelenség miatt feltétlenül szükségesnek tartom és fenn is fogom tartani. (Helyeslés.) Senkit sem érint a statáriális törvény hátrányosan, mindenki nagyon könnyen elkerülheti ezt azzal, hogy olyan bűncselekményt r nem követ el, amely a statárium alá esikJ(Ügy van! Ugy van! —laps a jobb- és a baloldalon. — Esztergályos János: A képviselői beszámoló mióta bűncselekmény? — Peyer Károly: Mi köze a politikai gyűlésnek a bűncselekményhez? — Zaj.) Elnök: Napirend előtti felszólalás címén Gaal Gaston képviselő urat illeti meg a szó. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Gaal Gaston: T. Képviselőház! (Halljuk!^ Halljuk!) Azt hiszem, több ízben volt már módomban bebizonyítani, hogy sem a magam személyét illetően, sem pedig azt a pártot illetően, amelyhez tartozni szerencsém van, nem lehet azzal megvádolni, hogy fakciózus ellenzéket akarunk a Házban alkotni. Nem egyszer jelentettük ki, hogy boldogan vesszük tudomásul mindazt az enyhítést és könnyítést, amelyet egy új rezsim a régivel szemben behozhat, soha ebből pártkérdést csinámi magunk részéről nem fogunk és a kormányt minden olyan ténykedésében, amely megegyezik meggyőződésünkkel, teljes erővel támogatni is készek vagyunk. (Éljenzés a jobboldalon.) Anélkül, — hogy félre ne értsenek — hogy ebből bármiféle messzebbmenő, egyéb politikai konzekvenciát engednénk levonni és anélkül, hogy ezért a magunk részére bármi néven nevezendő úgynevezett személyi elismerést kívánnánk. A mélyen t. miniszterelnök úrnak kormányralépését őszinte, meleg szimpátiával kísértük, mert kvázi lidércnyomás alóli felszabadulás érzése vett erőt rajtunk, hiszen az ország közvéleménye az elmúlt kormányzattal szemben már úgy állt, hogy jóformán minden reményt feladott arra nézve, hogy ezt az országot alkotmányos és teljesen jogérző szellemben kormányozzák. (Ügy van! a baloldalon.) A miniszterelnök úr tehát az én felszólalásomban ne keressen egyáltalában semmi néven nevezendő olyan momentumot, mintha én az ő pozícióját a legcsekélyebb mértékben is gyöngíteni kívánnám. Mégis kénytelen vagyok a kormány figyelmét felhívni egyes nagyon bántó jelenségekre, (Egy hang a baloldalon: Egy-egy balkáni jelenségre!) amelyeket alkotmányjogi szempontból nem hagyhatók szó nélkül és bár tudom, hogy gyakorlati vonatkozásban ennek^ hatása nem igen jesz, hiszen az idő eljár a kérdés felett, mégis szükségesnek tartom, hQgy annak a pártnak részerői, amely a^ tiszta alkotmányos és jogi felfogást tette megáévá a kormányzat egész vonalán, a megtörtént eseményekkel szemben tiltakozás, (Helyeslés a baloldalon.) a még meg nem történt eseményekkel szemben pedig felszólítás intéztessék itt a Ház színe előtt az összkormányhoz. Nem akarok hosszadalmas lenni, röviden csak'annyit jelentek ki, hogy egy legutóbb megüresedett kerületben, az albertiirsai választókerületben a választójogi törvény viláülése 1Ù31 november ú-én, szerdán. Í5 gos intézkedései és rendelkezései ellenére, tehát törvényes intézkedések ellenére, lehetetlenné volt téve még a jelöltek részére is bármiféle politikai agitáció. {Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Statárium! — Malasits Géza: Beszélni csak a miniszter uraknak szabad. — Peyer Károly: Hogy ne kövessenek el bűncselekményeket! — Malasits Géza: Ülésezni csak a titkos társaságoknak szabad! — Peyer Károly: A Move.-nak lehet gyűlésezéseket tartani! Azokon két miniszter is részt vett! — Friedrich István: Statárium-választás! Szép kis dolog!) Elnök

: Csendet kérek képviselő urak. Friedrich képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Egy hang a jobboldalon: 1918-ban másként beszéllek! — Friedrich István: Még mindig ott tart?) Gaal Gaston: Nagy örömmel veszem tudomásul a mélyen t. belügyminiszter úr tiltakozását és roppantul örülni fogok annak, ha ez a tiltakozás a gyakorlati életben is érvényt talál! Evvel a tiltakozással szemben azonban konstatálni vagyok kénytelen azt a tényt, hogy az albertiirsai ellenzéki jelöltnek, — lehet, hogy a kormánypártinak is, ezt nem tudom — a helyi hatóságok a statáriális rendeletre való hivatkozással minden néven nevezendő gyűlés és programmbeszéd tartásának engedélyét megtagadták. (Peyer Károly: Előre kijelentette a szolgabíró! — (Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Tévedés!) Ez nem tévedés, ez tény, t. miniszter úr. (Sándor Pál: Még a kereskedők gyűléseit is betiltották! Ez is tévedés, belügyminiszter úr? Bemutathatom a betiltó végzést. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Pakots József: Ugylátszik, a miniszter úr sem tudja, hogy mit csinálnak a közegei!) Gaal Gaston: Elismerem a kormánynak azt a jogát, hogy a gyülekezés kérdését rendeleti alapon szabályozza, mert ehhez a kormánynak törvényes joga van, olyan törvényt azonban nem ismerek, amely lehetővé tenné a kormánynak azt, hogy törvényben lefektetett jogokat rendeleti úton elkonfiskáljon. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A választási agitáció szabadságának joga törvényben van lefektetve és semmi néven nevezendő, sem előbb, sem később kelt miniszteri rendelettel, sem a választóknak, sem a jelölteknek ezt a törvényes jogát elvenni alkotmányosan nem lehet. Csendőrhatalommal meg lehet csinálni, törvényes alapon és alkotmányosan azonban ilyen akciót csinálni nem lehet. Miután pedig az albertirsai kerületben az történt, hogy ott egyszerűen elkonfiskálták a jelöltek agitációs, sőt programmibeszédtartási jogát is, úgy, hogy ott egy néma választás fog bekövetkezni, (Friedrich István: Stillbalte-választás!) ha ugyan a jelölt odakerül, hogy választás történhessék, (Zaj a szélsőbaloldalon.) és miután én ebben az eljárásban, akár a kormány tudtával és jóváhagyásával történt, akár nem, de mert feltétlenül megtörtént az albertirsai alantas hatóságok részéről, alkotmánysérelmet látok, ezért én ezt az alkotmány sérelmet bejelentem a mélyen t. Háznak, tiltakozással minden ilyen hasonló akcióval szemben és nagy örömömnek adva kifejezést a felett, hogy a belügyminiszter úr maga is megbotránkozott az alsóbb hatóságok ilyen magatartásán. Teljes bizalommal várom tehát a belügyminiszter úrtól a megfelelő szigorú megtorlást. (Helyeslés a jobboldalon.) Mélyen t. Képviselőház! A másik kérdés, amelyre szintén kötelességemnek tartom, hogy