Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

200 Az országgyűlés képviselőházának álláspontomhoz képest velük szemben megtorló intézkedéseket fogok tenni. Kérem azonban az igen t. képviselőtársamat, ne méltóztassék egyes ilyen krasz esetekből folyólag általánosítani. Lehet, hogy ezek úgy vannak, ahogyan ő előadta, — nincs okom benne kételkedni — de lehet, hogy a másik oldal meghallgatásával a kérdések talán egészen más színben fognak feltűnni. Ne méltóztassék ezekből általánosítani és sértően illetni egész közigazgatási apparátusunkat, amelynek megvédésére a leghatározottabban indíttatva is érzem magamat, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) mert a legjobban én ismerem ezt az apparátust, én tudom, milyen igényeket támasztanak vele szemben, én tudom, hogy mennyire képes ezeket az igényeket ki is elégíteni. Ha vannak hibák, azokat természetesen'orvosolni kell, ha vannak visszaélések, azokat meg kell szüntetnünk, és amint mondottam, ha netán • bűnök volnának, ezekkel szemben a megtorlást alkalmaznunk kell. Magam részéről csak a hódmezővásárhelyi esetben vagyok informálva és ott én nem tudnám kifogásolni a hatóságnak azt az elj sát, hogy a gyűlés megtartását nem engedélyezte. A közelmúltban ugyanis Hódmezővásárhelyt olyan tünetek jelentkeztek és: mutatkoztak^ amelyek a rend és béke érdekében nem javalltak a közeli időkben az ilyen nagyobb gyűléseket és összejöveteleket. (Esztergályos János: Munkát és kenyeret kértek az éhes emberek, ezek azok a tünetek! — Zaj. — Elnök csenget.) Ügy tudom, ki is jelentetett a kérlemezők előtt, vagy talán ia képviselő úr előtt is, hogy egy legközelebbi alkalmas időben a hatóság ennek a gyűlésnek megtartása elé semmiféle akadályt sem fog gördíteni. Mert nemcsak a törvény végrehajtásáról, nemcsak a gyülekezési jog kérdésének végrehajtásáról van szó; itt egy erős diszkrecionális jog is biztosíttatik a hatóságnak, mert hiszen neki kell megállapítania, hogy az ország érdekében, erkölcsi és közbiztonsági szempontból és a rend szempontjából ilyen gyűlések engedélyezhetők-e vagy sem. (Esztergályos János: Ez az!) Itt természetesen a félfogásoknak tágabb lehetősége nyílik és azért vannak a felsőbb hatóságok, hogy ezekben a kérdésekben a maguk objektivitásával döntésüket meg tudják hozni. Sajnálom, hogy ebben az esetben nem került fel a felsőbb hatóságokhoz az ügy, de — amint mondottam — biztatást kaptak,^hogy a legközelebbi alkalmas időpontban a gyűlést engedélyezni fogják. (Esztergályos János : Báttaszéken több, mint egy év óta, elutasítják a különböző gyűléseket!) Elnök: Csendet kérek, képviselő ur. Scitovszky Béla belügyminiszter: Több általános természetű kérdést ' is felvetettek a vitában és többen felemlítették a 'háztartások kérdését. De szó volt a jegyzők jogi állásáról, az illetménykérdésről s^ azonfelül a legtöbb szónok megemlítette az árvák hadikölcsönsegélyezésének kérdését is. Miután ezek általánosabb természetű kérdések, ezekkel már most kívánok foglalkozni. Ami a háztartások kérdését illeti, remélem, hogy még alkalmam lesz ezt a törvényjavaslatot a Háznak benyújtani. Sürgősnek tartom ennek a kérdésnek megoldását, mert a községek háztartása ma már olyan helyzetben van, hogy azok rendezése már hosszabb halasztást nem tűr. Magán az ankéten ez a kérdés beható tárgyalás alá vétetett és az elvi elgondolással szemben senki sem emelt kifogást. Az elgondolásnál jobbat senki sem tudott produkálni, én 503. ülése 1931 május 12-én, kedden. tehát a tervezetnek ezt a koncepcióját t magamévá tettem, azt elfogadom. A felszólalásokból természetesen azt kellett látnom, hogy a kérdés még nem volt eléggé megvilágítva, így több tévedés csúszott bele az elgondolásba, a felfogásba és különösen a kritikába. A célunk ugyanis legtávolabbról - sem az volt, mintha elsősorban az autonómiát akartuk volna ezzel a kérdéssel érinteni. Megjelent egy cikk, amely szerint az egész háztartási kérdés egy kézlegyintéssel megoldható és pedig azzal, hogy a községeknek vissza kell adni az autonómiát. Eddig nem tudtam, hogy az autonómiákat pénzverdejoggal is fel lehet ruházni, (Derültség a jobboldalon.) mert azzal, hogy mi nekik az autonómiájukat visszaadjuk, olyan teljes autonómiát kellett volna biztosítanunk számára, amilyennel csak^ az állam rendelkezik, hogy tudniillik ezzel pénzverdét is juttattunk volna nekik, mert a háztartás kérdésének megoldása anyagi természetű, az autonómiával pedig anyagiakat még nem teremtettek, hanem igenis, autonómiával gondoskodtak arról, hogy az anyagiak helyesen legyenek felhasználva. (Ügy van! a jobboldalon.) Tehát háztartási kérdéseknél is abszolúte nem az autonómiákat kívántuk érinteni, nem is nyúltunk ebből a szempontból semmi vonatkozásban sem messzebb, mint eddig. Sőt ellenkezőleg; az autonómia érdekében azt akartuk biztosítani, hogy a legelemibb szükségleteihez szükséges fedezet állandóan rendelkezésre álljon. Amint Görgey t. képviselőtársam megemlítette volt, ma a községek nincsenek abban a helyzetben, hogy a hónap elején tisztviselőiket, jegyzőikat illetményeikkel el tudják látni. (Egy hang jobbfelől: Sajnos!) Nemcsak ezt, hanem a többi elemi szükségletüket sem tudják ellátni. Nekünk tehát elsősorban arról kellett gondoskodnunk, hogy legalább ezeknek az elemi szükségleteknek, amelyek a normálköltségvetésben foglaltattak, fedezete biztosítva legyen, azért kreáltuk az országos közigazgatási alapot, amelybe az összes állami dotációk jutnának és azonfelül azoknak a pótadóknak összege, amelyeket ennek az alapnak dotációjára, illetve az abban mutatkozó hiányok fedezésére szántak. Tehát az első cél ezt biztosítani. A második sorban jön az autonómiának teljesen független költségvetési joga, azokkal a természetes és jogszerű korlátozásokkal, amelyek eddig is fennállottak és amely korlátozásokat éppen az igen t. Ház sürgetett minduntalan, különösen a városokkal szemben, teljes joggal. Egy képviselőtársam a városok védelmére kelt abból a szempontból, hogy nekik is biztosítar niok kell az autonómiát, hogy teljesen szabadon rendelkezhessenek. Méltóztatnak tudni, hogy a városoknak —- Budapestet is beleszámítva — mennyi a függő- és hosszúlejáratú kölcsöne. 613,800.000 pengő ez a kölcsönösszeg (Mozgás.) Csak a városoknak! Es azt méltóztattak mondani, hogy még nagyobb autonómia-lehetőséget adjunk ezeknek fejlesztésére? Itt korlátozásokat kell felállítanunk, mert ma nem álmok megvalósításáról lehet szó, ma a legtakarékosabban kell a háztartásoknak élniök és azoknak a legszükségesebbeknek fedezéséről kell gondoskodni, amik úgy a községi háztartásokban, mint a városi háztartásokban jelentkeznek. Megmondom nyíltan és őszintén, magukra a városokra bíztam, alkossanak ők, készítsenek el nekem egy tervezetet a városok háztartásáról és a városok fejlesztéséről, de méltóztassanak azokat' az anyagi erőforrásokat is figyelembe venni, amelyek nekik rendelkezésükre állanak és amelyek az államnak rendelkezésére állanak.