Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-500

4o Az országgyűlés képviselőházának jönnek az országba. A sajtmárkázási rendelet tervezete is elkészült és remélni lehet, hogy a jövőben ezen a téren is fokozatos fejlődésről fogunk majd beszámolhatni. A gazdasági .szakoktatás költségvetési előirányzata 2*6 millió pengő végösszeggel a múlthoz képest 147.000 pengő csökkenést mutált Takarékossági okokból itt főleg a dologi kiadásokat csökkentették.. A népies gazdasági oktatásra változatlanul 135.000 pengő van felvéve, amely összegből fedezettéit nyernek az iskolán kívüli gazdasági oktatás összes költségei. (Simon András: Kevés! — Hegymegi Kiss Pál: Ez nem a kultusztárcához tartozik?) Nem. (Strausz István: Egy része! — Reisinger Ferenc: Ott takarékoskodnak, ahol a legtöbbet kellene áldozni!) Méltóztatnak látni, hogy amint az eredményeket konstatálom, úgy teljes őszinteséggel Itárom fel azt is, ha fájdalom, valahol visszaesést látok a földmívelésügyi költségvetésben. Csökkenést mutat a gazdasági népkönyvtárak fedezete, amely a műit évi 10.000 pengővel szemben a folyó évben csak 4000 pengővel van preliminálva. (Barthos Andor: Ez hiba! — Simon András: Nagy hiba! — Eri Márton: Pedig nagyon szívesen fogadják kint a faluiban!) Ellenben új összegként 60.000 pengő vétetett fel az úgynevezett téli gazdasági tanfolyamokra. (Helyeslés.) Ezek igen jól beváltak, igen jó eredményit multattak is csak örömmel lehet üdvözölni a földmívelésügyi miniszter urat és különös hálával kell megemlékezni a pénzügyminiszter úrról is azért, hogy ezt a 60.000 pengőnyi új összeget a költségvetésbe sikerült beállítani. A gazdasági szakoktatás költségvetése tagadhatatlanul igen szerény keretek között mozok azokhoz az óriási feladatokhoz képest, amelyeket ma a mezőgazdasági tudományok haladása mellett és a melleltt az óriási módon felfokozott és kiélesedett verseny mellett, amelyet az egyes nemzetek ezen a téren kifejtenek, ennek a mezőgazdasági szakoktatásnak iteljesítenie kellene. Nagyszerű tudományos és kísérletügyi intézményeink vannak, de ezek csak úgy válhatnak a mindennapi életnek, a gyakorlati életnek építő tényezőivé, ha ezeket demokratizáljuk, ami alaitt azt értem, hogy ezeknek az intézeteknek munkásságát fel kell váltani aprópénzre és a legkisebb gazdaságba is, a legkisebb tanyai gazdánál is a mezőgazdasági haladást hatékony tényezővé kell tenni. (Helyeslés.) A mezőgazdasági szakoktatás legnagyobb baja az, t. Ház, hogy a rendelkezéséire álló oktatószemélyzet teljesen elégtelen. Míg az egyetemi rendes tanárok létszáma ma az országban 333, addig az összes földmívelésügyi oktatóintézmények tanszemély setének egész létszáma mindössze 185. Természetesen ezt a statisztikát nem azzal a szándékkal hozom elő, mintha sokallanám az egyetemi tanárok létszámát, hanem keveslem a gazdasági szakoktatás tanszemélyzetének létszámát. À vízügyi szolgálat terén a földmívelésügyi kormányzat tevékenységét az alkotások egész sorla dicséri. Nem akarok most részletesen kitérni azokra a törvényekre, amelyeket a legutóbbi időkben hoztunk, így különösen az álLaimi kezelés alatt álló folyók szabályozásáról szóló törvényre és az (állami kezelés alatt nem álló vízfolyások rendezéséről szóló törvényre. Mindössze egy dolgot szeretnék csak ebből a matériáiból kiemelni és pedig azt, hogy a (vízügyi tevékenység következői korszakának programmja a vizek