Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-11

Az országgyűlés képviselőházának 11. il de ami jogot megadnak a népnek, azt becsüle­tesen meg kell tartani. T. Ház! Ezt a mondást az utolsó betűig alá­írom. Ami jogot a népnek megadnak, tartsák azt meg becsületesen, mert ez alkotja erkölcsi alapját minden kormányzásnak. Ezt a kérdést intézem a miniszterelnök úr­hoz: mindezeknek a tényeknek tudatában — én nem akarok itt újból rekriminálni, én nem akarok minden héten idejönni, én nem akarom ezeket a dolgokat újra meg újra szóvátenni, de a minimum, amit a miniszterelnök úrtól kér­nem kell — tegye lehetővé azt, hogyha akár itt belföldön, akár a külföldön ezek a kérdések szóbakerülnek, igenis, nyugodt t lelkiismerettel mondhassuk azt: voltak visszaélések, de ezek megtoroltattak, nincs Magyarországon anar­chia, nincsen Magyarországon olyan vissza­élés, amely törvényes bírája elé ne került volna és nincs olyan visszaélés, amelynek po­litikai konzekvenciái a vétkesekkel szemben le ne vonattak volna. Azt kérdezem tehát a miniszterelnök úrtól, mit szándékozik ebben a tekintetben cselekedni 1 Elnök: A miniszterelnök úr kíván nyilat­kozni. Gr- Bethlen István miniszterelnök: T. Kép­viselőház! A t. képviselő úr előadása meggyőz­hette a Házat, hogyha voltak visszaélések egyes választásoknál, azok sporadikusak, el­szórtak lehettek, ö ma?a is mondta, hogy a Dunántúlon és a Duna—Tisza-közén nem emel­het kifogást (Eckhardt Tibor: Csak kivétele­sen!) a hatóságok eljárásával szemben, ellen­ben kifogást emel a tiszántúli részek északi részén előfordult választási Visszaélések miatt. Igen t. Képviselőház! En már a múltkor bejelentettem, hogy milyen utasítás ment az én részemről a főispánoknak és a hatóságok­nak és tudom, hogy a belügyminiszter úr és a belügyi államtitkár úr is hasonló utasítást adott, hiszen .nagy részben jelenlétemben adat­tak le ezek az utasítások. Ebből mi következik ? Ebből az következik, hogy nagyjában és egé­szében a hatóságok ezeknek az utasításoknak meg is feleltek, azoknak eleget is tettek. Elő­fordulhatott — nem állítom — és talán énrten azokban a területekben, amelyeket a t. kép­viselő úr felemlített, mondom, előfordulhatott, hogy egyik vagy másik hatóság visszaélést követett el, (Kertész Miklós: Választási biz­tos urak visszaélései!) azonban kérem, mélyen t. Képviselőház, azért, mert egyik vagy másik helyen sporadikus ilyen visszaélések fordultak elő, ebből politikai konzekvenciákat egy kor­mány a maga részéről nem vonhat le mást, m'int azt, hogy ahol ezek megállapíttattak, ott komolyan légien fel és felelősségre vonja azo­kat, akik ilyen visszaéléseket követtek el. (Eckhardt Tibor: Ezt kérem! Tessék ezt meg­csinálni, de sürgősen! Semmi mást nem ké­rek!) Ki illetékes ezeknek elbírálására? (Eck­hardt Tibor: Ön, miniszterelnök^ úr!) Illetéke­sek — mint a belügyi államtitkár úr rámuta­tott — egvfelől a közigazgatási bíróságok, más­felől a büntetőbíróság és harmadszor maga az adminisztráció, a minisztérium. En arra kérem a mélyen t. kénviselő urat, méltóztassék hoz­zám feljelentést tenni s én gondoskodni fogok arról, hogyha előfordultak visszaélések, azok megtoroltassanak. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a vi szón válasz jogával élni. Eckhardt Tibor: Igen t. Képviselőház! En a miniszterelnök úr szavait őszinte örömmel KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. I. ése 1931 augusztus 1-én, szombaton. 