Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-8
Àz országgyűlés képviselőházának amit az osztrákok csináltak a Kreditanstalttal, nem szabad az államnak garanciákat vállalnia rsemmiféle bankintézetért, még akkor sem, — bármily kegyetlen lesz ez a megállapítás — ha a betevők betéteinek megmentéséről volna is szó. Mert inkább pusztuljon el egy vagy két bank, mintsem hogy a magyar állam bizonytalan mennyiségben és összegben vállalt terhes garanciákkal a vállán hitelét hosszú dőkre tönkretegye a külföldi piacokon. Ez volna a nagyobbik veszély. Es inkább pusztuljon néhány beteg intézet, mintsem, hogy a magyar állam ezeknek terhét vállaira véve egy rossz handicap-pel álljon ki a külföld elé. A másik negatív tény, amelyre rá akarok mutatni, az, hogy semmi körülmények között sem volna szabad a kormánynak olyan irányban befolyást vagy nyomást gyakorolnia a pénzintézetekre, vagy bankokra, hogy az egészséges bankok a kevésbé egészséges vagy egészen beteg bankokkal quasi egy kényszerkonzorciumban társulva — úgy^ mint most Németországban csinálják — akár egy garanciabank létesítésével, akár pedig az egymásért való egyetemes fizetési kötelezettség vállalásával az egészséges bankok is megrendítsék saját pozíciójukat és hitelüket. Mert ha még össze is dőlne egynehány bank, az országnak az az érdeke, hogy a bukás, a romlás, a pusztulás után legyenek ebben az országban a gazdasági életnek olyan egészséges és minden vihart kiáltott gazdasági exisztenciái és pólusai, amelyekkel a külföld egy ilyen vihar után — ha azt bátran és jól kiállották — még szívesebben fog tárgyalni, mintha a viharokat ki sem állották volna. De ha egy tálba hajigáljak bele^a beteget és az egészségest, meg fogjuk fertőzni az egészségest is, és nem lesz mód semminek megmentésére «sem. Garanciát beteg dolgokért sem az államnak, sem a pénzintézeteknek nem szabad vállalniok. Itt az ideje annak, hogy az operálókést arra a beteg magyar közgazdasági testre ráillesszük, és ami beteg, az hulljon el, és ami egészséges, az a nemzet érdekében és javára igenis^ folytassa fokozott.erővel és fokozott aktivitással a maga munkáját. De nem szabad lassú rothadásba, tespedésbe és pusztulásba belekényszeríteni a magyar nemzetgazdaságot, úgy, ahogy van. Ami az első kérdést illeti, hogy t. i. az egyes magyar bankok immobilitásának megszüntetése, illetve mobillá tétele érdekében mit lehetne tenni, miután az immobilizáció oka a mezőgazdasági hitelek visszafizetésének megnehezülése és a rövidlejáratú ipari hitelek visszafizetésének lehetetlenné válása, nyilvánvaló, hogyha organikusan akarjuk a bajt orvosolni, ezen a két ponton kell a változtatásokat megkeresni. Ezidőszerint kényszereladás alatt van az országban legalább egymillió katasztrális hold föld. Szerintem ez a legnagyobb veszedelem, amely a mai magyar gazdasági életet fenyegeti. Mert minél nagyobb a kínálat a földpiacon, annál jobban esnek az árak, annál kisebb a bankok által kihitelezett pénz fedezete, annál megoldhatatlanabbá válik az egész magyar földkérdés és vele együtt az egész magyar gazdasági helyzet. A legelső kérdés tehát, amelyhez szerintem hozzá kellene nyalni az, hogy ezt az egymillió hold kényszereladás alatt lévő földet a kínálattól el kell vonni, M kell vonni a piacról, hogy a földárak további rombolását megakadályozzuk. Hogy ezt kötvényekkel való megváltás utján, vagy 4—5%-kai kama8. ülése 1931 július 29-en f szerdán. 107 tozó kincstári jegyek útján való igénybevétellel azután egy telepítési akció számára való felhasználás során akarja, vagy fogja-e a m. kir. kormány megoldani, nem tudom, de hogy ennél fontosabb és sürgősebb kérdés, a külföldi kölcsönnél is sürgősebb és fontosabb kérdés ezidőszerint nincsen, azt nyugodt lelkiismerettel merem állítani. Igen t. Ház! Micsoda jelentősége volna a magyar nemzetgazdaságnak friss élettel és akcióval való megtelítése szempontjából, ha a helyett, hogy ez az egymillió hold kényszereladás alatt lévő, részben már nem is művelt föld nyomná itt a piacot és rontaná a gazdasági helyzetet, egy erélyes telepítési akcióval, nem törpebirtokok, nem fél és negyedholdas birtokok, hanem megfelelő egészséges gazdasági exisztenciák, igenis új kisgazdatipusok létesítésével friss munkakedv, friss alkotóerő, egészség, és tovább megyek, az állam szempontjából — új fizetőképes adóalanyok teremtődnének ebben az országban. (Gaal Gaston: De akkor nem lehetne a 16%-okát fenntartani! — Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassanak a szónokát csendben meghallgatni! Még három perce van. (Felkiáltások: Meghosszabbítjuk!) Eckhardt Tibor: Szabad kérnem beszédidőmet ... Elnök: A házszabályok értelmében 8 órás ülésen a beszédidő meghosszabbításának helye nincs. (Felkiáltások a baloldalon: Tévedés! Ez csak a költségvetésre vonatkozik! Téved az elnök úr!). T. Ház! Tényleg a képviselő uraknak van igazuk: csak a költségvetés tárgyalásánál nincs helye a beszédidő meghosszabbításának. (Gaal Gaston: Éljen az elnök!) Mennyit méltóztatik kérni 1 ? Eckhardt Tibor: Tisztelettel kérem 1 , méltóztassék beszédidőmet félórával meghosszabbítani. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért meghosszabbítást megadni 1 ? Igen! A Ház a kért meghosszabbítást megadtam Eckhardt Tibor: Igen t. Ház! A másik kérdés, amely a bankok immobilizációja tekintetében a földkérdéssal kapcsolatos, az, hogy végeredményben ezeket a rendkívül magas kamatozású és, belátom, a bankok által alacsonyabb kamatteher mellett ezidőszerint ki nem hitelezhető hiteleket múlhatatlanul szükséges alacsonyabb kamatozású hitelekkel kicserélni, konvertálni. Ebben a tekintetben, ha a bankok és az adósok összefognak, közös áldozatkészséggel és a terheknek bizonyos mértékig közös vállalásával, lehetetlen, hogy itt ne lehetne segíteni. Mert ha a bankok a ma teljesen immobil pénzük helyett a gazdáktól alacsonyabb kamatozású és az állam által netalán garantált kincstári jegyeket, vagy egyéb más formájú kötelezvényeket kapnak, amelyeket ők mozgósíthatnak, abban a pillanatban az immobilizációval kapcsolatban lényeges segítség nyújtatott a bankoknak, és a földbirtokok is tovább tudják a mai mostoha viszonyok között a maguk ügyét előbhrevinni. Kénytelen vagyok azután az ipari hitelékkel kapcsolatban rámutatni arra, hogy különösen szükség van arra, hogy a magyar iparban invesztált rövidlejáratú külföldi hitelek hosszúlejáratú külföldi hitelekre változtassanak át, mert ha ez a 7 millió fontos kölcsön meg is lesz, az esetben, ha a magyar iparban künnlevő külföldi rövidlejáratú hitelek mára-
