Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-9

Az országgyűlés képviselőházának 9. & íhiogy ebben az országban abnormis, megindokolatlan kenyérdrágulás ne következzék be. Itt kell megemlékeznem arról, hogy az abnormisan rossz termés következtében a magyar mezőgazdasági munkásság egy része nagyon szomorú tél elé néz. A kormány ne tekintse ezeket olyan mennyiségnek, olyan embertömegnek, amelyet el lehet hanyagolni. Ne tekintsük ezeket olyanoknak, akik majd a telet valahogyan át tudják élni, — mert hiszen falun mégis csak könnyebben lehet megélni, mint a városban — hanem nézzük ezekben az emberekben a magyar erőt, a magyar értéktartalékot és próbáljunk megtenni mindent, — úgy tudom» a kormány meg is akar tenni mindent, a földmívelésügyi miniszter úr tegnapi nyilatkozatából legalább ezt merítettem — hogy ezekben az emberekben az államhatalom részéről a gondoskodás tényét keltsük fel. A mezőgazdaságról szólva — talán nem is tartozik szorosan ide, a gazdasági kérdések komplexusába azonban feltétlenül beletartozik -- meg kell emlékeznem a földreformos földek árának kérdéséről. Ez a kérdés már valóságos tengeri kígyó, amely állandóan vissza-visszatéi, s amelyre állandóan nyilatkozatokat hallunk, ezzel azonban a kérdés megfelelő megoldást nem nyer, mert künn a vidéken a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy ezek az emberek a kéréseknek és sokszor talán a jogos kéréseknek a tömkelegével halmoznak el bennünket ebben a tekintetben. Amikor a Képviselőház 1929-ben meghozta az 1929 : XLI. törvénycikket, amelyik likvidálta pénzügyileg a földreformot, ez a törvény abban az időben jónak látszott. A kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosában állapította meg a föld árát s ez az ár akkor az én megítélésem szerint — érdeklődtem az ország minden részében — megfelelőnek látszott. Ellenben senki sem számított akkor arra, hogy itt a földárak tekintetében ilyen nagy eltolódás történik, és senki se számított arra, hogy itt ma komolyan arról lehet beszélni, 'hogy valahogyan 1 millió katasztrális hold eladási a váró földet kivegyünk a forgalomból azért hogy a többi meglévő földnek az árát meg tudjuk valahogyan tartani. Bekövetkezett azonban az, hogy a földárak katasztrofálisan leestek, hogy az értékesítés mérhetetlen módon megnehezedett és így a gazdálkodás rentabilitása teljesen labilis alapokra került. (Ügy van? jobbfelől.) Ilyen körülmények között az a nemes gondolkozása a törvényhozásnak, hogy minél több embert bevegyen az önálló exisztenoiák sorába, minél több ember érezzen — hogy úgy mondjam — a föld révén, a ház révén is nagyobb lekötődöttséget ehhez a hazához, nem érte i*l a törvényjavaslatnak ezt a célját, olyan okokból, amelyekről ez a törvényhozás nem^ tehet. Nagyon kívánatos volna, hogyha tudnánk erre expedienst találni és a kormány egyszer már ebben a tekintetben orvosolhatná a helyzetet. Az idén intézkedett is a kormány és időlegesen egyharmadával leszállította ezeknek a földeknek az árát. Nagyon kérem a kormányt, a köz érdekében kérem, találjon erre útat-módol Ezek a földreformos földek találjanak olyan íjnnegállapítást, amely ármegállapítás mellett azok az emberek, a juttatottak, a maguk szárai tásait megtalálják. (Helyeslés.) ; Két szóval meg kell emlékeznem egy torvényről, amelyet a megelőző Képviselőház még ebben az évben hozott, amely elé nagy várakozással tekintettünk és amelyről azt gondoltuk, hogy a mezőgazdaság életében bizonyos fellélekzést fog eredményezni: a földteherrendezési KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. I. ése 1931 július 30-án, csütörtökön. 