Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-16

Àz országgyűlés képviselőházának le, tekintettel, hogy jöhet idő, amikor beteljesedik rajták az evangéliumnak az a parancsa: aki statáriális hatalom kardjával vétkezik, az sta­táriumban fog elpusztulni. (Taps a szélsőbal­oldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr óhajt szólani. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szóló t. képviselőtársam felszólalására nagyon röviden csak azt akarom kijelenteni: a kormány az or­szágban a rendet fenn akarja és fenn fogja tartani. A statáriumot az adott körülmények miatt és sok minden jelenség miatt feltétlenül szükségesnek tartom és fenn is fogom tartani. (Helyeslés.) Senkit sem érint a statáriális tör­vény hátrányosan, mindenki nagyon könnyen elkerülheti ezt azzal, hogy olyan bűncselek­ményt r nem követ el, amely a statárium alá esikJ(Ügy van! Ugy van! —laps a jobb- és a baloldalon. — Esztergályos János: A képviselői beszámoló mióta bűncselekmény? — Peyer Károly: Mi köze a politikai gyűlésnek a bűn­cselekményhez? — Zaj.) Elnök: Napirend előtti felszólalás címén Gaal Gaston képviselő urat illeti meg a szó. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Gaal Gaston: T. Képviselőház! (Halljuk!^ Halljuk!) Azt hiszem, több ízben volt már mó­domban bebizonyítani, hogy sem a magam sze­mélyét illetően, sem pedig azt a pártot illetően, amelyhez tartozni szerencsém van, nem lehet azzal megvádolni, hogy fakciózus ellenzé­ket akarunk a Házban alkotni. Nem egyszer jelentettük ki, hogy boldogan vesszük tudomá­sul mindazt az enyhítést és könnyítést, ame­lyet egy új rezsim a régivel szemben behoz­hat, soha ebből pártkérdést csinámi magunk részéről nem fogunk és a kormányt minden olyan ténykedésében, amely megegyezik meg­győződésünkkel, teljes erővel támogatni is ké­szek vagyunk. (Éljenzés a jobboldalon.) Anél­kül, — hogy félre ne értsenek — hogy ebből bármiféle messzebbmenő, egyéb politikai kon­zekvenciát engednénk levonni és anélkül, hogy ezért a magunk részére bármi néven nevezendő úgynevezett személyi elismerést kívánnánk. A mélyen t. miniszterelnök úrnak kor­mányralépését őszinte, meleg szimpátiával kí­sértük, mert kvázi lidércnyomás alóli felszaba­dulás érzése vett erőt rajtunk, hiszen az ország közvéleménye az elmúlt kormányzattal szemben már úgy állt, hogy jóformán minden reményt feladott arra nézve, hogy ezt az országot alkot­mányos és teljesen jogérző szellemben kormá­nyozzák. (Ügy van! a baloldalon.) A miniszter­elnök úr tehát az én felszólalásomban ne keres­sen egyáltalában semmi néven nevezendő olyan momentumot, mintha én az ő pozícióját a leg­csekélyebb mértékben is gyöngíteni kívánnám. Mégis kénytelen vagyok a kormány figyelmét felhívni egyes nagyon bántó jelenségekre, (Egy hang a baloldalon: Egy-egy balkáni jelenségre!) amelyeket alkotmányjogi szempontból nem hagyhatók szó nélkül és bár tudom, hogy gya­korlati vonatkozásban ennek^ hatása nem igen jesz, hiszen az idő eljár a kérdés felett, mégis szükségesnek tartom, hQgy annak a pártnak részerői, amely a^ tiszta alkotmányos és jogi fel­fogást tette megáévá a kormányzat egész vona­lán, a megtörtént eseményekkel szemben tilta­kozás, (Helyeslés a baloldalon.) a még meg nem történt eseményekkel szemben pedig felszólítás intéztessék itt a Ház színe előtt az összkor­mányhoz. Nem akarok hosszadalmas lenni, rö­viden csak'annyit jelentek ki, hogy egy leg­utóbb megüresedett kerületben, az albertiirsai választókerületben a választójogi törvény vilá­ülése 1Ù31 november ú-én, szerdán. Í5 gos intézkedései és rendelkezései ellenére, tehát törvényes intézkedések ellenére, lehetetlenné volt téve még a jelöltek részére is bármiféle politikai agitáció. {Zaj a bal- és a szélsőbal­oldalon. — Felkiáltások: Statárium! — Malasits Géza: Beszélni csak a miniszter uraknak sza­bad. — Peyer Károly: Hogy ne kövessenek el bűncselekményeket! — Malasits Géza: Ülésezni csak a titkos társaságoknak szabad! — Peyer Károly: A Move.