Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-515

ÔÔ Az országgyűlés képviselőházának t segélyző pénztár volt az első, amely tüdőbaj- , szanatóriumot állított fel. Mindazt tehát, amivel ma a kereszténypárt mint szociálpolitikai • alkotással hivalkodik, mindazt, amit a maga érdemének akar betudni, j már a múlt század 70-es éveiben megteremtet- ; ték a szervezkedett szociáldemokrata munka- j sok, mégpedig az akkori viszonyokhoz képest ; nem is annyira kicsinynek, mint amilyen kicsinynek ez ma elképzelhető. Amidőn az első reform, az 1891: XXIV. te. alapján létesített ; Baross-féle kerületi pénztárakat megalkották, akkor már Magyarországon erőteljes munkásvédelmi intézményt létesítettek a munkások. Szerintem hiba volt az 1891 :XIV. te, szerin- j tem sokkal célszerűbb lett volna az akkor mű- ; ködő munkásbiztosítási pénztárt kifejleszteni j és annak olyan jelleget adni, hogy azoknak a j követelményeknek, amelyeket akkor a munkás- \ ság egy munkásbetegsegélyző és balesetbizto- : sító pénztár iránt táplált, meg tudjon felelni. | Mindazonáltal a Baross által létesített kerü- \ leti pénztárakban a munkásság résztvett az önkormányzatában és bár akkor is voltak vi- \ ták, kétségtelen, hogy ezek a pénztárak az ak- ; kori viszonyok között megfeleltek a kívána- \ lomnak. Az 1907 :XIX. te. sem tett egyebet, mint ; azt, amit az elődök már jól kifejlesztettek, j egyszerűen továbbfejlesztette és kibővítette a ; balesetbiztosítással. Az akkori kormányzat is egyedül a saját érdemének tudta be, az ak-; kori kormánytámogató sajtó is arról írt, hogy : ime, milyen nagyszerű szociálpolitikai alkotás ; az, amit a koalíciós kormány, főleg Szterényi ; József akkori államitkár létesített, amidőn nem csupán betégsegélyezésben, hanem bal- | esetbiztosításban is részesítette a munkásokat.. ; Mi már akkor is elég gorombák voltunk és rámutattunk arra, hogy ha a bíróság, jele- ; sül a Kúria baleseti ügyekben nem helyezke- i dett volna arra az álláspontra, amelyre he- ; lyezkedett, nevezetesen, ha mindazokat a munkaadókat, akiknél bebizonyosodott, hogy az ő hibájukból következett be a baleset, súlyosan el nem ítélték volna és a kártérítési perek százai nem szakadtak volna, a lelketlen kapita-. listák nyakába, akkor az akkori kormány bi- j zony nem létesítette volna a balesetbiztosító j pénztárt, hanem egyszerűen meghagyta volna a Baross-féle kerületi betetgsegélyző pénztára- ; kat. De mert a bíróság a kormányzatnál humánusabb álláspontra helyezkedett és sorba I megítélte a munkásoknak a nekik járó kártalanítást, ez indította a munkáltatói érdekeltséget és a kormányt arra, hogy ezzel a reformmal előáll va, igyekezzék ezen a téren a munkáltatókat, jelesül a kapitalistákat, tehermentesíteni. Az 1907 :XIX. tcikk alapján létesített pénztárak nagyjából beváltak. Az önkormányzat, ha nem is volt tökéletes és ha nem is volt anynyira belső szív-ügye a munkásságnak, mint a régi Általános Munkásbetegsegélyző és Rokkantpénztár, mégis nagyjából bevált. Hiszen eltekintve attól, hogy a kormányzat nem igen támogatta anyagilag és a munkásbiztosítás fölé még egy munkásbiztosítási hivatalt is létesített, amely mintegy féke volt annak az intézetnek, mégis merem állítani, hogy nagyjából bevált és a szervezett munkásság részvétele ennek a pénztárnak az autonómiájában mindenesetre azzal az eredménnyel járt, hogy az akkori viszonyok mellett ezeket az 1907:XIX. tcikk alapján létesített pénztárakat modernül kifejlesztette és Európa egyik legmodernebb és 15. ütése 1931 június 3-án, szerdán. legolcsóbban adminisztrált munkásbiztosítási intézményévé fejlesztette ki. Nem lehet tagadni, hogy az 1907:

