Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-515

ÔÔ Az országgyűlés képviselőházának t segélyző pénztár volt az első, amely tüdőbaj- , szanatóriumot állított fel. Mindazt tehát, amivel ma a kereszténypárt mint szociálpolitikai • alkotással hivalkodik, mindazt, amit a maga érdemének akar betudni, j már a múlt század 70-es éveiben megteremtet- ; ték a szervezkedett szociáldemokrata munka- j sok, mégpedig az akkori viszonyokhoz képest ; nem is annyira kicsinynek, mint amilyen ki­csinynek ez ma elképzelhető. Amidőn az első reform, az 1891: XXIV. te. alapján létesített ; Baross-féle kerületi pénztárakat megalkották, akkor már Magyarországon erőteljes munkás­védelmi intézményt létesítettek a munkások. Szerintem hiba volt az 1891 :XIV. te, szerin- j tem sokkal célszerűbb lett volna az akkor mű- ; ködő munkásbiztosítási pénztárt kifejleszteni j és annak olyan jelleget adni, hogy azoknak a j követelményeknek, amelyeket akkor a munkás- \ ság egy munkásbetegsegélyző és balesetbizto- : sító pénztár iránt táplált, meg tudjon felelni. | Mindazonáltal a Baross által létesített kerü- \ leti pénztárakban a munkásság résztvett az önkormányzatában és bár akkor is voltak vi- \ ták, kétségtelen, hogy ezek a pénztárak az ak- ; kori viszonyok között megfeleltek a kívána- \ lomnak. Az 1907 :XIX. te. sem tett egyebet, mint ; azt, amit az elődök már jól kifejlesztettek, j egyszerűen továbbfejlesztette és kibővítette a ; balesetbiztosítással. Az akkori kormányzat is egyedül a saját érdemének tudta be, az ak-; kori kormánytámogató sajtó is arról írt, hogy : ime, milyen nagyszerű szociálpolitikai alkotás ; az, amit a koalíciós kormány, főleg Szterényi ; József akkori államitkár létesített, amidőn nem csupán betégsegélyezésben, hanem bal- | esetbiztosításban is részesítette a munkásokat.. ; Mi már akkor is elég gorombák voltunk és rámutattunk arra, hogy ha a bíróság, jele- ; sül a Kúria baleseti ügyekben nem helyezke- i dett volna arra az álláspontra, amelyre he- ; lyezkedett, nevezetesen, ha mindazokat a mun­kaadókat, akiknél bebizonyosodott, hogy az ő hibájukból következett be a baleset, súlyosan el nem ítélték volna és a kártérítési perek százai nem szakadtak volna, a lelketlen kapita-. listák nyakába, akkor az akkori kormány bi- j zony nem létesítette volna a balesetbiztosító j pénztárt, hanem egyszerűen meghagyta volna a Baross-féle kerületi betetgsegélyző pénztára- ; kat. De mert a bíróság a kormányzatnál hu­mánusabb álláspontra helyezkedett és sorba I megítélte a munkásoknak a nekik járó kárta­lanítást, ez indította a munkáltatói érdekelt­séget és a kormányt arra, hogy ezzel a re­formmal előáll va, igyekezzék ezen a téren a munkáltatókat, jelesül a kapitalistákat, teher­mentesíteni. Az 1907 :XIX. tcikk alapján létesített pénz­tárak nagyjából beváltak. Az önkormányzat, ha nem is volt tökéletes és ha nem is volt any­nyira belső szív-ügye a munkásságnak, mint a régi Általános Munkásbetegsegélyző és Rok­kantpénztár, mégis nagyjából bevált. Hiszen eltekintve attól, hogy a kormányzat nem igen támogatta anyagilag és a munkásbiztosítás fölé még egy munkásbiztosítási hivatalt is lé­tesített, amely mintegy féke volt annak az inté­zetnek, mégis merem állítani, hogy nagyjából bevált és a szervezett munkásság részvétele en­nek a pénztárnak az autonómiájában minden­esetre azzal az eredménnyel járt, hogy az ak­kori viszonyok mellett ezeket az 1907:XIX. tcikk alapján létesített pénztárakat