Képviselőházi napló, 1927. XXXVI. kötet • 1931. május 8. - 1931. május 22.
Ülésnapok - 1927-501
98 Az országgyűlés képviselőházának 5( minden olyan munkarendszert, amely munkarendszerrel a munkástól magasabb munkateljesítménytszorított ki (Malasits Géza: Kevesebb pénzért!) mindig alacsonyabb' munkabérért és éppen a Ganz-gyár volt az, amely a Taylorrendszert legkorábban bevezette és r ezzel a Taylor-rendszerrel a munkásokból már olyan magas teljesítményt szorított ki, hogy ennél magasabb munkateljesítményre képtelenek a munkások, most pedig a Bedeaux-rendszerrel, ezzel az irgalmatlan gyalázatos munkarendszerrel akarják tovább sanyargatni a munkásokat. (Szabó Sándor: Szocialista államból jött ide! — Kéthly Anna: Hol van az? — Malasits Géza: Legyen szíves, mondja meg! — Szabó Sándor: Én nem ismerem ezt a históriát! — Malasits Géza: Akkor miért szól bele? — Zaj.) Elnök: Malasits képviselő úr, maradjon csendben! Két perce van még Ka'bók képviselő úrnak! Kabók Lajos: A munkáltató érdekeltség fenyegetődzik. En személyesen^ tettem kísérletet arra, miként lehetne békét teremteni. — Igém t. elnök úr, én jóval hét óra után kezdtem beszélni; valami hiba van abban az órában, ha már letelik az időm. Elnök: Valószínűleg nincs hiba, képviselő úr, de ha pár perccel • tovább fog beszélni a képviselő úr, semmi baj nem fog^ történni. f Kabök Lajos: Mondom, a béke érdekében érintkezést kerestem a munkáltatók érdekképviseletével, (Propper Sándor: Ki az a jó hazafi, aki ezt a gyárat vezeti?) a munkáltatói érdekeltség azonban brüszken azt adta válaszul, hogy ők nem tűrnek semmiféle beavatkozást a gyár igazgatós ág intézkedésébe, feltétlen megadást követelnek és csak olyan módon hajlandók üzemeiket újból megnyitni, ha a munkások egyetlen egy szót sem emelnek a megtett intézkedés ellen, abba beletörődnek és intézményes garanciákat nyújtanak, hpgy a jövőben sem fognak ilyen intézkedésbe beleavatkozni. (Kéthly Anna: Ez a rabszolgatartók gőgje!) Mit akarnak ezek az urak? Ez olyan hallatlan gőg, amilyenről alig tudunk és csak ilyen hatalmas munkáltatók, mint a gépipari munkáltatók, tudnak ilyesmiről tanúskodni... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kabök Lajos:... ésVtudnak ilyent kijelenteni, hogy gyorsan iparkodjanak a munkások ezeket a feltételeket teljesíteni, mert ha késnek, akkor súlyosabb lesz a helyzet. Mi ismerjük jól ezt a virágnyelvet. Ez a virágnyelv azt jelenti, hogy az összes gépipari munkásokat ki akarják zárni, ha a Ganz-Vagóngyári munkások nem vetik magukat a nyaktiló alá. Harmincezer embert akarnák még hozzádobni a már kidobott 5000 munkáshoz, 150.000 lelket akarnak éheztetni azért, hogy a kapitalisták célja megvalósulhasson. (Propper Sándor: Betyárizmus!) Elszomorodottan kell azt látnunk, hogy a kormány a gépipari kapitalisták mellé állt, a rendőrség hűségesen kiszolgálja a gépipari hatalmasságokat, akik mögött a^ leghatalmasabb bankkapitalizmus áll. Rendőrség szállta meg a gyárakat, rendőrségig kordon veszi körül a vasmunkások szövetségét, a Gyosz.