Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-7

50 Âz országgyűlés képviselőházának ő magasságának engedélyezése vagy pe­dig kötelessége-e neki tudomásul venni minden engedély adása nélkül azt, hogy a képviselő, ha saját polgárságával érintkezni akar, azt szaba­don teheti. Miután én ebben akadályozva voltam, innen erről a helyről jelentem fel a főszolgabíró urat a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt és egyúttal tisztelettel bejelentem mentelmi jo­gomnak megsértését. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Képviselőház! A mentelmi beje­lentést a házszabályok 103. §-ának 2. bekezdése értelmében minden vita nélkül a mentelmi bi­zottsághoz utasítom. (Esztergályos János: Egé­szen bizonyos, hogy alispán lesz belőle!) Györki Imre képviselő úr, mint .a kisebb­ségig vélemény benyújtója kíván szólni. A szó a képviselő urat megilleti. Györki Imre: T. Képviselőház! Az előadói • javaslattal szemben Farkas István képviselő­társammal egyetértőleg kisebbségi véleményt terjesztettünk elő és ebben arra kérjük a mé­lyen t. Házat, hogy kötelezze és utasítsa a kor­mányt arra, hogy helyezze hatályon kívül azo­kat a rendelkezéseit, amelyeket törvénytelenül kiadott, tegye szabaddá a bankbetéteket és ál­talában a bankforgalmat, konkretizálja, melyek azok a kiadási tételek, amelyeknek apasztásá­val kívánja az államháztartást egyensúlyba hozni. Végül kérjük, hogy hozzon a Ház olyan határozatot, amelyben tiltsa meg és tiltsa el a kormányt attól, hogy újabb adókkal, vagy egyébként a közterhek emelésével kívánja az államháztartást egyensúlyba hozni. Ez a kisebbségi vélemény és annak tar­talma nyilvánvalóvá teszi azt, hogy szembe­helyezkedjünk az előterjesztett törvényjavaslat­tal és ezt a törvényjavaslatot még a tárgyalás alapjául sem tudjuk elfogadni. Nem tudom elfogadni .a törvényjavaslatot egyrészt annál a -bizalmatlanságnál fogva, ameUyel a kormánnyal szemben viseltetem, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) másrészt nem tudom elfogadni azért, mert azo­kat a rendelkezéseket, amelyeket a kormány kiadott, — ismétlem, teljesen' törvénytelenül, minden törvényes rendelkezés és felhatalmazás nélkül — nem tartom célravezetőnek és nem lá­tok garanciát arranézve, hogyha a kormány megkapja azt a kivételes hatalmat, amelyet eb­ben a törvényjavaslatban a maga részére kér, ezzel úgy élne, hogy az ország szempontjából hasznos lenne. Ellenben az eddigi példa, a kor­mány eddigi működése igenis azt mutatja, hogy a kormány vissza fog élni a rábízott ha­talommal, azzal a nagy bizalommal, amelyet ebben a törvényjavaslatban kér és az országot még nagyobb katasztrófa elé viszi. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Ez aztán holt bizonyos!) A kormánynak nemcsak általános politiká­jával szemben vagyok bizalmatlan, hanem bi­zalmatlan vagyok gazdasági és pénzügyi po­litikájával szemlben is. Politikai szempontból bizalmatlannak kell lenni ezzel a kormányzat­tal szemben azért, mert több, mint 13 évvel a világháború lezajlása után ez a^ kormányzat még mindig nem tartja szükségesnek azt, hogy a háború esetére kreált kivételes törvé­nyek hatályát megszüntesse s 13 évvel a há­ború lezajlása és a békeszerződések megkötése után még mindig fenntartja hatályukban a kivételes rendeleteket. Nem lehetünk bizalom­mal egy olyan kormányzat iránt, amely az 7. ülése 1931 július 28-án, kedden. egyesülési és gyülekezési jog terén még ma is kivételes rendeleteket tart fenn. Nem lehetünk bizalommal egy olyan kormánnyal szemben, amely a sajtót ma is rendszabályozza és még ma is kivételes hatalommal tartja kezeben a sajtó megrendszabályozását Nem lehetünk bi­zalommal egy olyan kormányzat iránt, amely körülbelül egy hónappal ezelőtt az egész világ csúfjának nevezett választójogi rendszerrel hozta össze a maga többségét, (Ügy van! ügy van! a szélsőjobboldalon.) amelyhez nem; volt elég az, hogy nyílt szavazást rendelt el és nyílt szavazással választatta meg többségét, hanem olyan féktelen terrort honosított meg az^ or­szágban, amilyent ma már még a balkán álla­mokban sem lehet látni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Nem úgy van! Nem úgy van! — Malasits Géza: Bulgá­ria a Balkánhoz tartozik, de ott ilyen válasz­tások nem voltak! — Felkiáltások jobb felől: Ugyan! Ugyan! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: Na, csak halljuk! Halljuk!) Györki Imre: Nem, ilyen kormányzattal szemben nem lehet bizalommal az, aki az or­szág érdekét a szívén viseli. Amikor ma p a kormány bizalmat kér és amikor azt mondja, hogy most félre kell tenni minden más kér­dést, mert az ország megsegítéséről van szó, (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a középen.) akkor én azt mondom: nem az országról van szó, hanem a kormány megmentéséről, ezt a kormányt pedig semmi körülmények között sem szabad megmenteni, mert ennek a kor­mánynak megmentése egyértelmű az ország teljes elpusztításával. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Legyünk tisztában, t. képviselőtársaim az­zal, hogy ez az ország, amely annyi mindent kibírt a legutóbbi 10, vagy 14 esztendő alatt, ki fogja bírni és kiheverni azt a válságot is, amelybe bejutott, de nem fogja kiheverni és belepusztul abba, ha ez a kormány viszi to­vábbra is ennek az országnak az ügyeit. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ellen­mondások jobbfelől.) Egy mentség van, ha ki akarunk menekülni a mai katasztrofális gazda­sági és pénzügyi helyzetből: ha ez a kormány átadja helyét olyannak, (Felkiáltások a közé­pen: Kinek?) akik iránt az ország többségé­iben megvan a bizalom, megvan a bizalom nem­csak egy nyílt és terrorisztikus választás által összehozott parlamentben, hanem megvan a nép igazi lelkében, mondom, ha egy olyan kor­mánynak adja át a helyét, amely nem poli­tikai^ és gazgasági dilettantizmussal vezeti az ország ügyeit, hanem hozzáértéssel (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és hozzáértéssel tudja kimenteni az országot ebből a mai ka­tasztrofális gazdasági helyzetből. (Propper Sán­dor: Optimista grájzlerosok irányítják most az ország ügyeit!) En nyugodtan végighallgattam a t. előadó urat, aki előadói beszédében a mai válságot úgy igyekezett feltüntetni, mint a világválság egyik jelenségét. Ha bizonyos mértékben belejátszik is a magyar válság kérdésébe a világválság, legyünk azonban tisztában azzal, hogy ami itt történik, ami itt lefolyik, az nem­csak a világválság egyik jelensége és nem elsősorban annak következménye, hanem az annak a tízéves bűnös politikának a következ­ménye, amelyet a Bethlen-kormányzat folyta­tott ebiben az országban. (Ellenmondások jobb­felől.) Azt, hogy Németország is olyan súlyos és katasztrofális helyzetben van, mint amilyen-

Next

/
Thumbnails
Contents