Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-14
Az országgyűlés képviselőházának lU.ü és annál a bíróságnál, amelynél addig működött, a nyugdíjas bíró másnap mint ügyvéd jelent meg. Nem tudom, hogy a mélyen t. igazságügyminiszter tír miért néz rám kérdőjel alakjában. (Derültség.) Ez a mélyen t. miniszter úr intézkedése. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : De ezt én megváltoztattam és a törvényhozás három évi időszakot szabott meg az én javaslatomra.) Igen, de amikor ez az időszak közbejött, amikor a miniszter úr ' megváltoztatta ezt az állapotot, akkor már rászabadult a magyar társadalomra száz és száz volt közhivatalnok-ügyvéd, akik miatt a mi kartársaink kínlódnak és éheznek, mert a közhit az, hogy csak tud valamit elintézni, aki bíró volt. A mélyen t. miniszter úr utánozta azt, ami külföldön kezdettől fogva megvolt. Külföldön, pl- Németországban öt évig nem szabad az illetőnek azon a területen működnie, ahol mint közhivatala ok működött. Nálunk — ismerje el a mélyen t. miniszter úr — hosszú évekig az volt a helyzet, — mindaddig, amíg a miniszter úr • ezt az intézkedést meg nem tette, — hogy nyomban azután, hogy valaki felvette nyugdíját, elment konkurrenciát csinálni azoknak a társainak, akik kínlódnak és éheznek, alig tudják megkeresni kenyerüket. De ez nemcsak ezen a téren van így. Azt merném mondani, hogy az államból való élés és a köztekinteteknek felhasználása arra, hogy valaki javítsa a maga életmódját, nálunk valóságos szokássá, inkább azt mondhatnám, abúzussá fajul. Nálunk arra, hogy valaki a közpénzből él és azért valami ellenszolgáltatást teljesít, aminek hivatal a neve, generációk voltak berendezkedve. Családok voltak abban a helyzetben, hogy bizonyos állásokba tradicionaliter csak azok juthattak be. A régi vármegyei szellemnek a tradíciója az, amely kiépítette azt a generációt, amely a közből élt. (Zsindely Ferenc : Ez akkor nobile officium volt.) Egyszer már el kell következnie annak a változásnak, hogy az az ember, aki a köztekinteteknek él, ne éljen az államból, hanem éljen az államnak. Ha már a közpénzeknél, a takarékosságnál tartok, akkor megkérdezek egypár konkrétumot a mélyen t. kormánytól. T. Képviselőház ! Én egyszer itt a Házban elmondottam, hogy megjelent egy hivatalos kommüniké, amelyben ez állott : a mai napon a minisztertanács kiutalt 13 millió pengőt, amelynek költségvetési fedezete nincs, — ez volt a hivatalos kommünikében — amely azonban majd azokból a kölesönökből fog megtérülni, amelyeket előzőleg a kormány egyeseknek kiadott bizonyos célokra, gazdasági célokra. Az akkori f öldmívelésügyi miniszter úr volt szíves nekem akkor azt a felvilágosítást adni, hogy igaz, hogy nincs költségvetési fedezete, de valóban ez a 13 millió pengő most már esedékes és ezt be fogjuk hajtani. Megkérdezném a mélyen t. miniszter urat és megkérdezném, ha itt volna most az utódját is, hogy talál-e egy aktát is a földmívelésügyi minisztériumban, hogy ezeket a pénzeket behajtották-e, igen vagy sem, befolyt-e egyetlenegy fillér is ezekből a kölcsönökből ! Én állítom mélyen t. Mayer miniszter úr előtt, hogy rezsimje alatt nem tudott behajtani egyetlenegy fillért sem, (Mayer János kisgazdaminiszter ; Mennyi volt a kölcsön f) 13 millió pengő, amelyről ki méltóztatott adni azt a hivatalos kommünikét, hogy nincs költségvetési fedezete. (Mayer János kisgazdaminiszter ; Melyik kölcsön ? A fagykárkölcsön í) Ez két évvel ezelőtt egy nyáron történt, a kölcsönt a legkülönbözőbb egyéniségeknek adták, a jogcímeket fájdalom nem ismerem, mert ezeket az ügyleteket nem a nyilvánosság előtt kötötték, ezek jótékonysági akciók voltak egyes személyek javára. Hogy kik ezek, nem tudom, a neveiket KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. I. ése 1931 augusztus 27-én, csütörtökön. 