Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-503

164 Az országgyűlés képviselőházának nossy megengedi! — Jánossy Gábor: Nem én engedem meg!) De nemcsak, hogy szabad beszélni, hanem elérkezett az utolsó pillanat, amikor erről a kérdésről a legkomolyabban kell beszélni. Mert ha Kun Béla igen t. képviselőtársam a titkosságról és a kerületek arányosításának kérdéséről beszél, ezt a kérdést máskép, mint törvényhozási úton elintézni és megoldani nem lehet. (Jánossy Gábor: Igaz!) A választójogi kérdésekben három domináló szempont van: az egyik maga az anyagi választójog kérdése, a másik a kerületi beosztás és a harmadik a szavazás módjának kérdése. (Ügy van! a jobboldalon.) Az anyagi választójog kérdését most nem akarom taglalni, mert az időlegesen el van intézve és meg van oldva értelmiségi cenzus alapján, bár ahhoz is sok szó fér, hogy à négy elemi iskolának kívánása megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket a választójog általánosításához fűznek. Ebbe a kérdésbe most nem akarok belemenni, ellenben itt áll előttünk a választókerületek beosztásának és arányosításának és a szavazási módnak, a titkos szavazati jognak elodázhatatlan kérdése. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: Mi a helyzet ebben a tekintetben? 1925-ben reformálták a választójogot; ugyanakkor kellett volna a választókerületi beosztásról is törvényt hozni. Maga a jelenlegi választótörvény... (Zaj a jobboldalon.) Nem tudok így beszélni. (Kothenstein Mór: A belminiszter urat nem érdekli! — Meskó Zoltán: Dehogy nem!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: A választójogról szóló 1925. évi XVI. te. 12. §-ának tör vény javaslati előterjesztése , így ^szólt (olvassa); «A választókerületek és székhelyeik újabb megállapításáról külön törvény fog rendelkezni. Ennek hatályba léptéig a 3100/1922. számú miniszteri rendelet rendelkezései irányadók.» Igen t. Képviselőház! Most kérdeznem kell: mi a jelenlegi törvényes állapot, mit csinálhat a kormány és mi a feladata a törvényhozásnak? A jelenlegi törvényes állapot az, hogy a választókerületek beosztásáról rendelet intézkedik. Rendelet! (Kun Béla: Nem jó a beosz,tás!) Akárhogy van, bocsánatot kérek, olyan korszakban, olyan időben, amikor a törvényhozás funkcionál és amikor, amint méltóztatnak látni, ki van tűzve egy törvényjavaslat az írói és művészi jog védelméről Montevideóval vagy ParaguayjaL vagy Uruguay jal kötött megállapodásról, mondom, amikor ilyen kérdéseket törvényhozási úton törvénnyel rendeznek, akkor a választókerületek beosztását szintén törvénnyel kell elintézni. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Mindig rendelet intézte el!) Mindig? Magyarországon gyakran intézték el rendelettel, de nem mindig. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Mindig!) Az 1914. évi törvény, amely a legutolsó választókerületi beosztást tartalmazza, törvény. 1925-ben a választójogi törvényjavaslat tárgyalásakor nyiltan beígérték azt, hogy még az elé a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot fognak benyújtani a választókerületek beosztásáról. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Felhatalmazást az új kerületi beosztásra!) A választókerületek beosztására! (Scitovszky Béla belügyminiszter: Felhatalmazást! — Kun Béla: Meglesz, belügyminiszter úr? —; Scitovszky Béla belügyminiszter: Meg! Mindig így volt és mindig így lesz! Kerületeket nem lehet beosztani a plénumban!) Az 1925. évi (törvényjavaslat tárgyalása al503. ülése 1931 május 12-én, kedden. kalmával külön kiküldetett egy választójogi bizottság. En megnéztem az ennek a választójogi bizottságnak üléseiről szóló tudósítást. (Zaj a jobboldalon.) A miniszter urat nagyon kérem, méltóztassék ezt figyelembe venni. (Peidl Gyula: Csak a hátát érdekli!) Az április 4-iki ülésről a következőket olvastam az akkori hírlapokban (olvassa): «A nemzetgyűlés választójogi bizottsága pénteken folytatta a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. A kerületi beosztásról külön javaslat fog intézkezdni, ezért az ezekre vonatkozó szakaszokat most nem tárgyalták.» Ez volt az akkori hírlapokban. Mint már az általános vita alkalmával előadtam, a választójogi 'bizottság jelentése ezt mondta (olvassa): «A miniszterelnök úr kijelentette a választójogi bizottság előtt,hogy a választókerületek új beosztásáról törvényjavaslatot fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni, figyelembevételével azoknak az indokolt kívánalmaknak, amelyek a kerületek arányossága tekintetében a bizottságban ellenzéki oldalról is elhangzottak.» • Mikor én egy törvény keletkezését és tartalmát nézem, a törvényhozó szándékát is figyelem és a törvényhozó szándékából megállapíthatom azt, hogy abban az időben szó volt arról, hogy még a nemzetgyűlés elé fognak törvényjavaslatot terjeszteni a választókerületek beosztásáról. Mikor ez a törvényjavaslat a plénumban tárgyaltatott, akkor Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam, aki jelen van és ellenőrizhet, a következőket mondta 1925. június 4-én (olvassa): «Hiányzik ebből a javaslatból a ke. rületi beosztás, pedig igénytelen véleményem « szerint a kerületi beosztás egy választójogi javaslatnak igen integráns része. Hiszen méltóztatnak emlékezni stb. Ha szükségesnek látta a mélyen t. kormány abba a javaslatba — tudniillik a fővárosi választójogi javaslatba — belevenni a kerületi beosztást, miért hiányzik ez ebből a javaslatból? Mert a kerületi beosztással mindazokat az előnyöket, amelyeket a választójog ad, paralizálni lehet és mindazokat a hátrányokat, amelyeket egy választójogi javaslat magában tartalmaz^ fokozni lehet. Kerületi beosztással lehet irányítani teljesen a választás eredményeit.» Beszéde későbbi folyamán ezeket mondta t. képviselőtársam (olvassa): «Éppen azért szükségesnek tartanám, hogy ennek a javaslatnak tárgyalása közben a kerületi beosztás kérdése is a nemzetgyűlés elé kerüljön. Hiszen egészen másként foglalhatok állást a javaslattal szemben, ha a kerületi beosztást ismerem, mintha nem ismerem. Már előre óvatosságot ajánlok a Ház mindkét oldalának,, hogy a kerületi beosztásra vonatkozó javaslat ne paralizálja azokat az intézkedéseket, amelyeket ez a javaslat hoz és óva intem a kormányt atiól, hogy a kerületi beosztásról szóló intézkedést nem törvényhozási, hanem rendeleti úton léptesse életbe.» (Petrovácz Gyula: Ma is állom! — Propper Sándor: De változatlanul támogatja a kormányt!) Azt állapíthatom meg tehát, igen t. Képviselőház, mindezekből, hogy nemcsak ellenzéki oldalról, hanem kormánypárti és kormányt támogató oldalról is kívánták a kerületi beosztásnak törvény útján való rendezését. Megállapíthatom tehát az egykorú események és tények alapján, hogy itt egy teljes consensus volt a kormány és az ellenzék közt abban az irányban, hogy a választókerületek akkori rendeleti beosztása helytelen, hogy nem rendeleti, hanem törvényhozási úton kell in-