Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-513

Az országgyűlés képviselőházának 51 gyalás alatt lévő törvényjavaslat 21. §-ában foglalt felhatalmazásra vonatkozólag és arról győződtem meg. hogy a beteg munkásoknak és alkalmazottaknak eddig nyújtott szolgáltatások oly nagymérvű lecsökkentéséről és megszüntetéséről van szó, amelyet végrehajtani semmi körülmények között nem szabad. Mit jelent a törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás, vizsgáljuk meg részletesen. A régi 21., az új 22. § a következőket tartalmazza (olvassa): «Ha a betegségi biztosítás költségeit az 1927 :XXI. tcikk 19. §-ában meghatározott legmagasabb mértékű járulékkulcs alkalmazása mellett sem lehet tartósan fedezni s ha a hiányt minden rendelkezésre álló egyéb eszköz alkalmazásával sem lehet kiküszöbölni, a betegségi, biztosítási szolgáltatásokat a szükség mértékéhez képest időlegesen az alapszabály megfelelő módosításával korlátozni kell. Az alkalmazható korlátozások a következők: 1. Az 1927 :XXI^ tcikk 31. Va szerint nyújtható szolgáltatásokat meg lehet szüntetni.» Hogy mit jelent ez, csak akkor tudhatjuk meg, ha sorra vesszük pontról pontra, melyek azok a szolgáltatások, amelyek teljes megszüntetésére ad felhatalmazást ez a törvényjavaslat. Az 1927 :XXI. tcikk 31. §-a, amelyre utal a felhatalmazás és amelynek teljes megszüntetéséről van szó, a következőket foglalja magában (olvassa): «Az alapszabály a 30. §-ban megállapított legkisebb mértékű segélyeket a rendelkezésre álló fedezet korlátai között felemelheti és kiegészítheti a következőkkel:...» Ami tehát ezideig érvényben volt, azokat a következőkben tartom szükségesnek ismertetni, mert úgy vélem, a Képviselőháznak szolgálatot teszek azzal, ha rámutatok pontról pontra azokra a szolgáltatásokra, amelyek ezideig érvényben voltak és amelyeknek teljes megszüntetésére ad felhatalmazást a törvényjavaslat. Ezek szerint az f. pont szerint (olvassa): «Költségesebb gyógyászati segédeszköz (műkar, műláb, rögzítőtok, műfog stb.) engedélyezhető annak a biztosítottnak, aki az igény bejelentését közvetlenül megelőző két éven belül legalább egy éven át betegség esetére biztosított volt; az egy évbe nem számítható be az az idő, amelyen őt az^intézet a biztosítottat keresőképtelensége alapján táppénzzel, terhességi és gyermekágyi segéllyel, kórházi vagy gyógyintézeti ápolással segélyezte.» Ezek szerint tehát nem számíthat majd a felhatalmazás megadása után a betegség esetére biztosított tag költségesebb gyógyászati segédeszközre még akkor sem, ha arra minden körülmények között szüksége van, mert a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás ettől megfosztja. A 2. pont szerint (olvassa): A biztosítottnak az 1. pontban megjelölt feltétellel, ellátással járó gyógyfürdő engedélyezhető.» A jövőben tehát gyógyfürdőről sem lesz szó. A 3. pont szerint (olvassa): «A táppénz a segélyezés kezdetétől, vagy valamely későbbi szakától kezdve felemelhető^ a biztosított tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napi bérének 75%-álg.» Ezek szerint tehát ez is megszűnik, ami pedig a betegségbe jutott biztosított tag számára rendkívüli fontos volna. A 4. pont (olvassa): «Terhességi, gyermekágyi vagy szoptatási segélyben részesülő biztosított nőnek, úgyszintén tuberkulózis miatt gyógykezelési segélyezésben részesülő biztosítottnak tej engedélyezhető, legfeljebb naponkénti egy liter mennyiségben,» A felhatalmazás '. ülése 1931 május 30-án, szombaton. 51 tehát elkobozza azt a napi egy liter tejet, amelyet ezideig engedélyezett az 1927:XXI. tcikk. De további megszorítások is vannak. Az 5. pont szerint (olvama): «A biztosított nő szoptatási segélye felemelhető a szoptatás^ egész tartamán vagy tartamának egy részén át a 30. §-ban meghatározott táppénz mértékéig», úgy hogy tehát ez is elesik. Amidőn a kormány szociálpolitikájába nincs beleiktatva az anyaság védelme, a csecsemők védelme, ugyanakkor megfosztja az anyát attól;a lehetőségtől, hogy a törvényben eddig biztosított táppénz felemelési lehetőségéhez hozzájusson. A 6. pont saerint (olvassa): «Szoptatási segélyben részesülő biztosított nőnek táppénz engedélyezhető arra az időre, amelyen a csecsemő igazolt betegsége miatt, ennek az ápolása végett orvosi rendeletre a kereső munkától tartózkodik.» Szinte meg kell botránkozni azon, hogy milyen szolgáltatások, milyen juttatások teljes elkobzásáról van szó, amire felhatalmazást ad ez a törvényjavaslat, mert amit most olvastam fel, abból is megállapítható, hogy a beteg csecsemőt ezideig az anya odahaza táplálhatta és ilyen esetben táppénzre tarthatott igényt, de ezentúl erről szó nem lehetőmért a törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás ezt a jövőre nézve kizárja. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) 7. pont (olvassa): «Gyermekágyi segélyben részesülő biztosított nőnek csecsemőkelengye adható, vagy kölcsönözhető.» A jövőre nézve törölve lesz ez is, a szegény társadalmi néposztály ezt nélkülözni lesz kénytelen és amikor a szociálpolitika legnagyobb híján vagyunk ebben az országban, ilyen szociálpolitikai alkotásokat is elkoboz ez a javaslat.» 8. pont (olvassa): «Az elhalt biztosított után temetkezési segély felemelhető a tényleges javadalmazás napi átlagának, vagy az átlagos napibérnek negyvenszereséig.» Amikor a legnagyobb szükségben van a dolgozó társadalom, amikor a legnagyobb nyomorúság gyötri, éppen amikor a legnagyobb szükség volna arra, hogy az 1927. évi XXI. tc.-ben foglalt felhatalmazással élhessen, ugyanakkor a törvényjavaslat ezeket a jogokat teljes egészükben elkobozza. ; A 9. pontnál a költségesebb gyógy segédeszközöket vonja meg a családtagoktól. A 10, pont szerint a biztosított feleségének terhességi és gyermekágyi segélye a férj tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének feléig, szoptatási segélye pedig annak 30%-áig volt felemelhető. Ennek is a megszüntetéséről van szó éppen akkor, amidőn a bajba jutott szegény társadalmi nép osztálynak épen erre volna a legnagyobb szüksége. A 11. pont szerint a biztosított gyermekágyi segélyben részesülő feleségének csecsemőkelengye volt adható vagy kölcsönözhető ezideig. Erről most már nem lehet szó a felhatalmazás értelmében. , . • . Ugyancsak megvonja a törvényben eddig a családtagok részére biztosított tüdőbeteg szanatóriumi ellátást és ápolást is. Hasonlóképpen elkobozza a családtag elhalálozásakor a temetkezési segély felemelésére vonatkozó engedélyt. (Olvassa): «Az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjában megjelölt segélyt esetről-esetre a 30. §. I. 2. oontjában megjelölt legkisebb segélyként lehet adni, ha ezzel az intézet javára egyéb segély (táppénz stb.) tekintetében megtakarítás érhető el.» Ez volt benne az 1927 :XXL törvény-