Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-504

Az országgyűlés képviselőházának 5\ mert azt idei költségvetésben az egyetemek' nél — s ez bizonyára nem kerülte el igen t. képviselőtársaim < figyelmét — a klinikáknak bevételei és kiadásai elkülönítve vannak feltüntetve és így igazságos képet nyerhetünk arról, hogy az egyetemek mibe kerülnek. Az egyetemeknek, ha szabad magamat így kifejeznem, kiadásai 18,100.000 pengőre rúgnak, a beruházásokkal együtt 19,800.000 pengőre. Ellenben, ha levonom belőlük azt az 5,700.000 pengőt, amit a klinikák gyógydíjak és egyéb ápolási díjak címén bevételeznek, akkor az egyetemeknek költségvefése 14 millió pengőre csökken, ez pedig kiteszi az egész költségvetésnek 10'8%-át. Az egyetemi hallgatók szánra 838-cal szaporodott, úgyhogy ma az összes egyetemi hallgatók száma — természetesen nem számítom ide a gazdasági főiskolákat, csak a hat egyetemét — ma 13.428-ra rúg. A szaporodás majdnem: kizárólag a szegedi és debreceni egyetemre esik, ezeknek az egyetemeknek fokozatos kiépítése folytán. A középiskolák 9%-át teszik ki 12,446.000 pengővel az egész kultusztárcának. Fokozott igények elé állítják a középiskolák a vallás- és közoktatásügyi tárcát, mert különösen érdekes áz,'hogy amíg például a népiskolák tanulóinak száma nem mutat rohamos, hanem inkább lassú emelkedést tüntet fel, addig azt látjuk, hogy a középiskoláknál a tanulók száma óriási módon, hatványozottan emelkedik. Amíg például NagyMagyarországon akkor, amikor népességileg és területileg az országnak elvesztett hétharmada is megvolt, az összes középiskolai tanulók száma 75.409 volt, most az 1928. esztendőben, tehát két évvel ezelőtt a középiskolai tanulók száma 60.412-re rúgott, vagyis majdnem: ugyanakkora Csonka-Magyarország összes középiskolai tanulóinak száma, mint volt egész NagyMagyarországon. Ugyanez a helyzet az érettségizőknél. Az érettségizett fiatalemberek száma Nagy-Magyarországon 7381 volt. S íme azt látjuk, hogy két évvel ezelőtt, 1928-ban, már az érettségit tett fiatalság száma 7196-ot tesz, ki. T. Képviselőház! Olyan számok ezek, amelyek gondolkozásba ejtenek bennünket. (Ügy van! a közéven.) Ezek a felületcsen gondolkodót az első pillanatban arra téves következtetésre viszik, hogy nálunk talán egy álkultúra van és hogy nálunk talán szándékosan s az ország igazi, főleg gazdasági igényeinek „félreismerésével vezetjük olyan irányba a művelődést, amely nem felel meg az ország és a nemzet, főleg pedig egy agrárország igazi érdekeinek. Ennek a kérdésnek részletes ismertetése és ennek a kérdésnek behatóbb meismerése azonban arra visz bennünket, hogy ez világjelenség. Ugyanazt tapasztaljuk nemcsak itt, t. Képviselőház, hanem az összes államokban, hogy főleg a középiskolákban — kivétel nélkül •— a tanulóifjúság száma rohamosan, hatványozottan nő szinte évről-évre. Ez természetesen összefüggésben van a világ, illetőleg a nemzetek demokratizálódásával, azzal, hogy mindenki magasabb kultúrfokra törekszik, mert mindenki azt hiszi, hogy magasabb tudás elsajátításával életét könnyebbé és boldogabbá teheti. Ez ennek az oka és nem tudom elképzelni azt, hogy lehetne olyan kultuszminiszter, akinek módjában vagy tehetségében állana pl. a polgári iskolákban vagy a középiskolákban a tanulók számát megszorítani, akinek nem kellene megadni a módját annak, hogy a legalsó ' neprétegekből is felemelkedhessenek a tehetségesek és akinek nem kellene megadni annak a lehetőségét, bogy a valódi demokratizálódás M ülése 1931 május 13-án, szerdán. 23? \ útján ebben az irányban tovább haladhasson az ország. T. Képviselőház! Bátor voltam ide vonatkozólag felsorolni a számokat éjs ezt legyen szabad talán csak azzal a méla akkorddal végeznem, hogy e tekintetben bizonyos nem egészséges irány fejlődik ki, de nemcsak minálunk, hanem külföldön is, Nyugaton is, minden irányban, mégpedig az, hogy nemcsak a testi munkásoknak, hanem a szellemi munkásoknak is munkanélkülisége, munkanélküliségének réme áll ajtónk előtt. Ha azt közlöm a t. Képviselőházzal* hogy az 1928. esztendőben 10.034 főre rúgott azoknak a szellemi munkásoknak a száma, akik teljesen munka és alkalmazás nélkül voltak, akkor ennek a kérdésnek nagy fontossága teljesen tisztán fog állni a Képviselőház előtt. Hogy hova vezet ez, azt nem tudhatjuk, kétségtelen azonban, hogy ez elé a probléma elé van állítva nemcsak az ország, hanem az egész világ is. Legyen szabad most, t. Képviselőház, röviden rátérnem a testnevelés címére, legyen szabad ezt a címet csak néhány szóval érintenem. Körülbelül 1,700.000 pengő szerepel testnevelés címen a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésében. Mint a tárca költségvetésének indokolása mondja, «a rohamos és korszerű fejlődés folytán», amely a testnevelés terén mutatkozik és uralkodik az egéjsz világon, ennél a címnél is — és ez is jellemző — bizonyos fejlesztés nem volt elkerülhető. Méltóztatnak tehát látni, hogy a népoktatás, ezenkívül pedig a testnevelés az, amely a viszonyok ellenére bizonyos fejlesztést, bizonyos költségvetési emelkedést mutat. Az 1930. évben tovább folyt annak a programmnak megvalósítása, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a nagy egységek létesítésének nevezett el. Ma már teljesen készen, hivatásának teljesítésére jól berendezkedve működik a Testnevelési Főiskola s fél év óta üzemben van a Nemzeti Sportuszoda is; végre megvalósult a magyar testnevelés háza is, amely a közelben van elhelyezve és amely az Országos Testnevelési Tanács és négy szakbizottságának és tizennégy országos sportszövetség ügyeinek intéző otthona. Hátra van még a negyedik nagy egység, nevezetesen a télen is használható sportcsarnok létesítése, amely ebben a ciklusban még nem készülhetett el. Folynak a tárgyalások az Országos Testnevelési Tanács vezetése mellett az országos sportszövetségek és a székesfőváros tanácsa között, hogy a város megfelelő telket bocsásson rendelkezésre és gondoskodni kell ennek mielőbbi megépítéséről.Ez állami támogatás nélkül nem volna lehetséges. A testnevelés és a sport terén a rendszeres és fokozatos .haladás útján vagyunk. Az iskolai testnevelés fejlesztésére számos iskolatípusban megvan a heti bárom testnevelési óra. A kötelező úszásoktatás is egy fokozata kell, hogy legyen a testnevelésnek. . Megemlítem még, hogy a margitszigeti nagy fedett uszodán kívül vidéki városaink is, többek között Sopron is, foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy fedett uszodát létesítsenek. A társadalmi sport terén is jelentékeny haladás történt. Végül az iskolai testnevelés kérdése és ebben a levente-egyesületek munkája az, amely még ide tartozik. T. Képviselőház! A művészi célok támogatására, amint méltóztattak hallani, 483.000 pengővel kevesebbet juttat a költségvetés. Ebben 200.000 pengővel kevesebb jut az állami színházak itámogatására. Az állami színházak és