Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-500
24 Az országgyűlés képviselőházának 500. ülése 1931 május 8-án, pénteken. láthatóan az egész kérdést egy lépéssel, talán több lépéssel is előbbre fogja vinni. Hiába lesz a franciák ellenállása s az olaszok ellenállása, a népek békevágya keresztül fogja törni a háborús uszítók gyűrűjét és el kell következnie az általános leszerelésnek, el kell következnie minden téren ési minden területen a leszerelésnek, szárazon, vizén, levegőben és mindenütt, s a népeknek békességet és nyugalmat kell teremteni. Ha itt a magyar Képviselőháziban olyan értelmű felszólalások hangzanak el, hogy felsorolják, hogy külföldi államok milyen nagy hadisereggel, milyen nagymennyiségű ágyúval, gépfegyverrel, repülőgéppel, meg egyéb hasonlókkal rendelkeznek és ebből azt a következtetést kívánják levonni, hogy ezért nekünk is arra kell törekednünk, hogy fegyverkezzünk, hogy mi is ágyúkat, gépfegyvereket és egyéb hasonlókat szerezzünk be, akkor nekem ezzel a felfogással szemben ellenkező véleményem van. Azt mondom, hogy azért, mert valaki a világ emberisége ellen egy ilyen gazságra készül, ez még: nem jogosítja fel a többi államokat a fegyverkezésre, mert az, aki fegyverkezik, sohasem békés szándékkal fegyverkezik. A legnagyobb hazugság volt az, amikor a németek valamikor azt mondták, hogy a béke biztosításának legjobb alapját a fegyverkezés képezi. Mo tudom, ez volt a legnagyobb hte zugság, mert a fegyverkezés nemcsak azért történik, hogy bizonyos parádémarsokat és manővereket csináljanak, hanem az ambíció egyik-másik ilyen hivatásos háborús uszítóban benne van, különösen, ha az kapitalista érdekekkel van -alátámasztva, s így módot és alkalmat keres arra, hogy előbb-utóbb összeütközésre kerüljön valamely más ország ugyanilyen felfegyverzett hadseregével, mert hiszen osak ott nyílik alkalma, ha mindjárt millió és millió ember halála árán is arra, hagy bebizonyítsa azt, hogy ő milyen tehetséges hadvezér, vagy ismét másoknak arra, hogy mennyi papirosba kancsót lehet ilyenkor szállítani és mennyit lehet azon keresni. Henderson érdeme az, hogy ez a háborús uszítás az egész világon háttérbe szorult és helytelen volna ha a magyar Képviselőházban is olyan hangok hallatszanának, hogy azért, mert a csehek, románok, jugoszlávok fegyverkeznek, nekünk is fegyverkeznünk kell. Nem ezt a következtetést kell ebből levonnunk, hanem ellenkezőleg azt kell mondanunk, hogy igenis, a legyőzött államok le vannak fegyverezve, követeljük tehát az összes államok lefegyverzését s követeljük mindazoknak a rendelkezéseknek végrehajtását, amelyek a békeszerződésekben a leszerelés tekintetében fel vannak véve, s ezek a rendelkezések ne vonatkozzanak csupán a legyőzött államokra, hanem a győztes államokra is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) En bízom abban, hogy ennek a leszerelési programmnak, ennek a leszerelési akciónak sikere lesz. Főképpen bízom ebben azért, mert meg vagyok róla győződve, hogy a legközelebbi francia választások egy egészen más politikai csoportosulást fognak létrehozni, mint amilyen az eddigi volt, és ha az eddigi csoportosulást jobíboldali csoportosulásnak lehet nevezni, amely állandóan ott állt és & legélesebb harcot akarta folyftatni Németországgal szemben, akkor én bízom abban, hogy a legközelebbi választások egy baloldali csoportosulást fognak létrehozni, amely baloldali csoportosulás