Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-7

50 Âz országgyűlés képviselőházának ő magasságának engedélyezése vagy pedig kötelessége-e neki tudomásul venni minden engedély adása nélkül azt, hogy a képviselő, ha saját polgárságával érintkezni akar, azt szabadon teheti. Miután én ebben akadályozva voltam, innen erről a helyről jelentem fel a főszolgabíró urat a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt és egyúttal tisztelettel bejelentem mentelmi jogomnak megsértését. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Képviselőház! A mentelmi bejelentést a házszabályok 103. §-ának 2. bekezdése értelmében minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasítom. (Esztergályos János: Egészen bizonyos, hogy alispán lesz belőle!) Györki Imre képviselő úr, mint .a kisebbségig vélemény benyújtója kíván szólni. A szó a képviselő urat megilleti. Györki Imre: T. Képviselőház! Az előadói • javaslattal szemben Farkas István képviselőtársammal egyetértőleg kisebbségi véleményt terjesztettünk elő és ebben arra kérjük a mélyen t. Házat, hogy kötelezze és utasítsa a kormányt arra, hogy helyezze hatályon kívül azokat a rendelkezéseit, amelyeket törvénytelenül kiadott, tegye szabaddá a bankbetéteket és általában a bankforgalmat, konkretizálja, melyek azok a kiadási tételek, amelyeknek apasztásával kívánja az államháztartást egyensúlyba hozni. Végül kérjük, hogy hozzon a Ház olyan határozatot, amelyben tiltsa meg és tiltsa el a kormányt attól, hogy újabb adókkal, vagy egyébként a közterhek emelésével kívánja az államháztartást egyensúlyba hozni. Ez a kisebbségi vélemény és annak tartalma nyilvánvalóvá teszi azt, hogy szembehelyezkedjünk az előterjesztett törvényjavaslattal és ezt a törvényjavaslatot még a tárgyalás alapjául sem tudjuk elfogadni. Nem tudom elfogadni .a törvényjavaslatot egyrészt annál a -bizalmatlanságnál fogva, ameUyel a kormánnyal szemben viseltetem, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) másrészt nem tudom elfogadni azért, mert azokat a rendelkezéseket, amelyeket a kormány kiadott, — ismétlem, teljesen' törvénytelenül, minden törvényes rendelkezés és felhatalmazás nélkül — nem tartom célravezetőnek és nem látok garanciát arranézve, hogyha a kormány megkapja azt a kivételes hatalmat, amelyet ebben a törvényjavaslatban a maga részére kér, ezzel úgy élne, hogy az ország szempontjából hasznos lenne. Ellenben az eddigi példa, a kormány eddigi működése igenis azt mutatja, hogy a kormány vissza fog élni a rábízott hatalommal, azzal a nagy bizalommal, amelyet ebben a törvényjavaslatban kér és az országot még nagyobb katasztrófa elé viszi. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Ez aztán holt bizonyos!) A kormánynak nemcsak általános politikájával szemben vagyok bizalmatlan, hanem bizalmatlan vagyok gazdasági és pénzügyi politikájával szemlben is. Politikai szempontból bizalmatlannak kell lenni ezzel a kormányzattal szemben azért, mert több, mint 13 évvel a világháború lezajlása után ez a^ kormányzat még mindig nem tartja szükségesnek azt, hogy a háború esetére kreált kivételes törvények hatályát megszüntesse s 13 évvel a háború lezajlása és a békeszerződések megkötése után még mindig fenntartja hatályukban a kivételes rendeleteket. Nem lehetünk bizalommal egy olyan kormányzat iránt, amely az 7. ülése 1931 július 28-án, kedden. egyesülési és gyülekezési jog terén még ma is kivételes rendeleteket tart fenn. Nem lehetünk bizalommal egy olyan kormánnyal szemben, amely a sajtót ma is rendszabályozza és még ma is kivételes hatalommal tartja kezeben a sajtó megrendszabályozását Nem lehetünk bizalommal egy olyan kormányzat iránt, amely körülbelül egy hónappal ezelőtt az egész világ csúfjának nevezett választójogi rendszerrel hozta össze a maga többségét, (Ügy van! ügy van! a szélsőjobboldalon.) amelyhez nem; volt elég az, hogy nyílt szavazást rendelt el és nyílt szavazással választatta meg többségét, hanem olyan féktelen terrort honosított meg az^ országban, amilyent ma már még a balkán államokban sem lehet látni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Nem úgy van! Nem úgy van! — Malasits Géza: Bulgária a Balkánhoz tartozik, de ott ilyen választások nem voltak! — Felkiáltások jobb felől: Ugyan! Ugyan! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: Na, csak halljuk! Halljuk!) Györki Imre: Nem, ilyen kormányzattal szemben nem lehet bizalommal az, aki az ország érdekét a szívén viseli. Amikor ma p a kormány bizalmat kér és amikor azt mondja, hogy most félre kell tenni minden más kérdést, mert az ország megsegítéséről van szó, (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a középen.) akkor én azt mondom: nem az országról van szó, hanem a kormány megmentéséről, ezt a kormányt pedig semmi körülmények között sem szabad megmenteni, mert ennek a kormánynak megmentése egyértelmű az ország teljes elpusztításával. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Legyünk tisztában, t. képviselőtársaim azzal, hogy ez az ország, amely annyi mindent kibírt a legutóbbi 10, vagy 14 esztendő alatt, ki fogja bírni és kiheverni azt a válságot is, amelybe bejutott, de nem fogja kiheverni és belepusztul abba, ha ez a kormány viszi továbbra is ennek az országnak az ügyeit. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások jobbfelől.) Egy mentség van, ha ki akarunk menekülni a mai katasztrofális gazdasági és pénzügyi helyzetből: ha ez a kormány átadja helyét olyannak, (Felkiáltások a középen: Kinek?) akik iránt az ország többségéiben megvan a bizalom, megvan a bizalom nemcsak egy nyílt és terrorisztikus választás által összehozott parlamentben, hanem megvan a nép igazi lelkében, mondom, ha egy olyan kormánynak adja át a helyét, amely nem politikai^ és gazgasági dilettantizmussal vezeti az ország ügyeit, hanem hozzáértéssel (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és hozzáértéssel tudja kimenteni az országot ebből a mai katasztrofális gazdasági helyzetből. (Propper Sándor: Optimista grájzlerosok irányítják most az ország ügyeit!) En nyugodtan végighallgattam a t. előadó urat, aki előadói beszédében a mai válságot úgy igyekezett feltüntetni, mint a világválság egyik jelenségét. Ha bizonyos mértékben belejátszik is a magyar válság kérdésébe a világválság, legyünk azonban tisztában azzal, hogy ami itt történik, ami itt lefolyik, az nemcsak a világválság egyik jelensége és nem elsősorban annak következménye, hanem az annak a tízéves bűnös politikának a következménye, amelyet a Bethlen-kormányzat folytatott ebiben az országban. (Ellenmondások jobbfelől.) Azt, hogy Németország is olyan súlyos és katasztrofális helyzetben van, mint amilyen-