hasznosítása terén a, nyuBOO. ülése 1931 május 8-án, pénteken. gáti államok nagyszerű fejlődését utóiérni. Különösen az öntözés problémája jelentkezik, elsőrangú feladatként, hogy az Alföld, elsivatagosodását és a mezőgazdasiág haladását szolgálhassuk. (Ügy van! Úgy van!) Már a 90-es években jeles szakemberek megállapították, hogy a magyar Alföld problémája tulajdonképpen öntözési probléma, mert ahol egy-egy nyáron 60—70 napos szárazságok vannak, de ahol nem ritkák a 150—160 napig egyfolytában tartó szárazságok sem, ott a mezőgazdaság előbbrevitelét csakis az öntözés problémájának valamilyen megoldásával érhetjük el. Természetesen az öntözés problémája nem olyan könnyű kérdés, amilyennek sOkan /gondolj ák. Hiszen e felett igen neves és jeles 'Szakemberek, különösen az utóbbi hónapokban, pro és kontra igen sokan vitatkoztak. Örömmel kell konstatálnom, hogy a földmívelésügyi kormányzat ebbe a költségvetésbe egy negyvenezerpengős új tételt állított be ezeknek a tanulmányoknak a folytatására; mert nem res judicatával állunk szemben, a szakembereknek nagyon sok munkát kell még végezniük és reméljük, hogy nemsokára elkészülnek tanulmányukkal, ihogy a magyar Alföldnek ez a nagy kérdése is konkretizálható legyen. A kertészeti és gyümölcstermesztési programmja a földimívelésüjgyi kormányzatnak változatlanul nagy érdeklődés tárgya az egész országban. E programmból már is megvalósításra került mindaz, ami gyümölcstermelésünk új alapokra való helyezéséhez szükséges volt. Az ország gyümölcskatasztere elkészült, ami rendkívül fontos abból a szempontból, hogy tudjuk, mivel rendelkezünk az országban. Megállapíttattak azok a gyümölcsneműek és fajták, amelyek egyes vidékeken tömeges és egyöntetű termelesre ajánltattak. A gyümölcsfa ápolására és a kártékony férgek elleni védekezésre oktatótánfolyamok nagy erővel folytatódnak. A ibérpermetezési akciót a földmívelésügyi kormányzat szintén befejezte. A legfontosabb feladat azonban az egységes fásításhoz szükséges oltványminőséiget biztosítani. Erre a célra a földmívelésügyi kormányzat több mint 200.000 daraíb gyümölcsfacsemetét osztott ki. Ha végre akarjuk hajtani és pedig minél gyorsabb tempóban azt a programmot, amelyet a földmívelésügyi korimányzat megállapított, akkor az eddigi kiosztott 200.000 gyümölcsfacsemetével szemben még (körülbelül 2 millió gyümölesfacsemetének a rendelkezésre bocsátásáról kell gondoskodni. Az Alföldön ebben a tekintetben nagyszerű haladást látunk', különösen a homokos vidéken, nem is állami támogatással a legtöbb helyen, hanem a homoki kisgazdáknak azzal a felismerésével, hogy látják, miszerint a gyümölcstermelés kincsesbánya (Temple Rezső közbeszól. — Zaj.) E Programm végrehajtásának t nagy közgazdasági jelentősége is van, amiért elkerülhetetlen, hogy a földmívelésügyi kormányzat megkapja azokat az anyagi eszközöket, amelyek a programm gyakorlati végrehajtásához szükségesek. r A szőlészetről és borászatról az idö rövidségére való tekintettel csak annyiban akarok megemlékezni, hogy ez egyik legsúlyosabb problémája még mindig gazdasági életünknek, (Ügy van! Ügy van!) bár az a 380.000 holdi szőlőterület sok százezer munkáskezet foglalkoztat és felbecsülhetetlen az az erkölcsi és materiális tőke, amelyet szőlőgazdaságunkban bírunk. {Ügy van! Ügy van!) Biztató eredményeket azért itt is látunk. Borexportunk, amely 1928-ban csak 122.000 métermázsa volt,