-nak lehet gyűlésezéseket tar­tani! Azokon két miniszter is részt vett! — Friedrich István: Statárium-választás! Szép kis dolog!) Elnök : Csendet kérek képviselő urak. Fried­rich képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Egy hang a jobboldalon: 1918-ban másként be­széllek! — Friedrich István: Még mindig ott tart?) Gaal Gaston: Nagy örömmel veszem tudo­másul a mélyen t. belügyminiszter úr tiltako­zását és roppantul örülni fogok annak, ha ez a tiltakozás a gyakorlati életben is érvényt ta­lál! Evvel a tiltakozással szemben azonban konstatálni vagyok kénytelen azt a tényt, hogy az albertiirsai ellenzéki jelöltnek, — lehet, hogy a kormánypártinak is, ezt nem tudom — a helyi hatóságok a statáriális rendeletre való hi­vatkozással minden néven nevezendő gyűlés és programmbeszéd tartásának engedélyét meg­tagadták. (Peyer Károly: Előre kijelentette a szolgabíró! — (Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Tévedés!) Ez nem tévedés, ez tény, t. miniszter úr. (Sándor Pál: Még a keres­kedők gyűléseit is betiltották! Ez is tévedés, belügyminiszter úr? Bemutathatom a betiltó végzést. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Pa­kots József: Ugylátszik, a miniszter úr sem tudja, hogy mit csinálnak a közegei!) Gaal Gaston: Elismerem a kormánynak azt a jogát, hogy a gyülekezés kérdését rendeleti alapon szabályozza, mert ehhez a kormánynak törvényes joga van, olyan törvényt azonban nem ismerek, amely lehetővé tenné a kormány­nak azt, hogy törvényben lefektetett jogokat rendeleti úton elkonfiskáljon. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A választási agitáció szabadságának joga törvényben van lefektetve és semmi néven nevezendő, sem előbb, sem később kelt miniszteri rendelettel, sem a választóknak, sem a jelölteknek ezt a törvényes jogát elvenni alkotmányosan nem lehet. Csendőrhatalommal meg lehet csinálni, törvényes alapon és alkotmányosan azonban ilyen akciót csinálni nem lehet. Miután pedig az albertirsai kerületben az történt, hogy ott egyszerűen elkonfiskálták a jelöltek agitációs, sőt programmibeszédtartási jogát is, úgy, hogy ott egy néma választás fog bekövetkezni, (Friedrich István: Stillbalte-választás!) ha ugyan a jelölt odakerül, hogy választás történ­hessék, (Zaj a szélsőbaloldalon.) és miután én ebben az eljárásban, akár a kormány tudtá­val és jóváhagyásával történt, akár nem, de mert feltétlenül megtörtént az albertirsai alan­tas hatóságok részéről, alkotmánysérelmet lá­tok, ezért én ezt az alkotmány sérelmet bejelen­tem a mélyen t. Háznak, tiltakozással minden ilyen hasonló akcióval szemben és nagy örö­mömnek adva kifejezést a felett, hogy a bel­ügyminiszter úr maga is megbotránkozott az alsóbb hatóságok ilyen magatartásán. Teljes bizalommal várom tehát a belügyminiszter úr­tól a megfelelő szigorú megtorlást. (Helyeslés a jobboldalon.) Mélyen t. Képviselőház! A másik kérdés, amelyre szintén kötelességemnek tartom, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents