Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának 8 tévesztik azt, hogy a devizaforgalom korlátom zása magábanvéve még nem érte volna el a célt, ha a készpénzforgalom a legnagyobb arányokban szabad maradt volna, mert hiszen ez utat nyitott volna azoknak a hatásoknak, amely hatásokkal szemben éppen ezek az óvintézkedések meg akarták védeni a magyar hiteléletét és a magyar valutát. Ma már a befejezett tények után ez a kérdés nem bír gyakorlati jelentőséggel, mikor a további teendőket kell' vizsgálnunk, de az is kétségtelen, hogy könnyebb feltételezni a szigorú intézkedések elhagyására a kedvezőbb feltételeket, mint a megtett intézkedések valóságos hatásai mellett bizonyítani azt, hogy ezek híjján rosszabb fordulat következhetett volna be. f i Habár a német és osztrák hitelélettől a mi hiteléletünk bebizonyíthatólag független, még sem lehet figyelmen kívül hagyni két körülményt. Az egyik körülmény az, hogy a külföld Magyarországot Ausztriával, Németországgal és a többi országokkal együtt egy pénzpiaci területnek, Közép-Európának tekinti, a másik az, mikor, észlelhetővé vált bizonyos tőketartózkódás a külföldön, annak hatásai ide is eljutottak, miiért is kötelessége volt a kormánynak a legmesszebbmenő óvóintézkedés, különösen akkor, amikor erre a Nemzeti Banknak elnöke és a külföldi íhitelügyi szakértők is felhívták, azok a íhitelügyi szakértők, akik a külföldi kölcsön megszerzésében a kormánynak segítségére vannak. ? A magyar kormány ezeket az intézkedéseket megtete és mi a magunk részéről meg tvagyunk győződve arról, hogy ezzel nagyobb bajoknak vette elejét. (Ügy van! jobb felől.) Ezzel (biztosította azt, hogy a magyar hitelélet nem ment bele olyan válságba, amelyből aztán a kivezető út sokkal drágább lett volna, de főleg biztosította azt, ami .mindannyiunk szemében első érdek: valutánk .stabilitását. Felmerül a kérdés, miért lehetett el hasonló szigorú óvórendszalbályqk nélkül a többi hasonló középeurópai ország. Erre a válaszom, t. Ház, hogy Ausztria a Kreditanstalt bukása révén már korábban megkapta Angliától 120 millió schilling erejéig iazt a segétséget, amelyre szüksége volt, aníg a többi középeurópai állam különleges politikai helyzetéből kifolyólag inkább számíthatott Franciaország azonnali közbelépésére, amint hogy pL Lengyelország két hete kapott a mezőgazdasági termés értékesítésére nagyobb kölcsönt, legutóbb pedig a lengyel vasúti beruházásokra kapott kölcsönt. De felmerül az a kérdés is, miért nem gondolták 'hazánkban már korábban -illetékes köreink hasonló helyzet megelőzésére és valutakölcsön felvételére.^ A vitában többször felhangzott : az a kérdés és Rassay képviselő úr is rámutatott arra, hogy miért volt ia hágai egyezmény és miért volt ott a nagyhatalmiak ígérete, hogy hosszúlejáratú kölcsönhöz juttatnak ha ehhez nem jutottunk ihozzá. Akik ezt szemére hányják a kormánynak, azok először azt tévesztik szemelől, hogy a hágai egyezmény Ratifikálása a francia ratifikálással fedeződött be és amikör a francia ratifikálás megtörtént, utána olyan nemzetközi események jöttek, amelyek hosszúlej arató kölcsön felvételét lehetetlenné tették. Rá kell mutatnom a spanyol forradalomra, amely az amerikai piacot, de az angol piacot is tartózkodóvá tette, de rá kell mutatnom a később bekövetkezett eseményekre, a Kreditanstalt bukására, a német válság kirobbanására, amelyekről bővebben nem kell beszélnem. . ülése 1931 július 29-én, szerdán. 113 Nem csökkenti a magyar kormány messzemenő óvatosságának indokoltságát az a kedvező körülmény sem, amely hiteléletünk átmeneti zavarát nyugvópontra van hivatva hozni, hogy megnyugtató kijelentéseket kaptunk a rövidéi járatú hitelek meghosszabbítására az országban, amit Németország is megkapott, az sem, hogy a hét millió fontos valutakölcson tárgyalásai kedvező mederbe terelődtek . Mindezeket a körülményeket szükséges tudni a kormány felelőssége szempontjából, de a magam részéről sokkal nagyobb súlyt helyezek arra, hogy a történtekből és dbbŐl a vitából is levonjuk azokat a tanulságokat, amelyek révén a magyar hiteléletet egészségessé és a jövőre hasonló támadásokkal szemben fölvértezzük. ! Tisztában kell lennünk először is a francia pénzpiacnak domináló erejével és azzal, hogy a francia pénz a külpolitikával harmóniában van. Ebből a szempontból megnyugtató, hogy különösen a hágai megegyezés óta a magyar kormánypolitika mind közelebb jut a francia közvélemény megértéséhez. Tisztában vannak ma már nemcsak a francia politikai körök, hanem a polgári körök is azzah hogy Magyarország jogos és igazságos törekvéseit nem háborús úton, hanem békés eszközökkel iparkodik elérni. A francia parlament küldöttségének a tavaszszal történt látogatása s a népszövetségi unióknak ugyancsak a tavasszal történt ülésezése csak kiszélesíti azt a közvetlen utat, amely a magyar politikát a francia megértéshez'vezeti. Hogy Franciaországban, a francia szakkörökben megvan a készség arra, hogy a magyar gazdasági körökkel kooperáljanak, azt égy évtizedes Összeköttetésem révén a francia agrárés szövetkezeti körökkel magam is megállapíthatom. Nyugodtan tehetek tanúságot arról, hogy ha a németek rálépnek a közvetlen érintkezés és megértés útjára, mi mépinkább megtehetjük ezt, mert nekünk sokkal kevesebb akadály van az utunkban. .Ne riasszon meg bennünet még az a költséges -propaganda sem, amelvet volt ellenfeleink körülöttünk iparkodnak kifejteni i hogy a francia közvélemény és a m?^v közvélemény közé éket verjenek. Meg fogna érteni a francia közvélemény, a mi békés és igazságos szándékainkat. Ebben benne van az a magyar nemzeti önérzet is, ami nem azt jelenti, amit Eckhardt t. képviselőtársam mondott, hoa-v koldus módjára járunk körül Európában. (Szakács Andor: Feltételesen mondta!) hanem igenis mindig fenntartott fejjel és nemzeti önérzettel megyünk, mert a magyar nemzetnek nincs mit koldulnia és nincs mit szégyenkeznie, hanem igazsággal megy körül és nemzeti önérzetét mindig fenn fogja tartani. (Ügv van! Ügy van! a jobboldalon.) T Ház! A külföld támogatására csak olvan nemzet számíthat, amely a maga ereiéből és a maga köreiben is elvégzi saját felsegítése érdekében azt, ami elvégzendő. A magyar polgárság a próbát kiállotta. Ki állotta a próbát ezekhen az időkben raindegvik társadalmi osztály. Amint már az előbb jeleztem,- nem olyan időket élünk, amikor válaszfalakat emelhetünk az egyes foglalkozási ágak közé, mégis, mikor megállapítom, hogy különösen a magyar földmívelő polgárság megértést és férfias magatartást tanúsít ezekben az időkben, teszem ezt azért, mert ha valakinek van joga és oka panaszra. akkor éppen a magyar gazda az, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) aki ilyen súlyos helyzetben még egy nagy megprQ-