Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának . Griger Miklós jegyző {.olvassa): «Interpelláció a népjóléti és kereskedelemügyi miniszter urakhoz. Mit szándékozik a kormány tenni az augusztus elsejei bérnegyed alkalmából a fizetési kötelezettségeiket önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó lakók, üzlet- és műhelybérlők érdekében?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház ! Ha t. képviselőtársaim azt a kérést intézik hozzám, hogy ilyen előrehaladott időben ne interpelláljak, ezt minden más esetben megtenném, de ebben az esetben ennek nagy ára volna. Mert milyen ügyben interpellálok? Egy halaszthatatlan ügyben : az augusztus elsejei házbérfizetés tárgyában. Ha önök hozzájárulnak ahhoz, hogy az augusztusi házbérnegyedet elhalasszák, akkor elállók az interpellációtól. (Mozgás.) Ennek ez volna az ára. Minthogy azonban önök ezt nem tehetik meg, ennélfogva én kénytelen vagyok a lakosság érdekében elmondani az interpellációt az utolsó pillanatban, de még elég időben arra, .hogy a kormány beavatkozását kérjem a lakosság érdekében. A házbérnegyed kérdése normális időkben is izgatja, érdekli és fogla^ztatja a lakosság minden rétegét. Most méltóztassék elképzelni és méltóztassanak beleélni magukat minden lakónak abba a helyzetébe, amely a bankzárlat óta következett be, amióta a negyednek fokozottabb jelentősége van. Nem a bankbetétek miatt, mert hiszen a lakosság nagy rétegeinek nincsen bankbetétje, a kereskedők és iparosok, Budapest kereskedői és iparosai 80—85%-ának nincs bankbetétje. ((Farkas Elemér : Csak adóssága!) Csak adóssága ! Nagyon helyesen méltóztatik mondani. Éppen azért ebben a nehéz, helyzetben, amelyet ma már annyian vázoltak, keresem azokat a könnyítéseket és lehetőségeket, amelyeket a kormány átmenetileg az átmeneti időkhöz képest ebben az ügyben is megragadhat. Első kérésem a mélyen t. népjóléti és kereskedelemügyi miniszter urakhoz az, hogy Budapesten és azokon a helyeken, amelyekre a szabályrendeletek kiterjednek, a házbér havonta legyen fizethető. Jelenleg t. i. a helyzet az, hogy nem minden kategóriában fizethető a házbér havonként. A kötött lakások egy részénél, azoknál, amelyek 1927 augusztus elseje után szabadultak fel, valamint a meg nem kötött, a szabad rendelkezésre álló lakásoknál nincs ez a havi házbérfizetés konstituálva. En tehát azt a kérését intézhetem

1 a népjóléti miniszter úrhoz és a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, ho^v mind a lakók, mind a kereskedők és iparosok, az üzleti és műhelyi bérlők generálisan havonként is fizethessék a házbért. Ez tehát kötelező lehessen a háztulajdonosokra nézve, a lakókra és bérlőkre nézve pedig fennálljon a lehetőség. Mert azáltal, hogy nekünk nem 1

U évre kell ilyen súlyos, nehéz időkben a házbért előre fizetni, már könnyítést teszünk r ezeken a lakókon. Ez tehát első kérésem a mélyen t. népjóléti és kereskedelemügyi miniszter urakhoz. Második kérésem pedig az, hogy miután a jelenlegi lakásrendelet szerint a házbérfizetésnek a házbérnegyed ötödik napjáig és a havi fizetéseknél szintén az Ötödik napig kell bekövetkeznie, miután a bankzárlat folytán a kereskedelmd. az ipari és gazdasági életben zavar állott be és miután annak a kereskedőnek és iparosnak is a maga bevételeiből és a maga áruhiteleiből kell naponként szükségleteit fedezni, ez az ötödiki terminus kitolassék. Méltóztassék ülése 1931 július 29-én, szerdán. 145 ezt az 5-i terminust megfelelő .határidőre kitolni, amely lehet 15-ike vagy 20-ika, de mindenesetre azt kérem a miniszter uraktól, hogy a kereskedők, az iparosok és lakók levegőhöz jussanak, hogy össze tudják kaparni azt a házbérre való összeget, amelyből azután teljesíthetik kötelezettségeiket. Adják meg nekik a módot, hogy ez lehetséges legyen. Es miután a lakbér nem fizetéséhez súlyos következmények fűződnek, mert a lakásrendelet szerint annak, aki 5-én nem fizeti meg pontosan a lakbért, ezen a címen fel lehet mondani, ennélfogva itt a felmondási pereknek egy lavinája keletkezhetnék, ha ez az 5-i terminus megmaradna. En azonban azt hiszem, hogy a t. Képviselőház minden tagjának igazságérzetére hivatkozhatom ebben a tekintetben. Lehetetlen állapot egyrészről a béklyót rátenni az üzleti és a gazdasági életre, másrészről pedig teljes, pontos, előírt fizetés teljesítését követelni. Ez teljes igazságtalanság, mert amikor az egyik részen megvannak a korlátozások, megvannak a határidőkitolások súlyos kötelezettségek teljesítésénél, így például a váltók teljesítési kötelezettsége is ki van tolva 15 napra, akkor a lakosság minden rétegét magában foglaló lakóknak, kereskedőknek és iparosoknak, üzlet- és műihelybérlőknek ezt a határidőkitolást szintén meg kell adni, hogy levegőhöz és időhöz jussanak azért, hogy kötelezettségeiket teljesíthessék. Azt hiszem, ez olyan méltányos kérés, amelyet mind a népjóléti, mind a kereskedelemügyi miniszter . urak hivatottak ebben a nehéz időkben teljesíteni. Ez volna tehát második kérésem^ Most még egy dolgot említek fel a mélyen t. népjóléti miniszter úrnak. Már a múlt országgyűlésen szóba hoztam, hogy a bér kérdésében egy béregyeztető bizottság állíttassék fel, amely állana egy bíróból, a háztulajdonosok képviseletéből és a bérlők képviseletéből. Ez ja vegyes bizottság azután alkalmat és módot találna arra, hogy az élet tapasztalatai alapján, az érdekképviseleteknek megfelelő megnyilatkozása alapján igazságos döntést hozzon a túlmagas bérek tárgyában. En tehát figyelmébe ajánlom a mélyen t. miniszter úrnak ennek a béregyeztető bizottságnak felállítását is. Végül még egy utolsó kérésem van a mélyen t. miniszter úrihoz. Amikor ilyen nehéz időket élünk, amikor ilyen súlyos viszonyok vannak, ne engedjen kilakoltatni embereket, (Helyeslés.) mert ilyen időkben, amikor mindenki súlyos helyzetben van, nem szabad földönfutóvá tenni a legszegényebb néprétegeket. (Helyeslés.) Emberileg appellálok mindenkinek igazságérzetére. Ilyen körülmények között a miniszter úr, akihez nem kell külön appellálnom, mert meg vagyok győződve a miniszter úr nemes i n ten ei óiról, ne engedje meg, hogy a kapzsi uzsorás lelkek a szegény embereket kitegvék az utcára, földönfutóvá tegyék. (Farkas Elemér: Helyes. Nagyon méltányos, okos beszéd!) Nagyon kérem tehát, méltóztassék a kilakoltatásokat ebben a komoly és szomorú időszakban szüneteltetni és nagyon kérem a mélyen t. miniszter urat, hogy ezekben a keretekben, amelyek ugyebár lehetségesek és kivihetők, az én kérésemet teljesíteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A népjóléti miniszter úr kíván szólni. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter: T. Ház! Nagyon természetesen elismerem a rendkívül súlyos gazdasági helyzetet, mint. mindenki ebben az országban és ebben a Házban. (Propper Sándor: Segíteni tessék rajtuk!) Annyira, amennyire lehetséges és ameny-