Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-506
Az országgyűlés képviselőházának 506. ülése 1931 május 19-én, kedden. 323 ban!) Pedig itt van többek között például az Országos Társadalombiztosító Intézet szanálásáról szóló törvénytervezet, mint olyan törvénytervezet, amelyet ugyancsak beígértek és amelyről azt mondották^ hogy már minisztertanács elé is vitték. Úgy hírlik, — nem tudom, hogy ezt az ígéretet komolyan beváltják-e — hogy ez, lenne a nagy igérethalmazban talán az egyetlen Ígéret, amelyet még a választások előtt, még a Ház feloszlatása előtt be akarnak váltani és ezt a törvényjavaslatot le akarják tárgyaltatni, azért, mert tarthatatlan az a helyzet, — érzi ezt a kormány is — amely a Társadalombiztosító Intézetnél van. Ebből az igérettárházból, amelyet ismertettem, a kormány — amint mondottam — egyetlenegy intézkedést nem valósított meg, egyetlenegy proprammpontját nem váltotta be, mint ahogyan nem váltotta be azt az igéretét sem, amelyet 1925-ben tett, amikor a választójogról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, hogy tudn illik a titkos választójogot fokozatosan kívánja a miniszterelnök úr megvalósítani. Amikor azt az ígéretet tette a ^ minisztereluök úr, hogy a kerületi beosztás kérdését rendezni fogja, amire egyébként törvény is kötelezi a kormányzatot, ígérte, hogy a kerületi beosztás rendezésére törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Ez sem történt meg. Négy és fél év telt el ezen országgyűlési ciklus alatt, négy és fél év alatt azonban ennek az ígéretnek beváltására sem került sor. A kormányzat ezt az ígéretét sem váltja be, ellenben igenis fel akarja most oszlatni a Képviselőházat és azzal az ürüggyel odázza el, igyekezik elodázni a miniszterelnök a titkos választójog kiterjesztését, és az egész országban való bevezetését, hogy nincs idő arra, hogy a törvényjavaslatot előterjessze és letárgyalhassa. Nagyon emlékeztet a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek ez a nyilatkozata arra a metódusra, arra a taktikai lépésre, amelyet a miniszterelnök úr 1922-ben az első nemzetgyűlés feloszlatása előtt néhány nappal vagy néhány héttel tett, amikor is beterjesztette a miniszterelnök úr a választójogra vonatkozó törvényjavaslatot. A választójogi törvényjavaslat — legalább is a javaslat — a titkosság elvén épült fel, különféle taktikai módszerekkel azonban a tárgyalás elhúzatott, csak azért, hogy a Képviselőháznak ne legyen ideje letárgyalni ezt a törvényjavaslatot s ezzel szabad kezet nyerjen a miniszterelnök a választójogi kérdéseknek rendeleti úton való elintézésére, és akkor a titkos választójog tekintetében, amelyet talán az első nemzetgyűlés nem akart, vagy nem engedett volna elsikkasztani, most már semnú akadálya sem volt annak, hogy azt rendeleti úton valóban elsikkasszák... Elnök: A képviselő urat ezért a kijelentéséért rendreutasítom. <Br. Podmaniczky Endre: Hihetetlen minden szava! — Peyer Károly: Borzasztó valami, rettenetes, nem lehet kibírni! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Br. Podmaniczky Endre: A magyar parlamentben! — Ügy van! jobb felől. — Jánossy Gábor (Györki Imre felé): Ezt a szótárt már ismeri a nemzet! — Esztergályos János: Az alvó fakirt egy alvó báró helyettesíti! — Jánossy Gábor: Nagyon szellemes! — Zaj.) Csendet kérek! Györki Imre: Ha ez a Képviselőház és ez az ország kibírja a be nem váltott Ígéretek tömkelegét, ha ez a Képviselőház kibírja (Jánossy Gábor: Az ilyen beszédet!) és lelkiismeretével Össze tudja egyeztetni, hogy az ország közönségét ... Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék tárgyilagos hangon 'beszélni, a személyeskedésektől és sértésektől tartózkodni. (Peyer Károly: Még a mondat közepén tart! Nem is tudta, mit akar mondani! Legalább a mondat végét várja be az elnök!) Amit a képviselő úr mondott, éppen elég volt, hogy elnöki figyelmeztetésben részesüljön. (Derültség és zaj.) Györki Imre: Az a kérdés, hogy kinek volt elég. Nekem például nem volt elég. Lehet, hogy az elnök úrnak elég volt, de imivel a házszabályok, azt hiszem, még módot adnak hogy felszólalásomat folytassam, legalább méltóztastassék megengedni, hogy ezzel a jogommal éljek is, sokáig úgy sem lehet már vele élnem. (Jánossy Gábor: Visszaélni nem való!) A (miniszterelnök úr úgy állítja be a kérdést, hogy azért nincs módja a választójogot s most a titkosságot kiterjeszteni és a kerületi beosztást törvényesen rendezni, mert hiszen fel kell oszlatni a Házat és ezeknek a kérdéseknek törvényes rendezésére már fizikailag nincs ideje. Semmi ok nincs arra, hogy a Házat feloszlassák. Legalább a Ház munkarendje nem olyan, a Ház tanácskozóképességében fennakadás ntnlcs, erre a Házra, amely a világon minden törvényjavaslatot megszavaz, amelyet csak eléje terjesztenek, igazán nem lehet azt mondani, hogy munkaképtelen volna, hogy a munkaképtelenség miatt kellene feloszlatni. Ha mégis feloszlatja a miniszterelnök úr, akkor ez visszaélés az alkotmányos jogokkal és tisztán visszaélés olyan irányban, hogy a miniszterelnök nem akarja ígéreteit beváltani, nem akarja a választójog titkosságát kiterjeszteni, mert tisztában van azzal, hogy a választói jog kiterjesztése és a szabad választás megnyilvánulása egyúttal a lélekharang meghúzása lenne ennek a kormánynak intézkedései fölött. (Esztergályos János: Ennél több fejbólintó János a legközelebbi Képviselőházba sem jön be. — Jánossy Gábor: Maga János, maga bólint! — Propper Sándor: János, de nem bólint! Maga nem János, de bólint! — Elnök csenget.) Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy azzal a választási rendszerrel, a választások azzal a módszerével, a kerületi beosztásnak azzal az igazságtalanságával, amely az 1925. évi választójogi törvényben van, Magyarországon mégegyszer választani lehessen. Nem lehet ezt a balkáni rendszert mégegyszer megújrázni. (Jánossy Gábor: Hogy lehet egy törvényre ezt mondani? — Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor: A ;Balkán majd sértve érzi magát, mert ott már titkos szavazás van!) Elnök: Csendet kérek! Propper képviselő urat rendreutasítom. (Jánossy Gábor: Elő törvényről nem lehet így nyilatkozni .magyar törvényhozónak! — Peyer Károly: Rothermere is ezt mondotta! — Propper Sándor: Apponyi is ezt mondja, Gaal Gaston is ezt mondja!-^ Elnök csenget.) Györki Imre:. Apponyi síkraszállott a választási rendszerrel szemben, amelyet az urak itt 1925 óta folytattak. Megmondotta a véleményét Apponyi Albert, aki a világ csúfjának nevezte azt a választójogot, amely nálunk van. Megmondotta Lord Rothermere is, hogy a Bratianu-rendszerre hasonlít az a rendszer, amely Magyarországon megvalósíttatott. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Meddig akarják még jogtalanságban tartani ennek az országnak dolgozó lakosságát és meddig akarják még az urak meghamisítani az ország közvéleményét s maguknak ilyen módon többséget szerezni?. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Menjenek végig kerületeikben és figyeljék 44*