Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-491

62 Az országgyűlés képviselőházának U91. ülése 1931 április 23-án, csütörtökön. vétellel, a csökkenő állami bevételeinket ellensúlyozhassuk. Ezeknek az intézkedéseknek folyományaként az 1931/32. évi állami költségvetésben jelentékeny megtakarításokat látunk az előző esztendővel szemben, ugyanis az állami közigazgatásnak összes kiadásai az 1931/32. évi költségvetésben 878*3 millió pengő, bevételei pedig 878*8 millió pengő. Látjuk tehát, hogy az állami közigazgatásnál 0*5 millió pengő felesleggel zárul az előirányzás. Az üzemek előirányzata a kiadásoknál 486*6 millió pengő, a bevételek pedig 487*1 millió pengő, összevéve az állami közigazgatási és üzemi kiadásokat, a jövő évi előirányzat 1364*9 millió, a bevételi előirányzat 1365*9 millió pengő, a felesleg tehát 1 millió pengő. Költségvetésünk tehát egyensúlyban van úgy a közigazgatásnál, mint az üzemeknél és még bizonyos csekély összegű felesleg is mutatkozik. Ennek a ténynek konstatálása a jelenlegi általános gazdasági leromlás idején igen-igen fontos körülmény, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy nálunk sokkalta hatalmasabb államok sem voltak képesek állami bevételeikből kiadásaikat fedezni és kénytelenek voltak deficites költségvetéseket előterjeszteni. A mi költségvetésünk nemcsak teljes mértékben deficitmentes, hanem még egy millió pengő felesleggel is zárul és ha figyelembe veszszük, hogy e költségvetésünk keretén belül úgy az állami közigazgatásnál, ahol 23*7 millió pengő, mint az állami üzemeknél, ahol 19'7 millió pengő beruházásokra van előirányozva, akkor méltán mondhatjuk azt, hogy ez a költségvetés tulajdonképpen a már említett egy millió pengő kimutatott felesleggel együttvéve: 44*4 millió bevételi felesleggel zárul, amiből az állami közigazgatásra 24'2 millió, az állami üzemekre pedig 20*2 millió pengő esik. Miként az elmúlt esztendőben is voltam bátor rámutatni, az állami beruházásokat méltán «orozhatjuk az állami feleslegek közé egyrészt már azért is. mert hiszen a beruházások révén az állam vagyona szaporodik, de másfelől azért is, mert tudjuk, hogy a boldog békeidőkben is az állami beruházásoknak túlnyomó részét csak hosszúlejáratú kölcsönökből fedeztük, amelyeknek törlesztését rendszerint a későbbi nemzedékekre hárítottuk át. Amint már utaltam reá, költségvetésünk jelentős megtakarításokat mutat az előző esztendővei szemben. Az állami közigazgatás előirányzata 17*4 millió pengővel, az állami üzemeké pedig 15-8 millió pengővel kisebb összegben van előirányozva, mint az elmúlt esztendőben, ennek következtében tehát az 1931/32. költségvetés együttvéve 33-2 millió pengő megtakarítást jelent a valóságban az előző, évvel szemben. Ennek a csökkentésnek biztosítása érdekében azonban sokkal, de sokkalta nagyobb összegű megtakarításokra volt szükség, ni int amennyi itt tényleg kimutatva van. Költségvetésünkben ugyanis több olyan kiadási tétel fedezetéről kellett gondoskodni, amely az előző esztendőben még. nem szerepelt és tudjuk azt, hogy a törvényeinken alapuló automatikus előlépések is igen jelentékeny összeget foglalnak le minden esztendőben az előző évvel szemben. (Ügy van! Ügy van! jobbfclől.) Ezek a többletek természetszerűleg a tényleg elért megtakarításokat jelentékeny összeggel csökkentik. Ilyenek például a nyugellátások többlete, a békeszerződések révén előálló kiadási többletek, azután az 1930:XXV. te. alapján elrendelt népszámlálás feldolgozásának összege, az Országos Társadalombiztosító Intézet betegellátási osztályának szanálása érdekében beállított 1*2 millió pengő, valamint a B csoportba tartozó tisztviselők illetménykiegészítése; ezenkívül pedig igen jelentős tételt emészt fel a nem állami tanszemélyzet természetbeni járandóságainak rendezéséből előálló különbség. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez nagyon fontos!) Ezek 8*1 millió pengőt emésztenek fel abból a megtakarított összegből, amelyet egész költségvetésünkben az előző évvel szemben elértünk, úgy hogy a többi kiadás apadása tulajdonképpen 25*5 millió pengő az állami közigazgatásnál, amiből 1*1 millió pengő a beruházásokra, 24*4 millió pengő pedig a rendes átmeneti kiadásokra esik. Ugyanez az eset áll az állami üzemekre vonatkozólag is. Itt is több olyan tételről kellett gondoskodni, amely az elmúlt esztendőben még nem szerepelt. Ilyen tétel például a postatakarékpénztárnál abból a körülményből állott elő, hogy a postatakarékpénztár a zálogintézeteket Budapesten és Budapest környékén házikezelésbe vette át s ennek következtében, annak különösen dologi kiadásai, igen tekintélyes öszszeggel megnövekedtek. Hasonlóképpen szintén a postatakarékpénztárnál éppen abból az örvendetes körülményből kifolyólag, hogy a postatakarékpénztárnál az elmúlt esztendei 58 millió pengős betétállomány felemelkedett 78 millió pengőre, gondoskodni kell költségvetésében a kamatok kifizetésében beállott emelkedésről is. Ugyancsak itt is előállott a B. fizetési csoportba sorozott tisztviselőknek illetménykiegészítése is. Ennek következtében ezekre az összegekre a megtakarításokból 12*8 millió pengő használtatott fel, úgy hogy az állami üzemeknél a többi kiadás apadása tulajdonképpen 28*6 millió pengő, amiből 2*9 millió pengő esik a beruházásokra, 25*7 millió pengő pedig a rendes és átmeneti kiadásokra. Ha mármost ezeket a felemlített számadatokat összeadjuk, megállapíthatjuk, hogy az 1930/31. évi állami költségvetésűén tulajdonképpen 54*1 millió pengő az apadás az előző esztendővel szemben, amiből 4 millió pengő esik beruházásokra, 50.1 millió pengő pedig ia rendes és átmeneti kiadásokra, s csupán >az előbb említett elkerülhetetlen kiadási többletekre szükséges 20*9 millió pengő csökkenti ezt a megtakarítást arra a 33*2 millió pengőre, amelyre már az előbb voltam bátor rámutatni. Áttérve az állami közigazgatás egyes csoportjaira, megállapíthatjuk azt, hogy a személyi járandóságok előirányzata az állami közigazgatásnál az elmúlt esztendei 303.4 millió pengőről 300*6 millió pengőre csökkent. Itt a csökkenés 2*8 millió pengő. A személyi járandóságok apadása főleg az 1930: XL

VII. tc.-ben elrendelt létszámapasztásnak, legfőképpen pedig az ugyanezen a törvény azon intézkedésének következménye, amely a jutalmakat és segélyeket 50%-kal leszállítja. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) Miként említettem, az 1930: XLVII. te. az állami közigazgatásnál és az állami üzemeknél elrendelte a normálstátus megállapítását. A normálstátussal el fogjuk érni azt, hogy a tisztviselők és alkalmazottak 10%-os létszámcsökkentésével a személyi járandóságok is 10%-kal csökkenni fognak. Ez az új létszám már az 1929/30-as költségvetési évtől kezdődik és fokozatosan hat esatendő alatt lesz végrehajtva. Ezt a haitesztendei fokozatos végrehajtást éppen azért rendelte el a törvény, I hogy ne kelljen erőszakos elbocsátásokkal