Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-512

âô Àz országgyűlés képviselőházának 512. ülése 1931 május 28-án, csütörtökön. aEzeknek a «gyanús» megállapodásoknak, világából ez a törvényjavaslat szerencsésen és egészségesen emelkedik ki, mert ha figyelembe vesszük azokat a nyilatkozatokat, amelyeket olvastunk az illetékes francia lapokban és amelyeket hallottunk az illetékes francia ál­lamférfiak részéről, amikor Bethlen István miniszterelnök úr Bécsben járt és amikor en­nek & f törvényjavaslatnak érdekében az osztrák kormánnyal tárgyalt és azokat a nyilatkoza­tokat, hivatalos lapközleményeket, amelyek e törvényjavaslat kapcsán akkoriban, amikor ismeretes lett annak szövege, napvilágot lát­tak, akkor azt látjuk,^ hogy ennek a törvény­javaslatnak szövegénél még a francia hiva­talos álláspont is elismerte, hogy ez valóban semmi más, mint csupán gazdasági és min­den politikát nélkülöző közeledés a két állam közt a jó szomszédi viszony megerősödése és gazdasági érdekeinek kiépítése céljából. Ennek a közeledésnek egyik gyümölcsét látjuk abban, amit a külügyminiszter úr teg­nap bejelentett, nevezetesen, hogy az osztrák­magyar kereskedelmi szerződés készen van és hogy teljesen megegyeztek az osztrák-magyar kereskedelmi szerződésre vonatkozólag. De áll itt is az, amit ilyen barátsági ^és békéltetési szerződések törvénybe iktatásánál követelnünk kell és, amit Mussolini mondott, amikor első alkalommal az olasz-magyar barátság kimé­lyítése szempontjából a magyar képviselők lent jártak Olaszországban, hogy a barátságot a két állam között mindenkor gyakorlati ér­tékekre kell felváltani. Egy ilyen szerződés, amelyet mi most örömmel és szívesen iktatunk törvényeink közé, akkor bír csak valódi ér­tékkel, ha nem marad csupán a papiroson, ha­nem a szerződés gyökerei benne vannak azok­ban a közös érdekekben, r amelyek ezt a két államot egymásfelé vonzzák és benne , van és benne maradnak az államokat intéző kormá­nyok gyakorlati politikájában is. De engedje meg a külügyminiszter úr, hogy éppen ennél az előfeltételnél maradva, felhív­jam mindjárt nagybecsű figyelmét egy kér­désre, amely a két állam nagyon fontos érde­kének rendezésére vonatkozik és amely, azt hiszem, épp annak folytán találhat megér­tésre, mert ezt a békéltetési, barátsági és vá­lasztottbírósági szerződés^ tárgyaljuk. Ez a kérdés a két állam egymásközt rendezés alá vett, a trianoni békeszerződés által kettéhasí­tott Fertő-tó ügye. Idevonatkozólag egyez­ményt kötött a két állam és e megkötött egyez­mény folytán most már egyik legfőbb gondját képezi az ottani érdekeltségnek- az, hogy az úgynevezett nagy Hanság-csatornát, amelynek kiásása körülbelül egy millió pengőbe kerül, mielőbb megkezdje. Az idevonatkozó előmunká­latokat, a terveket a magyar kormány már hónapokkal azelőtt jóvá is hagyta, azonban az osztrák minisztériumnak jóváhagyása a mai napig sem történt meg. A napokban volt ide­vonatkozólag a Kábaszabályozási Társulatnak egy közgyűlése, mely ezt a kérdést szóvátette és amely a legnagyobb mértékben sürgősnek tartja ezt mind a két állam érdekeltségeire nézve. Méltóztassék megengedni, i külügyminisz­ter úr, hogy belekapcsolódva ebbe a törvény­javaslatba, azt kérjem éppen a törvényjavaslat szelleme értelmében, hogy szíveskedjék az osztrák kormánynál megsürgetni a Hanság­csatorna kiásására és kikotrására vonatkozó terveket, hogy azokat mielőbb és sürgősen jó­váhagyni szíveskedjék, így a munkálatok mi­nél előbb már a munkanélküliség szempontjá­ból is megkezdhetők legyenek. Ettől a szellemtől áthatva és azoktól az érdekektől vezettetve, amelyek a két országot egymásra utalják és amelyekben egymást ki­egészítik, a törvényjavaslatot a magam részé­ről örömmel teszem magamévá és azt elfoga­dom. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobb­oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Senki sincs fel­iratkozva. Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Gr. Károlyi Gyula külügyminiszter: Tisz­telt Ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a tél fo-' lyamán a magyar és az osztrák kormány a barátsági, békéltetőeljárási és választottbírás­kodási szerződést^ Wienben aláírta, úgy tu­dom, hogy az egész magyar közvélemény és a magyar törvényhozás is ezt megelégedéssel, sőt örömmel vette tudomásul. Most ennek az aláírt szerződésnek a becikkelyezését kéri a kormány a t. Háztól. Az előadó úr és az előttem felszólalt ös­tör képviselő úrnak fejtegetései és indokolásai teljesen feleslegessé teszik azt, hogy én itt a t. Ház idejét hosszabb ideig igénybe vegyem. Ezért minden különösebb indokolás nélkül bá­tor vagyok kérni a t. Házat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Ami Östör képviselő úrnak azt a konkrét kérdését illeti, hogy a Hanság-csatorna • ki­építésére vonatkozó terveknek jóváhagyását a magyar kormány az osztrák kormánynál meg­sürgesse, megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy a magyar kormány mindenesetre a leg­nagyobb figyelemmel lesz ez iránt és az oszt­rák kormánynál, amellyel való viszonyunk feltétlenül teljesen barátságos és megértő, en­nek a kérdésnek mentül előbb való megoldá­sát és keresztülvitelét szorgalmazni fogja, (Elénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az^ imént tárgyalt törvényjavaslatot álalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Haz a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadja. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr szíveskedjék a címet felolvasni. Urbanovics Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmad­szori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Dencz Ákos képviselő úr, mint az ország­gyűlés két Háza együttes bizottságának elő­adója kíván jelentést tenni. Dencz Ákos előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Felsőház közgazdasági és közle­kedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának, továbbá a Képviselőház közgazdasági és köz­lekedésügyi, pénzügyi, valamint földmívelés­ügyi bizottságának együttes jelentését «a vil­lamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szol­gáltatásáról» szóló törvényjavaslat egyes sza­kaszain a Felsőház által eszközölt és alkot­mányos hozzájárulás céljából áttett, a Képvi-

Next

/
Thumbnails
Contents