XIX. te. alapján létesített pénztár kétségtelenül nagyon olcsón dolgozott. Még ha az állami munkásbiztosítási hivatal költségeit is ezekhez az adminisztratív költségekhez számítanánk, akkor is lényegesebben olcsóbban adminisztrált az a pénztár, mint a mai pénztár adminisztrál, holott tudvalévő dolog, hogy az állami munkásbiztosítási hivatal azonfelül, hogy felügyeleti hatóság is volt, még egészen más funkciói, is voltak, nevezetesen bírói funkciói is voltak; a legfelsőbb munkásbiztosítási bíróság volt, amely az akkori viszonyokhoz képest nagyszerűen bevált intézmény volt. « A szerencsétlenül kirobbantott és még gyászosabban véget ért Világháború és forradalmak lezajlása után a román fegyverek segítségével a reakció lett úrrá Magyarországon. Ebben a keresztény és nemzeti mozgalom vezérei, jelesül a kereszténypárt vezérei, mint új honfoglalók mutatkoztak be és mint új honfoglalók igyekeztek minden olyan pozíciót elkaparintani, amely csak a kezük ügyébe akadt. De ezt megelőzően kormánynyilatkozatokban, püspöki pásztorlevelekben jólétet, szociálpolitikai védelmet és keresztény alapon felépített demokráciát ígértek, amelyekkel a keresztény kurzus vezérei nekiindultak a honfoglalásnak. A honfoglalás azzal kezdődött, hogy ártatlan embereket kidobáltak azokból az intézményekből, amelyekbe beleültek. Ez volt az első cselekedet, amelyet a keresztény szellemtől sugallva csináltak. Valahogy el akarták hitetni a néppel, hogy a kereszténység nemcsak megbocsátást jelent, hanem jelenti azt is, hogy bosszút kell állni azokért a sérelmekért és azokért a bajokért, amelyeket ugyan nem ezek az ártatlan emberek követtek el, hanem azok, akik őket odaültették. Itt azután meg kell mondanom a t. kereszténypártnak, hogy mi, szociáldemokraták, külön-külön és együttvéve sokkal jobb keresztények voltunk, mint ők. Nekem például 1918-ban még a forradalmak előtt, sőt a forradalmak alatt is módomban lett volna keresztényszocialista érzelmű munkásokat és tisztviselőket tucatjával kidobálni, de nem tettem, ott maradtak a helyükön, a diktatúra alatt is ott maradtak helyükön és senkinek bántódása nem történt, egy fillérrel kevesebb fizetést nem kaptak. Egyáltalában nem engedtem hozzájuk, illetőleg nem is volt szükség arra, hogy nagyon tiltakozzanak, mert tiszteltük azoknak véleményét, akik nem voltak velünk egy véleményen. : t Ellentétben a mi gyakorlatunkkal, a kereszténypárt vezérei, amint uralomra kerültek és amint a munkásbiztosítást magukhoz kaparintottak, első dolguk volt egy főhadnagy segítségével katonai igazoltatást végezni. Ez az úr később a buffet bérletét kapta ajándékul azért, hogy katonai mivoltát kihasználva, dobálta ki az ártatlan embereket a pénztárból és éveken át nyomorba, kétségbeesésbe, f szegénységbe, egyik-másik esetben öngyilkosságba kergetett olyan embereket, akik bizony semmi mást nem követtek el, mint hogy helyükön maradtak, mint ahogy igen sok száz ember helyén maradt a diktatúra alatt. De ez csak személyes dolog. Ami mármost magukat a szociálpolitikai intézményeket illeti, meg kell mondanom, hogy a szociálpolitika a kereszténypárt uralma alatt lecsúszott és mióta ez a párt a magyar szociálpolitika