Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.

Ülésnapok - 1927-502

Az országgyűlés képviselőházának & a kultúrházak létesítésére szükséges összeget. Amíg 1930-ban 150.000 pengő volt a tétel, ez most 90.000 pengőre csökkentetett, tehát 60.000 pengő­vel áll kevesebbb rendelkezésre, mint aa ezt meg­előző költségvetési évben, pedig mindnyájan tudjuk, hogy milyen jó hatással van a kultúr­ház a kultúra fejlődésére. Tudják a falun, de tudják a felsőbb körök is, hogy a községek kul­túrájának mértéke nem attól függ, hogy meny­nyi pálinka fogy el és ennek nem az a fok­mérője, íhogy befalazott ablakú, beólmozott, le­vegőtlen házak vannak, hanem hogy mennyi a könyvtár és mennyi a kultúrház. Ennek elle­nére mégis ily nagyarányú csökkentés van a földmívelésügyi tárca költségvetésének ennél a tételénél, amelyre pedig a falu kultúrájának fejlesztése céljából nemzetgazdasági szempont­ból is elkerülhetetlen szükség van. De e panaszokon és zokszón túlmenőleg van megnyugtató tétel is a költségvetés 6. címe alatt, ahol 135.000 pengő van felvéve a népies gazdasági szakoktatásra, bár magát az előirány­zott összeget és a tanfolyamok számát, ame­lyeknek rendezését szükségesnek vélték, keves­lem, de mindenesetre sokkal jobb, mintha ezt az összeget sem engedélyezte volna- az a té­nyező, aki befolyást gyakorol a költségvetés megállapítására. A legmegnyugtatóbb r egy új tétel, amely harminc háromhónapos téli mező­gazdasági tanfolyam létesítésére 60.000 pengő­vel szerepel a költségvetésben. Ugyancsak meg­nyugtató tétel a háztartásig tanfolyamok kiszé­lesítésére és fokozottabb mértékű létrehozására felvett összeg. Aki e két tanfolyam létesítését nem tartja szükségesnek, azt nagyon kérem, hogy adott esetben menjen el a kerületébe, vagy bárhova, és nézze meg az ilyen háromhónapos háztartási, vagy mezőgazdasági téli tanfolyam záróvizsgáját. Azt ihiszem, éppen úgy, mint az én lelkem, annak a barátomnak lelke is meg fog könnyebbülni az örömtől és megilletődés­től fog átitatódni, amikor az az egyszerű falusi fiú, vagy leány olyan szabatos, megnyugtató válaszokat ad az orvosnak, vagy a tanárnak a gyermeknevelésre, a háztartásra, vagy a köz­egészségügyre vonatkozó kérdéseire és be fogja látni, milyen elkerülhetetlenül szükséges e két nemescélú intézmény fejlesztése. Ugyancsak sürgős és elkerülhetetlen attri­bútuma a falu népe mezőgazdasági kultúrája fejlesztésének az, hogy a 11 alsófokú szakiskola fejlesztessék és számuk emeltessék. Ugyancsak kívánatos annak a kilenc iskolának fejlesztése és számának fokozása, amely kilenc iskola négy félévre úgy van berendezve, hogy ebből két fél­évet a téli hónapokban elméleti kiképzésben töltenek a tanulók az iskolában, két félévet pe­dig kint az életben; tanáraik felügyelete alatt végzik szüleik birtokán vagy más birtokon a gyakorlatban azt a munkát, amelyre nézve a téli hónapokban elméleti oktatásban részesül­tek. Ez nagyon célravezető, nagyon üdvös do­log és ha egyetlen módunk, lehetőségünk van, bárhonnan elvonható összeggel ezeket az alsó­fokú iskolákat, valamint a háztartási és a téli mezőgazdasági tanfolyamokat valamiképpen fejleszteni, számukat szaporítani kellene» T. Ház! Ezeknek fejlesztésével nem osztály­érdekeket szolgálunk, mert nekem szent meg­győződésem, hogy aki nemes gondolattal és megértő lélekkel törekszik afalunépét, lelkét fejleszteni, az nemcsak kizárólag és kifejezetten a falu lelkének fejlesztését szolgálja, hanem vele együtt a nemzeti életnek, a nemzeti kultú­rának és a nemzet közgazdaságának tesz szol­gálatot. Ezek erkölcsi értelemben véve jelentős !. ülése 1931 május 11-én, hétfőn. 