nem az ellentétek kiszélesítését fogja magának célul kitűzni, hanem ellenkezőleg, arra fog törekedni, hogy a népek barátságát megteremtse. Azt a politikát, amelyet a magyar kormány külpolitikai téren folytat, — nemcsak ma, hanem mar régóta mondjuk ezt — szerencsétlen politikának Itartjuk. Szerencsétlen politikának tartjuk azért, mert Magyarország hozzácsatolta a maga sorsát egy olyan államhoz, amely e háborús uszító államok egyik csoportjához tartozik. Es félő, hogyha az ellentétek Franciaország és Olaszország között megszűnnek, akkor mi leszünk azok, akik megint a szárazra kerülünk és akiknek a sorsa senkit sem fog érdekelni. Mert addig van valamelyes szerepe Magyarországnak, talán az a szerepe, mint a sakktáblán a figurának, hogy ide-oda tolják a szerint, aminit azt a hatalmi pozícióban lévők érdekei megkívánják, de ha ezek az ellentétek megszűnnek, ha Franciaország és Olaszország kénytelen lesz talán nem a maga jószántából, hanem a viszonyok kényszerítő hatása alatt egy más politikai orientációt keresni, olyan politikát, aimely nem igyekszik háborús ellentéteket támasztani, mert hiszen egyik sem biztos ablban, hogy ennek kimenetele mit fog a maga országa részére hozni, akkor Magyarországnak még ez a szerepe is megszűnik, akkor Magyarország még a isakkfigura szerepével sem jelentkezhetek sehol, mert akkor ott marad egy helyen, mint egy elhagyott, mindenkitől mellőzött tényező, akinek a sorsa lehet hogy részvétet kelt valakiben, akivel azonban nem kell bővebben foglalkozni. Nagyon szerencsétlen állapot ez és erre mi már rámutattunk nem ma, hanem már régen. Akkor a Házban meglehetős nagy ellenszenvet váltottak ki ezek a kijelentések. Azóta már egyik-másik alkalommal hivatalos helyről is hangzottak el hasonló kijelentések, ha nem is egészen ebben a határozott formában. Mi változatlanul azt mondjuk, hogy a Duna mentén lakó népek egymásra vannak utalva; az a gazdasági egység, amely valamikor az osztrák-magyar monarchia területét képezte, nem volt csak politikai egység, hanem gazdasági egység is volt. Magyarország búzájának jó elhelyező területe biztosítva volt az osztrák, a cseh és egyéb ipari területeken. Az orosz búza megállt a galíciai határon, mert a magas vámvédelem folytán nem tudott bejutni s a magyar agráriusoknak addig volt jó dolguk, a magyar agráriusoknak . addier volt biztos búzaelhelyező területük, amíg az osztrák-magyar vámterület e tekintetben nekik védelmet nyújtott. Ma megmaradtak biízatermő területeink, azonban búzánk elhelyezésére alig van valahol lehetőség. Azokkal a szövetségesekkel, akikkel valamikor szorosabb gazdasági egységben álltunk: Ausztriával, Németországgal, ma alig van valamelyes érjntkezési lehetőség. Olyan irányban kerestük a gazdasági kapcsolatokat, amely irányok ellenkeznek az eddigi magya!r_ gazldlasági politikával., amelyek nem is természetesek, hanem erőltetettek. Természetes, hogy ezek az orientációk nem hozhatták meg gazdaságilag azt, amit Magyarország várt, nem hozhatták meg azért sem, mert Olaszország részéről pénzügyileg nem várhatunk olyan nagyarányú támogatást, mint amilyenre szükségünk lett volna. Hiszen Olaszország maga is külföldi kölcsönökre van utalva, gazdasági téren pedig Olaszország tmit vásárol tőlünk 1 ? Talán arra lehet hivatkozni, hog*y az utóbbi évben ez a helyzet valamiképpen javult, de méltóztassanak megnézni azt a statisztikát, amely két vagy három évvel ez-