377 sem tudom, én akkor megnyugodtam abban a kijelentésben. Hányszor ilyen 13 millió van ! Kérdezem, pl. miért nem adnak egyszer számadást arról, hogy mennyi pénzt adtak kölcsön a Futurának és a Hangyának. Tessék ezt megmondani, mert a zárszámadásokban csak a nyilvántartott összegek vannak, amelyek lejártak, amelyek fluktuálnak, befolytak vagy meghosszabbíttattak, de hogy évek óta mennyi gyülemlett fel, arról nincs a zárszámadásokban szó. Én azért a mélyen t. miniszterelnök úrnak nagyon a figyelmébe ajánlom, hogy ha takarékoskodni akar, szíveskedjék utánanézni, hogy azoknak a tartozását, akik az államnak tartoznak szerződés alapján, megállapodás alapján ... Elnök : Lejárt a képviselő úr beszédideje. Gál Jenő : Kérek tízperces meghosszabbítást. Elnök : Méltóztatnak ehhez hozzájárulni í (Hozzájárulunk !) A Ház a kórt meghosszabbítást megadta. Gál Jenő : ... kímélet nélkül hajtsák be, mert én állítom, hogy ha így jártak volna el, akkor nem lett volna szükség 87 milliós rövidlejáratú kölcsönre és az ezt követő rövidlejáratú kölcsönökre, mert sokkal több jutott volna az államkasszába. Már most ha a mélyen t. miniszterelnök úr szemügyre veszi ezeket a szempontokat, akkor lehetetlen, hogy észre ne vegye, hogy innen ellenzéki oldalról hányszor hangzott el az a kívánság, hogy segíteni kell bizonyos osztályokon. Itt van pl a hadikölcsönök nagy osztálya. 20 millió pengőről volt szó és nem voltunk képesek kiverekedni itt a Házban, mert mindig azt mondották, hogy akkor megrendül az államháztartás egyensúlya. Nem átallották komolyan hangoztatni azt, hogy az államháztartás egyensúlya ennek a 20 vagy 30 millió pengőnek a beállításától függ, amiből csak egy- vagy kétszázalékos kamatot lehetett volna adni azoknak, akik bíztak a hadikölcsönben. Engedelmet kérek, ez a gazdálkodás, ez a rövidlátás volt az az ok, amely miatt nem lehetett itt az egyensúlyt megtartani, mert tékozlás volt az egyik oldalon és nem volt jó szív a másik oldalon. Én nem annyira az erős kezet, mint inkább az érző szívet és a gondolkozó értelmet szeretném harmóniába látni a kormányzati berendezkedésben. T. Ház! Meglepő és nagyon csodálom, hogy senki sem tette szóvá, hogy a kormánynyilatkozat egyes kormányzati ágazatokkal egyáltalában nem foglalkozik. Én még nem láttam olyan kormányváltozást, ahol a személyekben történt változás mellett nem kell szónak esnie arról, hogy miért és hogyan lesz most máskép, mi lesz az ami máskép lesz, mert ha minden marad a régiben, akkor akár fel sem váltották volna a kormányt. A kormánynyilatkozat vájjon csak azt jelentette, hogy a Házban egy beszédet kell mondani, megengedem, nagyon komoly éllel, komoly elhatározással és a gentlemanlike szabályai szerint nagyon udvarias formában? Amikor kormányzati cselekvésről van szó, akkor nem a gentlemenlike az első, hanem az első előttem a salus rei publicae, a suprema lex. Ebben az esetben azt várom, hogy egy kormány férfiú, sőt mint másutt szokás, a t. kormányférfiak is mondják el a maguk mondanivalóit, mondják el, hogy mi az, ami máskép lesz és hogyan fogják a kereskedelmet és a földmívelést másként berendezni, mint eddig volt. A kereskedelemmel kapcsolatban 9 éven át hallottuk folyton folyvást azt, hogy export így, export úgy. a kivitel, a kiviteli mérleg megjavítása jelenti a haladást. A lelépő kormány utolsó nyilatkozatában benne volt, amint voltam bátor a felhatalmazási törvényjavaslatnál említeni, hogy az állam exportjának előmozdítása nemcsak kereskedelmi szerződések útján történik, hanem történik az 56