137 értékek és a befektetett arany tőke arany kama­tokat hoz, ha a nép lelkébe plántáljuk bele, mert ha a nép körében kiegyensúlyozott köz­egészségügyi és közgazdasági megelégedettség van, akkor a szocializmus és a még rosszabb kommunizmus sohasem fog talajt találni. Amikor ezeknek a költségeknek csökkené­sét látom, kénytelen vagyok azt mondani azok­nak ártényezőknek, — akik tudom, hogy nem a földmívelésügyi minisztériumban találhatók, nem a mélyen t. miniszter úrtól és a munkatár­saitól ered ez a csökkentés — akik nem tartják szükségesnek, hogy fejlesszék a falu népét, hogy legyünk elkészülve arra is, hogyha itt csökken­tett mérvű lesz annak eredménye is. Megértem azt, hogy szegények vagyunk és takarékoskodni kell, de nem észszerű ott takarékoskodni, ahol az eddigi összeg-, is kevés volt, ahol még a na­gyon sok is kevés azzal a nagy kötelességgel, azzal a követelménnyel szemben, amelyet telje­sítenünk kell. Tudom, hogy a kész javaslaton változtatni nem lehet, bármilyen szükséges és kívánatos volna is. Abban a reményben hoztam ide ezt a dolgot, hogy felfigyelnek rá a legille­tékesebb tényezők és jövőre nemcsak nem fog­ják csökkenteni ezeket a tételeket, hanem fo­kozni fogják az addig bárhol megtakarítható beruházásokból vagy. költségvetési feleslegek­ből. Mélységes tisztelettel kérem a mélyen t. földmívelésügyi , miniszter urat, méltóztassék odahatni az illetékes tényezőknél, hogy a falusi nép kultúrájának fokozása szempontjából any­nyira szükséges mezőgazdasági szakoktatás cél­jaira az egyebütt elért megtakarításokból több legyen fordítható. Én ismerem a mélyen t. mi­niszter úrnak e téren való munkásságát, vala­mint munkatársainak munkáját és lelkületét; mondhatom, öt év alatt többet tettek és alkot­tak, mint a megelőző időkben együttvéve. A hála és elismerés zászlaját hajtom meg előttük és azrt kérem, hogy a hivatott tényezők­kel szemben következetesen mutassanak rá ezekre a hiányosságokra, és arra, hogy ezeket a nemzeti érdek szempontjából jogosan kívánt költségeket nem hogy csökkenteni nem szabad, hanem egyenesen fel kell emelni. A mélyen t. miniszter úrnak ,e téren való munkásságát töblb, mint két és félévtizede ismerem, és tudom, hogy nemcsak mint miniszter, hanem a közj életben is mint nemzetem és fajtám egyszerű polgára szintén élethivatásának tekintette ezek­nek a kérdéseknek a megoldását. Bár szerény keretek között, nyomorúságos összeg áll „ren­delkezésre, mégis abban a tudatban, hogy ő tel­jesen tisztában van azzal, milyen fontos érdek fűződik a falun népe szempontjából a mező­gazdasági szakoktatás kérdéséhez, azzal a bi­zalommal és reménnyel, ihogy a kevés Összeggel is minden fontos nemzeti célt meg fog tudni valósítani, a címet tisztelettel elfogadom. (He­lyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Néppel Gyula! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelent­kezése töröltetik. Szólásra következik? P.erlaki György jegyző: Petrovics György! Petrovics György: T. Ház! Ismételten szót kell emelnem, — amint azt már két évvel ez­előtt is megtettem — a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál az úgynevezett mezőhegy esi táj fajta népies lótenyésztés! érde­kében. Évtizedekkel ezelőtt a mezőhegyesi állami ménesbirtok akkori nagynevű parancsnoka, gróf D'Orsay Olivér, most már nyugalomban

Next

/
Thumbnails
Contents