Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.
Ülésnapok - 1927-510
Az országgyűlés képviselőházának 510, lamférfiai. Ök csinálták 1843-ban hosszas munka után ezt a javaslatot. Előadja Pulszky Ferenc a maga munkájában azt is, hogy különböző európai kódexeket olvastak fel, Összeegyeztettek, különösen megnézték a Code Napole'ont, végül azután Deák Ferenc vagy maga megírta, vagy^ pedig lediktálta az illető paragrafus szövegét. Igen t. Képviselőház! Ez az epizód jut eszembe, .amikor most a mélyen fc igazságügyminiszter úr benyújt egy törvényjavaslatot egy országos bizottság alakítása iránt. Miután ez egy eminens -szakkérdés, nagyon helyesnek tartom, hogy a politikai gőzből ezt az eminens jogászi és szakkérdést kivonják. Nagyon helyesnek tartom magának a tárgyalásnak ezt a módját is. Mondtom, ez emlékeztet arra, hogy a régi szép időkben, a magyar demokrácia legszebb idejében megvan ennek a megfelelő előzménye. Magának a javaslatnak sorsa évtizedekre nyúlik vissza, ezen a legkitűnőbb jogászok és tudósok dolgoztak, úgyhogy nem volna helyes, hogy egy ad hoc politikai bizottság elé bocsássák a tudósoknak szakszerű, komoly és érett megfontolás^ után készített munkáját. Magam részéről tehát ennek a szerkesztésnek módját és folyamatát is, igenis, helyesnek ítélem és találom és abban a ritka helyzetben érzem magamat, amikor a Képviselőházban egy eminens szakkérdésben a magam részéről is üdvözölhetem a miniszter urat (Éljenzés jobbfelől.) ennek a javaslatnak előterjesztése alkalmából. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Nem óhajtottam felszólalni, mert hiszen a t. előadó úr felszólalása kellő tájékozódást nyújtott a javaslat^ lényegére nézve, előttem szólott igen t. barátom felszólalása azonban arra késztet, hogy örömmel állapítom meg, hogy íme, a magyar országgyűlésen és különösen mi, magyar jogászok, egyet tudunk érteni olyan nagy eszményi gondolatban, mint amilyen nagy eszmények vezették mindazokat, akik idáig megérlelték — az én érdememen teljesen kívül — ezt a nagy kérdést: Magyarország polgári törvénykönyvének tető alá hozását Çsak egy kívánságomnak adok kifejezést. Ma csak a tárgyalási módszerről beszéltünk, de vajha a Magyarok Istene megengedné, hogy amikor ennek a tárgyalási módnak alapján immár magával a törvényjavaslattal érdemben fogunk foglalkozni, akkor is a magyar jpgászságnak, a magyar jogalkotó Géniusznak teljes egyöntetűsége jellemezné tárgyalásainkat és tenné képessé majd ezt a törvényalkotást arra, hogy^ miként elődje, Werbőczi Tripartituma, századokra szabott ^irányt a magyar jogfejlődésnek és judikatúrának, úgy majdan ez a kódex is képes legyen erre. Ezzel a kívánsággal ajánlom a javaslatot elfogadásra. (Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kér• dem a t. Házat, méltóztatik-e a most ismertetett törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem & jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. ülése 1931 május 23-án, szombaton. 5 Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a javaslat címét és 1—5. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Mivel pedig mai ülésünk napirendje ezzel kimerült, előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy __ legközelebbi ülésünket május hó 27-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként kimondom. Minthogy legközelebbi ülésünket szerdán, interpellációs napon tartjuk, következik az indítvány- ésinterpellációskönyv felolvasása. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs, azért annak felolvasását mellőzve, kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző: Az interpellációs könyvbe a következő interpellációk vannak bejegyezve (olvassa): Gróf Hunyady Ferenc ia borfogyasztási adó tárgyában a pénzügyminiszterhez. (Szóval.) Gróf Hunyady Ferenc a Vaszko Pál endrődi albíró ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat tárgyában, a belügyminiszterhez. (Szóval.) Elnök: Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy gróf Hunyady Ferenc képviselő úr mindkét interpellációját a legközelebbi interpellációs napon kívánja szóval megindokolni. Most pedig áttérünk a tegnapi ülésünkön tett bejelentésnek megfelelően a kereskedelemügyi miniszter úrnak Györki Imre képviselő úr május hó 20-án, a Debreceni Vásári Kereskedők és Piaci Árusok Társulatának vegyes fuvarozása tárgyában előterjesztett interpellációjára adott írásbeli válasza meghallgatására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel A olvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Dr. Györki Imre országgyűlési képviselő május hó 20-án a Debreceni Vásári Kereskedők és Piaci Árusok Társulatának vegyes fuvarozása tárgyában interpellációt intézett hozzám, amelyre válaszomat a következőkben adom elő: A Debreceni Vásári Kereskedők Társulata múlt év június havában az iránt folyamodott, hogy az országos vásárokat látogató iparosokat és kereskedőket áruikkal együtt az egész országban fuvarozhassa. Válasziratomban a társulatot arról értesítettem, hogy saját áruját gépjáróművel bárki bárhova szabadon fuvarozhatja^ ugyan, azonban a tagok alkalmi társulása által űzött gépjáróműfuvarozás mindenesetre közhasználatú fuvarozás és mint ilyen, engedélyezés alá esik. Közöltem egyben hogy az ország egész területére érvényes engedélyt semmi esetre sem vagyok hajlandó kiadni, legfeljebb csak meghatározott .szűkebb körzetre. A Társulat augusztus hó 12-én előterjesztett újabb kérvényében r 5 tagja részére az egész ország területére érvényes fuvarozási engedélyt kért. Erre a Társulatot újból értesítettem, hogy legfeljebb bizonyos körzetre érvényes engedélyt vagyok hajlandó kiadni.' Ezek után az előzmények után múlt év szeptember havában arról értesültem, hogy a Társulat első leiratomnak egy mondatát kiragadva, azt önkényesen úgy értelmezte, hogy tagjait és