329 hallom. Csupán azt a kérést intézem a minisz­terelnök úrihoz, méltóztassék gondoskodni ar­ról, hogy egyrészt az ügyészségek utasítást kapjanak, hogy választási ügyben tett feljelen­tések esetén soronkívül folytassák le az eljá­rást, mert tudomásom van olyan feljelentések­ről, amelyeket a múltkori választások idején tettek és amelyek még ma sem kerültek illeté­kes bíráik elé. Kénytelen vagyok rámutatni arra is, — néldául ilyen a hajdúböszörményi eset is — hogy sokszor egyszerű csizmás kisgazda em­berekről van szó, ezeknek sem pénzük, sem jogi tudásuk nincs ahhoz, hogy a maguk iga­zát keressék, sőt a hitet is elveszítették abban, hogy van igazság egyáltalában. Ezekben az esetekben nem lehet sablonosán eljárni. En a miniszterelnök úr szavait tudomásul veszem, de arra kérem, taogy ez a válasz, ame­lyet adott, ne egy formula legyen, hanem tény­leg a lényegbemenően pucolja ki ezeket az el­ismerem nem mindenütt, hanem főleg csak a Tiszántúlon előfordult eseteket. En magam le­szek a legboldogabb, ha soha többé ilyen ese­tet itt szóvá tennem nem kell. Ebiben az eset­ben is fel kell kérnem a miniszterelnök urat arra, rostálja meg azokat a jelentéseket, ame­lyeket az államtitkár úr fog neki bemutatni, mert már itt magam győződtem meg ezekből a válaszokból arról, hogy nem helytállók azok a jelentések, amelyeket az államtitkár úr kap, mert hiszen többnyire az érdekeltek részéről érkeznek hozzá ezek a jelentések és úgylátszik, az érdekeltek felülvizsgálatánál, ellenőrzésénél a belügyminisztérium nem jár el azzal a köte­les gondossággal, mint ahogy azt a miniszter­elnök úr utasítása és intenciói megkívánják. (Sztranyavszky Sándor: Személyes megtámad­tatás címén kérek szót!) Elnök: Előbb következik a határozahozatal, azután lesz joga az államtitkár úrnak szólni. Kérdem a t. Házat, méltóztattik-e a minisz­terelnök úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Sztranyavszky képviselő úr személyes meg­támadtatás címén kért szót. A házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján a szót megadom. Sztranyavszky Sándor: Eckhardt képviselő úr azt mondotta, hogy indokoltnak tartja, hogy a miniszterelnök úr azokat a jelentéseket, ame­lyeket én elő fogok terjeszteni, megfelelő óva­tossággal kezelje. Azt hiszem, a képviselő úr előtt, de a t. Képviselőiház előtt is felesleges hangsúlyoznom, hogy én a miniszterelnök úr elé csak olyan jelentéseket terjesztek, amelye­ket én magam valóknak tartok, és azt hiszem jogom van megkívánni a képviselő úrtól is, hogy az én igazságotkereső és minden körül­mények között az igazság mellett álló lelkemet ne gyanúsítsa meg azzal, hogy én az igazságot elhomályosítani akarom. Másodsorban pedig tisztelettel kérem, mél­tóztassék máskor óvakodni attól is, hogy az egész belügyminisztériumot méltóztassék ezzel meggyanúsítani. En az egész belügyminiszté­riummal szemben elhangzott kritikájáért is a belügyminisztérium számára itt elégtételt adok azzal, hogy a képviselő úrnak — meg vagyok erről győződve — nem kellőleg megfontolt sza­vait itt visszautasítom. (Helyeslés a jobboldalon ) Méltóztatott azt mondani, hogy én érdekelt felektől kaptam az információt. En pedig a hajdúböszörményi kerületre vonatkozólag vitéz Kenyeres János képviselőtársamtól kaptam in­formációt. Hogy mennyiben lenne érdekelt fél 48

Next

/
Thumbnails
Contents