-házat azonban egyáltalában nem vette körül a rendőrség, mert Gyosz. épületében szabadon határozhatnak el mindlenféle gyalázatos támadást a munkásokkal szemben. Elnök: A képviselő urat ezért az inparlamentaris kifejezésért rendreutasítom! (Esztergályos János: Hát nem. gyalázatos, amit csinálnak? Ez a legenyhébb kifejezés, amelyet erre 1. ülése 1931 május 9-én, szombaton, mondani lehet!) A képviselő urat én egyáltalában nem kívánom korlátozni a munkásságot ért sérelmeknek előadásában, a házszabályok felett azonban őrködnöm kell és őrködnöm kell a felett is, hogy a képviselő úr úgy fejezze ki magát, ahogy az a parlamenti illemnek megfelel. (Farkas István; Ennél súlyosabbat érdemelne!) Kabók Lajos: A kormányt utasítani kell arra, hogy a békéltető 'kísérleteket sürgősen kezdje meg, egyoldalú munkásellenes állásfoglalását szüntesse be és szerezzen érvényt az igazságnak, gátolja meg a gépipari kapitalizmus nemzetromboló munkáját. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a rendőrséget pedig tiltsa el attól, hogy^ munkáskonfliktusokba Dártoskodva a munkáltató javára beleavatkozzék. Elnök: A képviselő urat ezért rendreutasítom. Méltóztassék most már beszédét befejezni. (Esztergályos János; Hihetetlen!) Kabók Lajos: Ha nem lesz pártatlan kormányintézkedés, ha az elvakult srépinari kapitalizmus beváltja ígéretét és újabb 30.000 munkást az utcára, a kenyérteienségbe taszít, akkor szabad utat talál az évek óta keserűségbe fojtott munkásindulat (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és olyan események következnek be, amelyektől óvni szeretnők egyébként is megromlott közállapotainkat, de a felelősséget már előre is azokra hárítjuk, akik ezt a veszedelmet előidézik, akik ezt a veszedelmet kellő időben meg nem akadályozzák. Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1918 júniusában az elvakult katonai hatalom, a katonai gvári parancsnokság belelövetett a munkásságba. (Farkas István: Akkor is a Ganz-gyárban!) A Máv. gépgyárban négy halott volt és számos sebesülés történt; ez volt az eredménye az elvakult intézkedésnek, amely a munkásgyűlöletből fakadt és ezt követte az a roppant nagy felháborodás, amely egy általános, az egész országra szóló sztrájkban nyilvánult meg, mérhetetlen kárt okozva az egész közgazdaságnak, egyeseknek és közületeknek egyaránt. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni! Kabók Lajos: Azonnal. Jól vigyázzanak tehát a hatalmon lévők, a kapitalizmus és a kormányzat egyaránt, és a fegyveres erőt ne állítsák mindenkor egyoldalúan a munkások ellen, mert az adófizető polgárok adójából fenntartott államrendőrség nem arra való, hogy az ipari és bankkapitalizmus érdekeit szolgálja. A végsőkig elkeserített munkások túlfűtött hangulatban vannak, kenyerük, családjuk védelmében mindenre készek, miért is az elpattant hurrázok szemét is kiütheti, akik azt túlfeszítették. Kérünk intézkedést a kormány részéről, mert a munkáltatók tobzódását- tovább tűrni nem lehet. (Kéthly Anna: Ne a népjóléti miniszter,_hanem a belügyminiszter utazzék el!) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Fájdalmasak azok a hangok, amelyek kicsendültek abból a levélből, amelyet itt Kéthly Anna t. képviselőtársunk felolvasott és sajnálatosak azok az események is, amelyek a Ganz-gyárból kizárt munkásokkal kapcsolatban napirendre kerültek. A kormány a munkanélküliség megszüntetése tárgyában rendkívül nagy áldozatokat hozott (Propper Sándor: Hol? Mikor? — Farkas István: A Bedeaux-rendszert kapták a munkások!) és több mint 12 millió pengő értékű állami