Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-8
12Ô Az országgyűlés képviselőházának szokat, mert hiszen nyilvánvaló, hogy semmi néven nevezendő bűncselekményt el nem követtek, még olyat se. amely nyomozat céljául szolgálhatna. Közeledünk a választás felé. Egyszerre csak felfedezik a közlekedési törvényt és megtiltják, hogy kerékpárok járhassanak az utcán. (Kun Béla: Miért ?) Azért t. képviselőtársam, mert munkások járnak rajta. Valóságos kerékpár raktárt rendeztek be a rendőrségen. Több mint 200 kerékpárt koboztak el azért, hogy a választások tartama alatt ne használhassák a kerékpárokat. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) De tovább megyek. Felhívatják a soff őröket a rendőrségre, illetőleg először felhivatták őket az egységes párthoz és ajánlatot tettek nekik, hogy vállalják a szolgálatot a választás tartamára. A soffőrök ezt nem vállalták, mert már a múlt választásról is adósak maradtak nekik. (Derültség.) A következő napon már a rendőrség (Farkas István : A soffőröket letartóztatta, az autót elvette, ez volt a helyzet.) a rendőrségre citálja őket autóvizsgára, Gyulára és 8 rendszámot elvesznek az autósoktól. Azok, akik megegyeztek az egységes párttal, újra visszakapták a rendszámot, de kikötötték nekik, hogy a szociáldemokrata pártnak a választás tartama alatt egyetlen autó se szaladjon, mint ahogy nem is volt nálunk egy sem, mert mind-mind kivétel nélkül az egységes párt szolgálatában állott. A dohánybeváltóban, amely a miniszter úr felügyelete alatt álló intézmény, egyszerre szükségessé vált munkások felvétele. Felvették azokat, akik válaszójoggal rendelkeztek, egyedüli kikötésük volt, hogy Bud kegyelmes úrra kell szavazni, mint ahogy a vasútnál, a postánál, a távirdánál, amelyek állami intézmények, közhivatalok szintén, mindenütt kivétel nélkül a kenyér elvesztésének terhe mellett kötelezték az embereket arra, hogy nyilt szavazás mellett az egységes párt jelöltjére szavazzanak. De most merészkedtek egyes tisztviselők aláírni az én ajánlási íveimet. Felülről kapott uta- , sítások alapján utasították őket, hogy nemcsak passzíve nem viselkedhetnek ezen a választáson, hanem kötelesek jobb meggyőződésük ellenére Bud képviselőjelölt úrra szavazni. Ugyanezeket megírtam mind sorra-rendre a nélkül, hogy sajtópert indítottak volna. (Kun Béla: Nem merik megindítani !) Mármost közelednek a választások. .'. Elnök: Képviselő úr, a beszédideje lejárt. Szeder Ferenc : Kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a képviselő úr beszédidejét egynegyed órával meghosszabbítani ? (Igen! — Mozgás jobbfelől.) A Ház a hosszabbítást megadta. Méltóztassék folytatni. Szeder Ferenc : Járta a hír, hogy letartóztatások lesznek éppen úgy, mint 1926-ban, amikor 127 embert tartóztattak le a választási elnök rendeleteié, mielőtt még betörtek a választási irodába, hogy választási íveinket megszerezhessék. (Zaj a jobboldalon. — Reisinger Ferenc: Rosszul esik hallgatniuk?) S tényleg, a letartóztatások matematikai pontossággal bekövetkeztek. De nem lehet az 1926-os íhódszert újra megismételni, hogy 127 ember elleü, mindazok ellen, akik a választás funkcionáriusai, eljárást indítsanak és^ letartóztassák őket. Egyszerűen felfedezték, hogy nagy "kommunista, összeesküvés van Békéscsabán, a fővárosi lapok egyöntetűen megírták, hogy éppen a 12-ik órában á rendőrség előrelátása megakadályozta, hogy Békéscsabán forradalom keletkezzék. (Reisinger Ferenc : Hol van Bud János? — 8. ülése 1931 július 29-én, szerdán. Jánossy Gábor : Dolgozik ! — Esztergályos János: Tölti a csabai kolbászt ! — Derültség.) Amikor ilyen események után vagyunk, akkor egészen nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ezek csak a választásokra való előkészületek voltak, amelyek azt célozták, hogy az embereket megfélemlítsék, hogy letartóztatják az embereket keresett ürügyek alatt, mindazokat az embereket, akik a választásban mint funkcionáriusok részt vettek. Vasárnap — a választás 28-án volt — 27-én este megjelent pontosan a rendőrség irodánkban, letartóztatta azt a titkárt, aki a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, és képviselőtestületi tag is. Azt tehát, aki a választást vezeti, letartóztatják, viszik a rendőrségre. Egész sereg rendőrnek kiadják az utasítást a letartóztatásra, viszik a listát, készítik elő a választást és kommunista összeesküvés ürügye alatt fogják össze az embereket. Én mint jelölt, aki végigéltem azt a kálváriát, amelyet ez a választás jelentett, akit minden lépésnél mint kopók követtek azok, akik ellenőrzésre hivatottak: szaladgáltam és talán a kegyelmes úrhoz is folyamodtam távirati úton, másfelé telefonáltam, fordultam jobbra-balra, hogy az a disznóság mégse történhessék meg, ami 1926-ban megtörtént. Szombaton éjjel 11 óra tájban sikerült embereimet a börtönből, a börtön ajtajából kivakarni. De akkor már a közvéleményben elhintették, hogy szocialisták és kommunisták milyen összeesküvést akartak szítani ezen a választáson és csak a rendőrség éberségén törött meg a munkájuk. Igaz azonban, hogy egy kommunistát tényleg fogtak ebben a hajszában . . . (Reisinger Ferenc : Nem Bud János volt az ? — Derültség a szélsőbaloldalon. — Farkas István : Az Bud János volt! — Zaj.) De a szavazás ? Én sokszor gondolkoztam azon, hogy minek lehet minősíteni azt az aktust, amit nálunk szavazásnak neveznek, mert a testi és lelki gyötrelemnek olyan keveréke az, amelynek méltó kifejezésrejuttatására nekünk nincsen szavunk. (Fáy István: Bizalmatlansági nyilatkozat!) Azokra nézve, akik állami vagy egyéb alkalmazottak, a kérdés el van intézve, ők nem tehetnek mást, mint a kormányra szavaznak. Hiszen vannak itt nálam cédulák — nézzék meg önök —, amelyeket gyárak és egyéb intézmények intéztek munkásaikhoz, amelyeken az van, amit kölönben élőszóval is megmondottak, hogy ha nem Búdra szavaznak, akkor eltávolítják őket az üzemekből. De vannak a választójogi törvénynek tételes intézkedései, amelyeket a szavazás során az elnöknek vagy a választási funkcionáriusoknak illenék betartaniok. Nem tartják be. Ki az, aki gondol pl. arra, hogy betartják ilyen helyen a turnusokat? Ki az, aki gondol arra, hogy megbeszélje a bizalmiférfiakkal a gyülekezés helyét? Míg Bud János szavazóit odaterelték a szavazóhelyiség mellé, addig a másik csoportot két kilométer távolságra tették ki egy gyülekezőhelyre. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gazsága — Kun Béla: Tanuljanak meg gyalogolni! — Zaj-) Két kilométer távolságra voltak a szavazók a szavazóhelyiségtől ott, ahol munkás kerületek voltak. Megindult és folyt a szavazás, a komédiák komédiája, amikor csendőrökkel körülvéve ott állottak a szavazóhelyiségtől két kilóméter távolságra a szavazók százai és nem tudtak eljutni a szavazóhelyiséghez, Bud János pedig fölényesen vezetett már 9 órakor is több, mint ezer szavazattal. (Fáy István: Akkor miért panaszkodik? — Reisinger Ferenc: Vádolja őket!) Én nem panaszkodom, én képviselő vagyok, nekem nincs okom panaszkodni. (Büchler József: Micsoda cinizmus!) Azt a komédiát nem mondom el rész-