Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-490
Az országgyűlés képviselőházának 490 . ülése 1931 április 22-én, szerdán. 55 lön terhet róna, amelyet elvégezni nem tudnának. Tisztelttel kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy ezt a válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1931. évi március hó 25-én. Bud s. k.» Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunkat a viszonválasz joga megilleti. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Mivel a kereskedelemügyi miniszter úr ezeket a mi egészen szerényen megformált kívánságainkat sem találta teljesíthetőknek, válaszát nem ve hetem tudomásul. (Helyeslés a szélsöbidoldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Kabók Lajos: Ez az egész egységespárt 1 ? — Jánossy Gábor: Csak egy része! — Zaj.) Többség] A Ház a választ tudomásul vette. Következik Griger Miklós képviselő úr interpellációja az Összkormányhoz a szabadságjogok ihiasználatának törvényes szabályozása lárgyában. Mivel a képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik Bárdos Ferenc képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter árhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a tatarozási adókedvezményekről kiadott 35.000/VII. a számú rendelet értelmezése tárgyában. 1. Van-e tudomása a pénzügyminiiszter úrnak arról, hogy a fenti szánra rendeletét az érdekelt iparosok és háztulajdonosok a legeli entélesebb módon értelmezik 1 ? 2. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr e rendeletet könnyen érthető magyarázattal ellátni. 3. Vonatkozik-e az adókedvezmény azokra az átalakítási és tatarozás! munkákra, amelyek az ingatlan jövedelmét nem fokozzák? 4. Az újonnan létesítendő központi í'űtésberendezés folytán a lakóktól szedendő fűtési költség a (háztulajdonos szempontjából jövedelemtöbbletnek tekinthető-e s ha nem, vona tkozik-e mégis erre az adókedvezmény 1 ? — Bárdos Ferenc s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat jlleti a szó. Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Olyan világot élünk, hogy ha ma az iparosoknak vagy szállítóknak tudomására jut az, hogy valami munkát akár magánosok, akár pedig hatóságok végeztetni akarnak, akkor valósággal közelharcot folytatnak ennek a munkának elnyeréséért. Érthető tehát, hogy nagy izgalom előzte meg a pénzügyminiszter úrnak 85000 számú rendeletét. Amilyen nagy volt az érdeklődés és izgalom a rendelet kiadása előtt, éppen olyan mértékű zűrzavar keletkezett ennek a rendeletnek megjelenése nyomán. Nevezetesen úgy a rendelet, mint az a törvény, amelynek alapján ezt a rendeletet kiadták, világosan akként rendelkezik, hogy az átalakítások, avagy pedig a tartozások folytán előálló jövedelemtöbblet az, amely adómentesség alá esik. A zűrzavart éppen az okozza, hogy a rendelet felsorol olyan munkákat, amelyek egyáltalában nem jeleni hétnek az adózás szempontjából jövedelemtöbbletet. Felsorol a rendelet olyan jogcímeket, amely jogcímeken adó alá tartozó jövedelemKÉPVISELÖHÁZl NAPLÓ. XXXV. többlet nem állhat elő, nem következhetik be. így például a rendelet 2. pontjának c) alpontja felsorolja itt azokat a munkákat, amelyek nyomán adómentességet élvezhet a tulajdonos, nevezetesen azt mondja a c) pont: egy épületnek személy- vagy teherfelvonóval, illetve lifttel való felszerelése. Az a körülmény, hogy egy házba liftet beépítenek, még nem jelent jövedelemtöbbletet, vagy legalább is nem jelenthet megadóztatható jövedelemtöbbletet: hiszen az utóbbi időben, különösen a háborús időben szokássá vált az, hogy a lakók a liftért külön fizetnek, már pedig ha külön fizetnek« akkor semmiképpen sem indokolt az, hogy a házbérek ennek nyomán, ennek következtében emeltessenek. Minthogy pedig a házbérek ennek folytán nem emelkednek, ebből az következik, hogy jövedelemtöbblet a liftnek beépítése folytán nem áll elő és ha szó szerint vesszük a rendelet első részére való hivatkozást, akkor is meg kell állapítanunk, hogy ezen az alapon adómentességet az illető nem élvezhet. A d) pont azt mondja, hogyha az egész épület magyar szén vagy széntermékek használatára alkalmas központi fűtőberendezéssel van felszerelve, az a körülmény, hogy a lakóház egyes részei kihagyatnak ebből, nem szolgálhat alapul az adómentesség engedélyezésének megtagadására. Mármost itt az a helyzet, hogy ugyanúgy állunk a központi fűtéssel is. Mert ha valamely háztulajdonos központi fűtéssel látja el a házat, akkor kétségtelen, hogy a központi fűtésért fel fogja számítani bizonyos hányadát a házbérnek. Ez azonban egészen független a házbértől, egyébként csak mint számítási alap van figyelembe véve. Rendszerint 20%-ot számítanak fel Ez a 20% azonban az adózás szempontjából egyáltalában semmi néven nevezendő szerepet nem játszik. Ugyanez a belyzet a függő folyosók megszüntetésénél, a szigetelési munkálatok létesítésénél, illetőleg ezek igen nagy részénél, az épület alapzatának vagy falainak megerősítésénél, mert az a körülmény, hogy a háztulajdonos az eredetileg talán rosszul megépített házát megerősíti vagy pedig a talapviszonyokból előálló változás folytán ennek szükségessége mutatkozik, a lakbérre nézve semmi néven nevezendő hatással nincsen. Ugyanez az eset az utcai és udvari homlokzat újításánál vagy rendbehozásánál, az elavult födémek kicserélésénél, a fedél és fedélhézag kicserélésénél, a padlástűzfal és egyéb hatóságilag elrendelt és a tűzbiztonságot szolgáló imunkálatok elvégzésénél. Ez mind olyan dolog, amelynek következtében jövedelemtöbblet nem áll elő, már pedig ha jövedelemtöbblet nincsen, »akkor a háztulajdonosok Igen nagy része vonakodni fog ezeket a munkákat elvegezni, pedig a törvény indokolása szerint is az volt a cél, hogy elősegítsük és lehetővé tegyük a tatarozást és az Ilyen átalakítást azzal, hogy taz ennek folytán előálló költségek bizonyos mértékben visszatérüljenek és ez animálja a háztulajdonosokat arra, hogy ezeket a munkákat elvégeztessék. Sajnos azonhan a rendelet olyan érthetetlen és annyira ellentmondó, hogy szüksége mutatkozott annak, hogy a miniszter úr itt ebben a kérdésben nyilatkozzék. Nevezetesen az a helyzet, hogy nemcsak én és nemcsak egyesek, hanem még ezek az érdektestületek sincsenek tisztában azzal, vájjon milyen munkák azok, amelyeknek elvégeztetése nyomán adómentességben részesülhetnek. En beszereztem laz érdekeltségek lapjait, példán! itt van a Háztulajdonosok Lapja, az építőmesterek Közlönye, azután egy jogi sziakközlöny. Mindezek a lapok csak leközlik magát 9
