Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-506

Az országgyűlés képviselőházának 506. ülése 1931 május 19-én, kedden. 323 ban!) Pedig itt van többek között például az Országos Társadalombiztosító Intézet szanálá­sáról szóló törvénytervezet, mint olyan tör­vénytervezet, amelyet ugyancsak beígértek és amelyről azt mondották^ hogy már minisztertanács elé is vitték. Úgy hírlik, — nem tudom, hogy ezt az ígéretet komolyan be­váltják-e — hogy ez, lenne a nagy igérethal­mazban talán az egyetlen Ígéret, amelyet még a választások előtt, még a Ház feloszlatása előtt be akarnak váltani és ezt a törvényjavaslatot le akarják tárgyaltatni, azért, mert tarthatatlan az a helyzet, — érzi ezt a kormány is — amely a Társadalombiztosító Intézetnél van. Ebből az igérettárházból, amelyet ismertet­tem, a kormány — amint mondottam — egyet­lenegy intézkedést nem valósított meg, egyet­lenegy proprammpontját nem váltotta be, mint ahogyan nem váltotta be azt az igéretét sem, amelyet 1925-ben tett, amikor a választójogról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, hogy tud­n illik a titkos választójogot fokozatosan kívánja a miniszterelnök úr megvalósítani. Amikor azt az ígéretet tette a ^ minisztereluök úr, hogy a kerületi beosztás kérdését rendezni fogja, amire egyébként törvény is kötelezi a kormányzatot, ígérte, hogy a kerületi beosztás rendezésére törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Ez sem tör­tént meg. Négy és fél év telt el ezen országgyű­lési ciklus alatt, négy és fél év alatt azonban en­nek az ígéretnek beváltására sem került sor. A kormányzat ezt az ígéretét sem váltja be, ellen­ben igenis fel akarja most oszlatni a Képviselő­házat és azzal az ürüggyel odázza el, igyekezik elodázni a miniszterelnök a titkos választójog kiterjesztését, és az egész országban való beve­zetését, hogy nincs idő arra, hogy a törvényja­vaslatot előterjessze és letárgyalhassa. Nagyon emlékeztet a miniszterelnöknek és a belügymi­niszternek ez a nyilatkozata arra a metódusra, arra a taktikai lépésre, amelyet a miniszterel­nök úr 1922-ben az első nemzetgyűlés feloszla­tása előtt néhány nappal vagy néhány héttel tett, amikor is beterjesztette a miniszterelnök úr a választójogra vonatkozó törvényjavaslatot. A választójogi törvényjavaslat — legalább is a javaslat — a titkosság elvén épült fel, kü­lönféle taktikai módszerekkel azonban a tár­gyalás elhúzatott, csak azért, hogy a Képviselő­háznak ne legyen ideje letárgyalni ezt a tör­vényjavaslatot s ezzel szabad kezet nyerjen a miniszterelnök a választójogi kérdéseknek ren­deleti úton való elintézésére, és akkor a titkos választójog tekintetében, amelyet talán az első nemzetgyűlés nem akart, vagy nem engedett volna elsikkasztani, most már semnú akadálya sem volt annak, hogy azt rendeleti úton való­ban elsikkasszák... Elnök: A képviselő urat ezért a kijelenté­séért rendreutasítom. <Br. Podmaniczky Endre: Hihetetlen minden szava! — Peyer Károly: Borzasztó valami, rettenetes, nem lehet kibírni! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Br. Podma­niczky Endre: A magyar parlamentben! — Ügy van! jobb felől. — Jánossy Gábor (Györki Imre felé): Ezt a szótárt már ismeri a nemzet! — Esztergályos János: Az alvó fakirt egy alvó báró helyettesíti! — Jánossy Gábor: Nagyon szellemes! — Zaj.) Csendet kérek! Györki Imre: Ha ez a Képviselőház és ez az ország kibírja a be nem váltott Ígéretek töm­kelegét, ha ez a Képviselőház kibírja (Jánossy Gábor: Az ilyen beszédet!) és lelkiismeretével Össze tudja egyeztetni, hogy az ország közön­ségét ... Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék tárgyilagos hangon 'beszélni, a személyeskedé­sektől és sértésektől tartózkodni. (Peyer Ká­roly: Még a mondat közepén tart! Nem is tudta, mit akar mondani! Legalább a mondat végét várja be az elnök!) Amit a képviselő úr mondott, éppen elég volt, hogy elnöki figyelmez­tetésben részesüljön. (Derültség és zaj.) Györki Imre: Az a kérdés, hogy kinek volt elég. Nekem például nem volt elég. Lehet, hogy az elnök úrnak elég volt, de imivel a házszabá­lyok, azt hiszem, még módot adnak hogy felszólalásomat folytassam, legalább méltóztas­tassék megengedni, hogy ezzel a jogommal él­jek is, sokáig úgy sem lehet már vele élnem. (Jánossy Gábor: Visszaélni nem való!) A (miniszterelnök úr úgy állítja be a kér­dést, hogy azért nincs módja a választójogot s most a titkosságot kiterjeszteni és a kerületi beosztást törvényesen rendezni, mert hiszen fel kell oszlatni a Házat és ezeknek a kérdéseknek törvényes rendezésére már fizikailag nincs ideje. Semmi ok nincs arra, hogy a Házat fel­oszlassák. Legalább a Ház munkarendje nem olyan, a Ház tanácskozóképességében fennaka­dás ntnlcs, erre a Házra, amely a világon min­den törvényjavaslatot megszavaz, amelyet csak eléje terjesztenek, igazán nem lehet azt mon­dani, hogy munkaképtelen volna, hogy a mun­kaképtelenség miatt kellene feloszlatni. Ha mégis feloszlatja a miniszterelnök úr, akkor ez visszaélés az alkotmányos jogokkal és tisz­tán visszaélés olyan irányban, hogy a minisz­terelnök nem akarja ígéreteit beváltani, nem akarja a választójog titkosságát kiterjeszteni, mert tisztában van azzal, hogy a választói jog kiterjesztése és a szabad választás megnyil­vánulása egyúttal a lélekharang meghúzása lenne ennek a kormánynak intézkedései fölött. (Esztergályos János: Ennél több fejbólintó János a legközelebbi Képviselőházba sem jön be. — Jánossy Gábor: Maga János, maga bó­lint! — Propper Sándor: János, de nem bólint! Maga nem János, de bólint! — Elnök csenget.) Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy azzal a vá­lasztási rendszerrel, a választások azzal a mód­szerével, a kerületi beosztásnak azzal az igaz­ságtalanságával, amely az 1925. évi választó­jogi törvényben van, Magyarországon még­egyszer választani lehessen. Nem lehet ezt a balkáni rendszert mégegyszer megújrázni. (Jánossy Gábor: Hogy lehet egy törvényre ezt mondani? — Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor: A ;Balkán majd sértve érzi magát, mert ott már titkos szavazás van!) Elnök: Csendet kérek! Propper képviselő urat rendreutasítom. (Jánossy Gábor: Elő tör­vényről nem lehet így nyilatkozni .magyar tör­vényhozónak! — Peyer Károly: Rothermere is ezt mondotta! — Propper Sándor: Apponyi is ezt mondja, Gaal Gaston is ezt mondja!-^ Elnök csenget.) Györki Imre:. Apponyi síkraszállott a vá­lasztási rendszerrel szemben, amelyet az urak itt 1925 óta folytattak. Megmondotta a véle­ményét Apponyi Albert, aki a világ csúfjának nevezte azt a választójogot, amely nálunk van. Megmondotta Lord Rothermere is, hogy a Bra­tianu-rendszerre hasonlít az a rendszer, amely Magyarországon megvalósíttatott. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Meddig akarják még jogta­lanságban tartani ennek az országnak dolgozó lakosságát és meddig akarják még az urak meghamisítani az ország közvéleményét s ma­guknak ilyen módon többséget szerezni?. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Menjenek végig kerületeikben és figyeljék 44*

Next

/
Thumbnails
Contents