163 törvényre gondolok. T. Képviselőház! Arról, hogy most hogyan állnak az ország telekkönyveinek C-lapjai, arról nehéz volna beszélni, azonban az bizonyos, hogy ez a C-lap ma úgy tele van írva, ahogyan még sohasem volt. Ha exisztenciák sora, mezőgazdasági exisztenciák sora megy tönkre, mert ennek a C-lapnak terhét elviselni nem tudja. A kormány részéről és különösen a pénzügyminiszter úr részéről igen nagy megértést találtam ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál. Nagy megértést találtam később ennek a törvénynek végrehajtása alkalmával, azonban úgy látszik, mintha ennek a törvénynek végrehajtása most szünetelne. Ügy látszik, mintha nem lehetne megcsinálni azokat a felsegítő akciókat, amelyeket ez a törvény kontemplál. T. Képviselőház! Könnyen érthető, hogy ebben a pénzügyi helyzetben ma nehézségek vannak. Lehetetlen követeléssel a kormánnyal szemben nem is lehet jönni, hogy tegye^meg azt, ami ma lehetetlen, azonban arra kérem. annyit tegyen meg ezen a téren, hogy minél több Önálló magyar polgárt tudjunk megtartani a maga birtokában, minél több önálhS magyar polgárnak teljes anyagi lezüllését tudjuk megakadályozni. T. Képviselőház! Itt említem meg a mezőgazdaságnál, hiszen a mezőgazdasági kategóriákat érinti leginkább, hogy a községi háztartások nagy válságban vannak. A pénzügyminiszter úr — azt gondolom miniszterközi bizottság révén — nagy bölcsen egy 50%-os határt állapított meg, amelynél többet nem engedélyez a községi háztartások keretében. Ma ezek a határok megszűntek és igen sok helyről tudok, ahol a pótadó 100%. (Gr. Somssich Antal: Tudok olyat, ahol 106! — Farkasfalvi Farkas Géza: Kétszázhúsz!) Egy nagyon előkelő és általam nagyon tisztelt úrral beszéltem a múltkor, akinek a községben szintén 100%-os a pótadó. Ennek az úrnak állami adóját elemi károk révén és még nem tudom micsoda más okok folytán leírták, ellenben megmaradt községi pótadója a maga 100%-ában. Hogy így van-e ez az eset, tessék kivizsgálni. (Zaj a középen.) Hogy a községi háztartások túldimenzionáltak, —Jhogy ezzel az újszerű és kedvelt kifejezéssel éljek — az bizonyos, azonban ezeknek túldimenzionáltsága fenn nem tartható. Azt hiszem, abban is egyetértünk mindnyájan, hogy feltétlenül szükséges, hogy talán már e törvény végrehajtása keretében történjék gondoskodás arról, hogy ez a rendkívül magas községi pótadó meg ne maradjon. Itt megemlíthetem még egy szóval, hogy ennek az országnak agrár jellegéből következik, hogy itt földbirtokpolitikát kell folytatni. Hogy annak a földbirtokpolitikának milyen a megjelenési formája, arról lehet beszélni, egyre azonban nagyon kell vigyázni, hogy ma, amikor nagyon sok föld van, — egyik tisztelt képviselőtársamtól hallottam egymillió katasztrális hold eladó földről — még több földet likviddé ne tegyünk, mert ezzel a föld árát még inkább lesülyesztjük. A mezőgazdasági krízisnek és általában ennek a gazdasági krízisnek, amelyben »ma vagyunk, nemcsak gazdasági oldala van, hanem valami erkölcsi oldala is. Van ennek olyan oldala is, amelyet közgazdasági törvényekkel megmagyarázni, érthetővé tenni nem lehet. Apponyi Albert gróf tegnap azt mondotta, hogy gazdasági téren valami világhisztéria van. Ezt a különféle újságokban, revükben, 26