Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-489

2 Az országgyűlés képviselőházának a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel cél­jából kiadja a közigazgatási bizottságnak. Beterjesztem a t. Háznak Bihar vármegye közönségének, valamint Nógrád és Hont köz­igazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közönségének feliratát a mustmérőkészülékek egyöntetűségének szabályozása tárgyában. A Ház a feliratokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a kérvényi bizott­ságnak. Bemutatom a t. Háznak a m. kir. hadirok­kant-otthon intézeti gondozottainak Peyer Ká­roly képviselő úr által benyújtott és ellen­jegyzett kérvényét rokkantilletményeiknek ren­dezése tárgyában. A kérvényt a Ház előzetes tárgyalás és je­lentéstétel végett kiadja a kérvényi bizottság­nak. Temesváry Imre képviselő úr, mint a pénz­ügyi bizottság előadója, jelentést kíván tenni. (Farkas István: A spanyol köztársaságot miért nem üdvözli elnök úr? — Felkiáltások a közé­pen: Semmi közünk hozzá!) Képviselő úr, én nem üdvözöltem senkit. Nem méltóztatott az elnöki (bejelentéseket figyelemmel kísérni. (Far­kas István: A spanyol köztársaságot is üdvö­zölni kellett volna!) En semmiféle üdvözlést nem terjesztettem elő. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Az 1931/32-es költségvetési évre vonatkozó ál­lami költségvetést a pénzügyi bizottság úgy ál­talánosságban, mint részleteiben letárgyalta. Midőn a pénzügyi bizottság erre vonatkozó je­lentését tisztelettel beterjesztem, kérem annak kinyomatasat, szétosztását és tárgyalására a sürgősség kimondását. (Helyeslés.) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, szétosztatja és annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak jelentést tenni. T. Képviselőház! Az előadó úr a sürgős­ség kimondását kérte. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a sürgősség kimondásához hozzá­járulni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Azok a képviselő urak, akik hozzájárulnak, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Napirendünk szerint következik az ipar­fejlesztésérői szóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Szilágyi Lajos képviselő úr, aki be­szédének elmondására folyó évi március hó 20-iki ülésünkön halasztást kapott. Szilágyi képviselő urat megilleti a szó. Szilágyi Lajos: T- Képviselőház! Hetekkel ezelőtt szakítottuk félbe az iparfejlesztési tör­vényjavaslat tárgyalását. A kormánynak ez az eljárása, hogy az iparfejlesztési törvényjavas­latot levétette a napirendről, igénytelen néze­tem szerint helyes volt. Helyes volt már az indokolásból kifolyólag is, amellyel ezt a tör­vényjavaslatot elibénk terjesztette. Az indoko­lás szerint az iparfejlesztési törvényjavaslattal a kormány hazai iparunkat a mezőgazdaság életképes segítőtársává akarja emelni. Ha ko­molyan ez volt a szándéka, akkor helyes volt az az eljárás, hogy időbeli sorrendben először a földteherrendezési törvényjavaslatot tárgyal­tatta le velünk és csak azután tértünk ismét vissza az iparfejlesztési törvényjavaslat tár­gyalására. Kétségtelen, hogy a két törvényja­vaslat között sok hasonlatosság van. A föld­teherrendezési törvényjavaslatot röviden — úgy magunk között — a bajbajutott gazdák segítését célzó törvényjavaslatnak neveztük el. (Zaj.) 489. ülése 1931 április 21-én, kedden. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, min­den oldalon. (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Lajos: Az iparfejlesztési törvény­javaslatot egészen bátran nevezhetnénk a bajba­jutott iparosokat segíteni akaró törvényjavas­latnak, (Ügy van! Ügy van!) mert éppen olyan bajbajutott társadalmi rétegről van szó. Az én választókerületemben, Berettyóújfa­luban az ipartestület az iparostársadalmat be­tegen fetrengő osztálynak nevezte el. Az az át­irat, amelyet az ipartestület elküldött minden biharmegyei képviselőnek, amikor felsorakoz­tatja a panaszokat, az iparostársadalmat bete­gen fetrengő osztálynak nevezi el. Es ez így is van. Mindnyájan, akik kerületünkben meg­fordulunk, kellett hogy lássuk, kellett hogy konstatáljuk,^ hogy az iparostársadalom beteg és azon segtíeni kell. (Graefl Jenő: A gazdák még betegebbek!) Kár, hop'y az igen t. kereskedelemügyi mi­niszter úr ennek a törvényjavaslatnak tárgya­lásán nem volt jelen. Bízom azonban egyrészt abban, hogy a jelenvolt kereskedelemügyi ál­lamtitkár úr részletesen jelentette neki az ösz­szes pártok részéről előterjesztett óhajokat és kívánságokat, másrészt pedig elismerem és el­hiszem, hogy az igen t. kereskedelemügyi mi­niszter úrnak még ennél a törvényjavaslatnál is fontosabb teendője volt, amikor külföldön tárgyalásokat folytatott, (Állandó zaj.) Nem tudom folytatni ebben a zajban. Elnök: A képviselő urakat újra figyelmez­tetem, hogy szíveskedjenek csendben maradni, mert a szónok előadását nem tudom figyelem­mel kísérni. Szilágyi Lajos: Hovatovább oda fejlődik a helyzet, hogy megfordíthatjuk azt a ítételt, hogy a jó belpolitika a legjobb külpolitika. Hoviatovább oda fordul a nemzetközi helyzet, hogy azt kell mondanunk, hogy a legjobb kül­politika teszi itthon a jó belpolitikát is. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Éppen ezért, ha a kereskedelemügyi miniszter úr külföldön tár­gyalt, amikor ezt a reánézve fontos^ törvényja­vaslatot itt tárgyaltuk, nem hibáztatom őt ezért (östör József: Ma fordított a helyzet tel­jesen.) és csak örülök annak, hogy ebben a pillanatban őt itt már egészségesen, betegségé­ből felépülve üdvözölhetjük. (Éljenzés és taps jobb felől és a középen.) Reméljük, hogy azokra a felszólalásokra, lamelyek itt elhangzottak, a miniszter úr részletesen válaszolni fog. T. Ház! Azt hiszem, a vita már legnagyobb­részt ki van merítve, de mégis fel fogok vetni egypár olyan kérdést, amelyeket az előttem felszólaltak nem érintettek, de amelyeket itt szóbahozni feltétlenül szükséges. Érdekes, hogyha egy képviselő figyelmesen áttanulmányozza éppen a gazdasági miniszte­rek részéről előterjesztett törvényjavaslatok indokolását, ismételten konstatálhatja azt, hogy az indokolásban a mi önálló vámterületünknek csendes lekritizálása van. ^ Konstatálnia kell, hogy visszapillantások történnek az indoko­lásokban a közös vámterület előnyeire. Termé­szetes dolog, hogyha egy ilyen hosszúra el­nyúlt tárgyalás közben azután a figyelmes po­litikus olvas létrejött vámuniókról, vagy olvas vámunió-terveket, lehetetlen, hogy kapcsolat­ba ne hozza agyában a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat indokolását azokkal az eseményekkel, amelyeket röviden német-osztrák vámuniót célzó törekvéseknek nevezhetünk. Megértem a kormányt, hogy a német-osztrák vámunió kérdésében hallgat. Okosan teszi, hogy óvatosan hallgat, más is hallgat, sokkal

Next

/
Thumbnails
Contents