Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-15

392 A& országgyűlés képviselőházának 1 is.és mindnyájunk által bevallottan, minthogy agrarország vagyunk, kénezheti csak alapját az ország gazdasági egyetemes boldogulásának. Továbbmenöleg méltóztassanak nekem megengedni, hogy ha én bírálom a kormányprogrammot és bírálom a t. miniszterelnök úrnak kijelentéseit, amelyeket itt a Képviselőházban, továbbá az egységespárt értekezletén tett és amelyeket 'újságírói interjúban is ország-világgá bocsátott, akkor megállapítsam azt, hogy minden nagy jóakarat és minden jószándék dacára, amely egész valóját eltölti, meg fog torpanni jóindulata és jószándéka éppen a mai rendszeren, amelyhez a t. miniszterelnök úr' — a 10 éves politika folytatása mellett — odaszegődött, nemes lelkületének sugallatát követve, hogy az országot megmentse és azt a politikát egyik segítő, vezérlő eszközéül tekinti. Hogyan gondolj ai így a

: ifc» miniszterelnök úr, hogy itt a gyűlölet atmoszféráját meg fogja változtatni! Hiszen, mint említettem, nagy önmegtagadással és > önuralommal vagyunk saját magunkkal szemben, de lehetetlenség szemet hunynunk v.a lefolytatott képviselőválasztásokon velünk fémben megtörtént igazságtalanságok előtt. {'Zaj.) Ha úgy gondolta gróf Bethlen István volt miniszterelnök úr. hogy a polgári és nemzetig alapon elhelyezhető független kisgazdapárt érvényesülésének lehetőségét le kell gázolni, mert 'ez salus rei publicae, ha ezen az alapon állott, akkor miért távozott? Amikor nem engedte, hogy tíznél többen ide bekerüljünk, (Hajós Kálmán: Dehogy!) — mert lettünk volna többen is, ha igazságos és becsületes választások lettek volna, -^- akkor miért távozott a helyéről és miképpen gondolja a volt miniszterelnök úr, hogy a gyűlöletnek ezt az atmoszféráját, amelyre hivatkozott, amelyet azonban én nem osztok, meg fogja tudni változtatni? Nem osztom a gyűlölet atmoszférájára való hivat' kozást azért, mert én nem vagyok gyűlölettel a volt t. miniszterelnök úr iránt, viszont minden személyi tiszteletem dacára nem vagyok politikai bizalommal a jelenlegi t- miniszterelnök úr iránt. Mikép gondolják, hogy ezt a nagy lelki és bizalmi válságot meg tudják változtatni, miképpen gondolják, hoigy a nemzetnek a mai kormányzati rendszerrel szemben is fennálló bizalmatlaságát bizalommá tudják tenni, ha nem látjuk azt, hogy itt gyökeres rendszerváltozás történik? 'Meskó Zoltán: Jönnek a cselekedetek! Megmondta a miniszterelnök úr!) A múltban tíz esztendő alatt nem gondoskodtak a hadirokkantakról, hadiárvákról, a hadikölcsönök valorizációjáról, a kisgazdákat szomorú nyomor-sorsba juttatták a földteherrendezési javaslattal, amelyet az elmúlt képviselőválasztás előtt beígértek, idehoztak, de végrehajtásáról nem tudunk. Mutasson Pesthy Pál t. képviselőtársam, egyénileg nagyon tisztelt és nagyrabecsült földteherrendezési bizottsági elnök úr csak egyetlenegy magyar kisgazdát is ebben az országban, akinek a sorsát, jövendőjét szanálták volna. Egyetlenegyet sem tud felmutatni. (Pesthy Pál: Mutatok négyezret, akit nem árvereztek el!) Mert az, hogy a nyaktilónak az illető kisgazda fejére hozását két-három hónapra megakadályozzák, még nem ténybeli cselekedet, ez csak húzása, halasztása a gazdasági és pénzügyi halálnak, amely előblb-utóbb be fog következni annak a kisgazdának a feje fölött. T. Képviselőház! Továbbmenöleg: miképpen gondolja a t. miniszterelnök úr az aranypengő stabilitását biztosítani úgy, hogy jelen'. ülése 1931 augusztus 28-án, pénteken. leg azoktól a tönkrement és 'a tönkremenés sírja felé sodródó kisgazdáktól vagy más kisemberektől, kisiparosoktól, kiskereskedőktől és más kisexisztenciáktól 18—20%-os kamatot szednek? Hát lehetséges ez? Miképpen méltóztatnak gondolni adóemelésre, az .adóemelés folytán várt több adójövedelem behajtására, ha ezek a kisexisztenciák nem képesek a mai adójukat sem megfizetni? Hát mi van azokkal, akik a jövedelmüket kisíbolták a külföldre? (Meskó Zoltán: Szeretném látni azoknak a névsorát, akik pengőt vittek ki!) Ernszt Sándor miniszter úr .mondotta augusztus 10-én, az egyik pesti újság megírta (olvassa): «Megállapítottuk, hogy az utóbbi időben négyszer annyi pénzt küldtek Budapestről külföldre, mint azelőtt ugyanilyen időtájban. Ezt csinálták lelkiismeretlen és becstelen emberek, ezeket meg kell fognunk. A kormányzat azt akarja, hogy biztosítsa a Nemzeti Bank szilárdságát, amire nézve gondoskodás történik. Ha nem volna kölcsön, kényszeríteni fogunk mindenkit, hogy a külföldön levő devizáit bevallja». (Meskó Zoltán: A külföldi követeléseket be kell jelenteni!) A napilapok hasábjain cikksorozatok jelentek meg arról, hogy a legsúlvosabb büntetések terhe alatt kell kényszeríteni a valutatulajdonosokat értékeik haladéktalan bevallására. Németországban a szökevény pénz kisíbolóit megfenyítették. (Meskó Zoltán: Tízévi fegyházzal!) fogház- és fegyházbüntetéssel sújtották, illetőleg. ezt a büntetést helyezték kilátásba. (Meskó Zoltán: Be kell jelenteni a külföldi követelést és azt, hogy mióta áll fenn!) Nálunk a külföldre menekült mintegy félmilliárd értékű vagyon. (Zaj. — Propper Sándor: Meskó képviselő úr, mi lesz a választójoggal? Arról .beszéljen! — Meskó Zoltán: Titkos lesz!) Amikor arról van szó^hogy gyűjtsünk, s amikor e tekintetben megindult egy — sajnos — tiszavirágéletű mozgalom, akkor ezzel kapcsolatban és ezzel^ összhangban a t. miniszterelnök úrnak miért nincs erős keze, amit átcedált neki gróf Bethlen István volt és leendő miniszterelnök úr? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Hogy mondta?) Volt miniszterelnök úr. (Györki Imre: Az már igen!) Átcedálta neki az erős kezet a volt miniszterelnök úr. Miért nincs erős keze arra, hogy a nemzeti vagyonnak egy részét a külföldre síbolókat, a (bankárokat, üzéreket megfenyítse, névsorukat ide a Ház asztalára tegye, és ha csakugyan hazaárulók voltak, a közmegvetésnek tegye ki Őket? T. Képviselőház! Kezemben van nemcsak a svájci adatok sokasága, (Halljuk! Halljuk!) ' hanem az úgynevezett Liehtenstein hercegség törvény-sorozati gyűjteményének egy szakasza, amely azt mondja, hogy harminc évre kötelező adómegállapítást kaphatnak olcsó pausálé ellenében azok, akik bármely országból pénzüket odavaló valutában helyezték el. Közvetlen tudomásom van róla, — nevekkel is szolgálhatnék a t. miniszterelnök úrnak — (Popper Sándor: Halljuk a neveket!) hogy voltak megtévedt, hazafiatlan magyarok, akik a fórumon is szerepelnek, akik akár a svájci, akár pedig a lichtensteini menedékhegyek közé menekültek. En eddig úgy tudtam, hogy egy országnak reorganizációja és a puritánság felé való vezérlése szempontjából a . kis halakon kívül a nagy cápákat is üldözni kell. En úgy tudtam, hogy a cápák eddig csak a tenger vi-