Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-506
310 - Az országgyűlés képviselőházának amilyent kapott az a részvénytársaság, amelynek kötelesség-e lett volna ezeket a nagyarányú beruházásokat elvégezni. (Patacsi Dénes: A nemzetet fosztogatták az ellenségek!) Ezt a társulatot felmentették kötelezettségei alól, azóta a Közmunkatanács kezeli a Margitszigetet és ma a főváros közönségének 50 fillér beléptidíj mellett lehet csak a szigetre lépni, tehát magasabb ma a beléptidíj, mint valamikor volt, • amikor József főherceg tulajdonában volt a sziget. A társulat alaptőkéje 1,200.000 pengő. Ügy tudom, hogy ez az alaptőke majdnem teljesen elveszett, úgy hogy most a közeljövőben 800.000 pengőt le kívánnak írni ebből, és csak a megmaradt 400.000 pengőt fogják, mint a társulat vagyonát kezelni és nyilvántartani, holott tulajdonképpen ezt is le kellene írni, mert hiszen ez az összeg is elveszett. Felvettek egymillió dolláros kölcsönt, tehát több, mint ötmillió pengőt, amely összeget beruházásokra kellett -volna fordítani. Nem tudom, hol történtek ezek a beruházások? Semmiesetre sem fordíttatott ez az összeg beruházásra, mert hiszen az az út, •amelyet építettek a Margitsziget hídfőjétől, ez csak a sziget közepéig terjed és a sziget közepén túl egyáltalában nincs az út kiépítve. Hozzájárul ehhez az is, hogy például a Közmunkatanács végezteti ma azokat a feltöltési munkákat, amelyeket a lágymányosi híddal kapcsolatban eszközölni kell, amely feltöltési munkára 1,200.000 pengő van előirányozva; de miután a Közmunkatanácsnak nincs pénze, tehát utasította a vállalkozót, hogy ezeket a munkákat lassabban végezze el s így olyan lassan végzik ezeket ,a munkákat, hogy ma ott alig dolgozik valaki, csak azért, hogy ne kelljen a vállalkozó részére az esedékes részleteket folyósítani. Ugyanakkor, amikor a kormány az egyik oldalon azt mondja, hogy végeztet és megszavaztat'közmunkákat és erre a célra 1,200.000 pengőt kiadásba is helyeznek, a másik oldalon azt látjuk, hogy ezek a közmunkák olyan lassan végeztetnek el, hogy a gyakorlatban tulajdonképpen alig jelentenek valamit és a magyar kubikusok a helyett, hogy a lágymányosi híd feltöltési munkálatainál dolgozhatnának, kint állanak csapatostól a Teleki-téren és, várják, hogy a kormány jóvoltából mikor tudnak valami munkaalkalmat találni. Mindenesetre kívánatos volna, hogy a legfőhb állami számvevőszék megvizsgálja a Közmunkatanácsnak ezt a pénzkezelését — nem volna felesleges — és (megállapítaná, hogy milyen gazdálkodás történt és minek a következménye az, hogy eddig jutott ez a nagy vagyon, amely valamikor arra a célra volt szánva, hogy a főváros fejlődését mozdítsa elő. Egyelőre csak azt látjuk, hogy előmozdítottak ott olyan intézményeket, amilyeneket máshol magántőkéből és nem közpénzekből létesítenek, mint például a pólóklubot, .amelyre a főváros lakosságának igazán nincsen szüksége, legfeljebb csak egy egészen zártkörű társaságnak, (Propper Sándor: Rakovszky szereti a szép sportot!) Es jellemző, hogy^ a szigeten majdnem ingyen négy tenniszpályát kap használatba az egyik kormánypárti klub, a Lipótvárosi Kaszinó, .amely pályákért alig fizetnek valamit, holott véleményem szerint ezeknek a teriniszpályáknak bérletéből tekintélyes bérösszeget lehetne kapni, amellyel mindenesetre csökkenteni lehetne a szigeti belépődíjakat vagy pedig hasznos beruházásokra lehetne fordítani a bérösszeget. 06. ülése 1931 május 19-én, kedden. En csak fel -akartam hívni a miniszterelnök úr figyelmét.erre a körülményre és ajánlom, méltóztassék ebben az ügyben a vizsgálatot a Legfőbb Állami Számvevőszék részéről elrendeltetni. Nagyon kívánatos volna, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a Ház tagjainak rendelkezésére bocsáttassék. Éppígy kívánatos volna az is, hogy a Ház tagjainak rendelkezésére bocsáttassék a Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése arról a vizsgálatról is, amely a népjóléti minisztériumban folyt, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amelynek egyik mellékhajtása az, hogy Budapest székesfőváros főpolgármestere havi 4800 pengőt kapott, amely összegekből nem tudom hol vannak az elszámolások. Ezeknek az Összegeknek egyik része állítólag politikai pártok megvesztegetésére fordíttatott. (Zaj és ellenmondás ok a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem ... Peyer Károly: Azt mondtam: állítólag! Elnök: ... hogy álképviselő úr által tett kijelentések általánosságban tétettek. Peyer Károly: Benne vagyok én is, a mi pártunk is benne van! Elnök: Ez általánosságban történt gyanúsítás, kérem a képviselő urat, tessék ettől tartózkodni! Peyer Károly: Nem vettem ki a maguk pártját sem, hanem minden pártra vonatkoztattam. (Zaj.) Elnök: En minden pártot köteles vagyok megvédelmezni. (Jánossy Gábor: Egyik pártra se tessék mondani!) Peyer Károly: Éppen ezért ezekkel a hírekkel szemben, amelyek — hangsúlyozom^ — nemcsak híresztelések, méltóztassék lehetővé tenni, hogy a számszék jelentése a Ház tagjainak rendelkezésére álljon. Mégpedig nemcsak az a jelentés, amely úgy külső használatra készült, hanem mivel ennek az egész jelentésnek, ennek a vizsgálati t munkának • három jelentése van: méltóztassék mind a három jelentést, azt a jelentést is, amely csak bizalmas használatra készült (Zaj.) és amely ezeket a belső ügykeket tartalmazza, szintén a Ház tagjainak rendelkezésére bocsátani és főképpen méltóztassék lehetőségek adni arra, hogy tisztán lássuk, hogy az a 4800 pengő, amelyet a főpolgármester kezelt, tulajdonképen milyen célra használtatott fel? Ezek közpénzek és így nem hiszem, hogy e körül valami titkolni való lehetne és hogy ne lehetne lehetőséget adni valakinek arra, hogy meggyőződjék arról, hogy az a havi 4800 pengő milyen célra használtatott fel. Nem kívánok semmi lehetetlen dolgot. Ha e körül nincs valami titkolni való, akkor nincs semmi ok arra, hogy ezt a kérelmet ne teljesítsék. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Az a gazdálkodás, amely különben kifejezésre jut egyik-másik hírlapi közleményben, amelynek szimptomáit ott látjuk főképpen egyik-másik városi gazdálkodásnál, világosan kifejezésre juttatja ennek az egész kormányzási politikának eredményét. Nemcsak a magángazdaság ment tönkre, nemcsak a mezőgazdaság ment tönkre, nemcsak az ipar ment tönkre, nemcsak a foglalkoztatott ipari munkások száma ment vissza a két évvel ezelőttivel összehasonlítva 150.000-re Magyarországon, hanem egyúttal a városok gazdálkodása és a városok pénzügyi helyzete is válságba került. Nem titok, hogy a legtöbb város ma már csak úgy tud fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, ha minden hónapban függő kölcsönt vesz fel a tisztviselői illetmények folyósítá-