modernül kifejlesztette és Európa egyik legmodernebb és 15. ütése 1931 június 3-án, szerdán. legolcsóbban adminisztrált munkásbiztosítási intézményévé fejlesztette ki. Nem lehet tagadni, hogy az 1907: XIX. te. alapján létesített pénztár kétségtelenül nagyon olcsón dolgozott. Még ha az állami munkás­biztosítási hivatal költségeit is ezekhez az ad­minisztratív költségekhez számítanánk, akkor is lényegesebben olcsóbban adminisztrált az a pénztár, mint a mai pénztár adminisztrál, ho­lott tudvalévő dolog, hogy az állami munkás­biztosítási hivatal azonfelül, hogy felügyeleti hatóság is volt, még egészen más funkciói, is voltak, nevezetesen bírói funkciói is voltak; a legfelsőbb munkásbiztosítási bíróság volt, amely az akkori viszonyokhoz képest nagysze­rűen bevált intézmény volt. « A szerencsétlenül kirobbantott és még gyá­szosabban véget ért Világháború és forradalmak lezajlása után a román fegyverek segítségével a reakció lett úrrá Magyarországon. Ebben a keresztény és nemzeti mozgalom vezérei, jele­sül a kereszténypárt vezérei, mint új honfogla­lók mutatkoztak be és mint új honfoglalók igye­keztek minden olyan pozíciót elkaparintani, amely csak a kezük ügyébe akadt. De ezt meg­előzően kormánynyilatkozatokban, püspöki pásztorlevelekben jólétet, szociálpolitikai védel­met és keresztény alapon felépített demokrá­ciát ígértek, amelyekkel a keresztény kurzus vezérei nekiindultak a honfoglalásnak. A hon­foglalás azzal kezdődött, hogy ártatlan embe­reket kidobáltak azokból az intézményekből, amelyekbe beleültek. Ez volt az első cselekedet, amelyet a keresztény szellemtől sugallva csi­náltak. Valahogy el akarták hitetni a néppel, hogy a kereszténység nemcsak megbocsátást jelent, hanem jelenti azt is, hogy bosszút kell állni azokért a sérelmekért és azokért a bajo­kért, amelyeket ugyan nem ezek az ártatlan emberek követtek el, hanem azok, akik őket odaültették. Itt azután meg kell mondanom a t. keresz­ténypártnak, hogy mi, szociáldemokraták, kü­lön-külön és együttvéve sokkal jobb kereszté­nyek voltunk, mint ők. Nekem például 1918-ban még a forradalmak előtt, sőt a forradalmak alatt is módomban lett volna keresztényszocia­lista érzelmű munkásokat és tisztviselőket tu­catjával kidobálni, de nem tettem, ott marad­tak a helyükön, a diktatúra alatt is ott marad­tak helyükön és senkinek bántódása nem tör­tént, egy fillérrel kevesebb fizetést nem kap­tak. Egyáltalában nem engedtem hozzájuk, illetőleg nem is volt szükség arra, hogy na­gyon tiltakozzanak, mert tiszteltük azoknak véleményét, akik nem voltak velünk egy véle­ményen. : t Ellentétben a mi gyakorlatunkkal, a keresz­ténypárt vezérei, amint uralomra kerültek és amint a munkásbiztosítást magukhoz kaparin­tottak, első dolguk volt egy főhadnagy segít­ségével katonai igazoltatást végezni. Ez az úr később a buffet bérletét kapta ajándékul azért, hogy katonai mivoltát kihasználva, dobálta ki az ártatlan embereket a pénztárból és éveken át nyomorba, kétségbeesésbe, f szegénységbe, egyik-másik esetben öngyilkosságba kergetett olyan embereket, akik bizony semmi mást nem követtek el, mint hogy helyükön maradtak, mint ahogy igen sok száz ember helyén ma­radt a diktatúra alatt. De ez csak személyes dolog. Ami mármost magukat a szociálpolitikai intézményeket il­leti, meg kell mondanom, hogy a szociálpoli­tika a kereszténypárt uralma alatt lecsúszott és mióta ez a párt a magyar szociálpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents