Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

Az országgyűlés képviselőházának 503. ülése 1931 május 12-én, kedden. 167 el magát, vegye észre az idők haladását és igyekezzék a korral együtt haladni, mert különben a tömeg észre fogja venni, hogy félrevezetik és a tömeg azok mellé áll, akik a népet rendes, józan felfogás szerint vezetik. (Östör József: Es azóta nem is bízza el magát0 A választójogban el van bízva, a választójognál elbízta magát. Itt vagyunk egy ciklus végén és nem tudjuk, mi lesz a választójoggal. Itt vagyunk egy ciklus végén és amint már előbb említettem, nincs kizárva, hogy rendeleti úton fogják a választókerületek beosztását megváltoztatni. Engedelmet kérek, mire való akkor ez az egész masinéria? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ki van zárva!) Mi van kizárva? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Amitől fél a képviselő úr!) Szóval jön a törvény? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Jön! Jön! — Derültség.) Engem, mint alkotmányos érzületű embert, a mélyen t. belügyminiszter úr megnyugtat azzal, hogy azt mondja, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Elég!) hogy törvényhozási úton méltóztatik ezt a kérdést elintézni. Természetes, hogy ez megnyugtat engem. (Rothenstein Mór: Aratás előtt, vagy aratás után? — Derültség.) Méltóztatik látni, hogy én egész okfejtésemben szigorúan törvényes alapon haladok- En egyáltalán mindig a törvény tisztelője és híve vagyok. Nekem lehetnek ellenkező véleményeim, ellenkező álláspontjaim, de én ennek a nemzetnek hű fia vagyok, törvénytisztelő, alkotmánytisztelő ember vagyok, mindig az voltam és soha semmiféle irányban, más szempontból a magam részéről semmiféle kilengést meg nem engedtem magamnak. Méltóztassanak tehát megengedni, ha arra kérem az igen t. miniszter urat alkotmányos érzületem sugallataként, hogy méltóztassék ezt a nehéz, ezt a súlyos kérdést törvényhozási úton elintézni. Ez sokkal jobb mindig, mintha a rendeleti térre lépünk, mert végre is a háború után több, mint tizenkét évvel igen különös még mindig rendeleti úton intézkedni. Ez mégsem helyes. A helyes az, ha alkotmányosan, törvénnyel méltóztatik megnyugtatni á^ közvéleményt (Scitovszky Béla belügyminiszter: A rendelet alkotmányos, mert a törvény ad rá felhatalmazást!) En is azt mondom, hogy formailag megvan erre a jog; nem tagadom, mint törvénytisztelő ember, de etikailag, erkölcsileg nincs semmiféle értelme, nincs semmiféle indokoltsága, hogy a törvényhozás egyik legfontosabb jogát, magának a Képviselőháznak struktúrája kérdését rendeletre bízzuk. Ehhez törvény kell, ebben az irányban csak törvény intézkedhetik. Befejezem, igen t. Képviselőház, és utoljára még egyszer felkérem az igen t. belügyminiszter urat, legyen kegyes nekünk módot és alkalmat adni arra, hogy a választójog kérdéséről s a kiterjesztés módjáról törvényhozási úton intézkedjünk. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A belügyminisztérium költségvetésének tárgyalásánál elsősorban... (Petrovácz Gyula: Az nem lehet, hogy Szilágyi képviselő úr következik, én mellette vagyok feliratkozva.) Cseréltem. (Petrovácz Gyula: En voltam a következő szónok.) Elnök: A házszabályok szerint kétségtelen, hogy a képviselő urak felváltva hívandók fel. A jegyző úr feljegyzése szerint Szilágyi Lajos képviselő úr következett. (Petrovácz Gyula: Méltóztassék megvizsgálni a feliratkozás sorrendjét!) Az meg fog történni, később, de most KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXXVI. Szilágyi Lajos képviselő úrnak már megadtam a szót. Szilágyi Lajos: A belügyminisztérium költségvetésének tárgyalásánál az első, amit szóvá akarok tenni, a községek háztartásáról szóló oly sokszor beígért törvényjavaslat hiánya. (Jánossy Gábor: Igaz! Ez fontosabb minden másnál!) Mélységes aggodalom fog el, ha arra gondolok, hogy a Képviselőház feloszlatása előtt a kormány ezt a törvényjavaslatot nem tárgy altat ja le. Ebből a késedelemből súlyosabb bonyodalmak fognak keletkezni és a községek mai háztartásának kúszáltsága, a községek anyagi lecsúszása még nagyobbmérvű lesz abban az esetben, ha a kormány a községek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslatot még tovább halasztja. Mi folyton sürgetjük és sürgetni fogom ma is, hogy a kormány jöjjön minél előbb egy olyan törvényjavaslattal, .amely véget vet a jelenlegi állapotoknak, amely világosan elhatárolja az állami feladatokat a törvényhatósági feladatoktól és a községi feladatoktól, amely elválasztja a vármegye gazdálkodását a községek gazdálkodásától. Követeltünk és kérünk egy olyan törvényjavaslatot, amely csökkenti a falusi nép terheit, avagy helyesebben és okosabban osztja el a terheket. Várunk ettől a községi háztartási törvényjavaslattól olyan hatást, olyan következményt, hogy a községek hosszúlejáratú olcsó kölcsönökhöz könnyebben jutnak majd hozzá. Várjuk az igen t. miniszter úr javaslatától azt is, hogy a községek háztartásának új törvénye vissza fogja adni a jegyzőt a falu népének, a jegyzőt mentesíteni fogja azoktól a feladatoktól, amelyek a jegyzői teendők közé sohasem tartoztak, hanem a gyors és meggondolatlan törvényalkotás, a törvényeknek gyors gyártása következtében fokról-fokra a jegyzők vállára háríttattak át. T. Képviselőház! A belügyminisztériumban — jól tudom — készen van egy ilyen törvénytervezet. Azt is tudom, hogy az igen t- belügyminiszter úr ezt a törvénytervezetet már bizonyos érdekeltségeknek bírálat céljából kiadta. De éppen azért volt szerencsém egy gyűlésen jelen lenni, ahol Bihar vármegye összes jegyzői és körjegyzői jelen voltak és napirenden a belügyminiszter úr tervezetét tárgyalták. Ügy vélem, hogy mielőtt a törvényjavaslat a Ház elé kerülne, szükséges itt is hallatni azokat a kifogásokat, amelyeket e nagy vármegye egész jegyzői kara egyhangúlag megállapított a készülő törvényjavaslattal szemben. A jegyzőgyűlésen egyhangúlag úgy látták, hogy a belügyminiszter úrnak tervezete nemcsak, hogy nem fogja szanálni a községeket, hanem még inkább tönkre fogja tenni a községek háztartását. Kifogásolták a jegyzők, hogy a belügyminiszter úr tervezete megszünteti az autonómiát annak minden vonatkozásában. Kifogásolták, hogy kvázi gyámság alá helyezi az alsóbb közületeket, különösen a községeket. Azt a vádat emelték nyíltan a belügyminiszter úr tervezete ellen, hogy az csak a vármegyéknek és a városoknak az érdekeit szolgálja, míg a községekben a végrehajtásában visszafelé fog elsülni. Azt jósolták a jegyzők, — és hivatkoznak arra, hogy minden eddigi jóslásuk bevált — hogy a kisközségeket nem fogja súlyosan érinteni a belügyminiszteri tervezet, ha törvényerőre emelkedik, a nagyközségek azonban meg fogják a tervezet hátrányait szenvedni. Szavukat idézem, ha azt mondom, amit ők mondtak, hogy a nagyközségek anyagilag el fognak pusztulni. A jegyzők kifogásolták, 23