Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-499
Az országgyűlés képviselőházának A99. ülése 1931 május 7-én, csütörtökön. 477 Magyar Légügyi Hivatalról, az Aero Szövetségről és a Légiforgalmi Részvénytársaságról. amelyek ezek közt a szűk keretek és nehéz gazdasági viszonyok közt mindent elkövetnek, hogy a nehéz viszonyok és a pénztelenség mellett is a meglévő kis vonalakat lehetőleg a megfelelő nívón tartsák és felvirágoztassák. Egyedül társadalmi úton azonban ilyen óriási nemzeti érdeket nem lehet megoldani. Mély tisztelettel ismét csak az igen t. miniszter úrhoz fordulok, kérve, hogy karolja fel a légi forgalom kérdéséi, tegyen meg mindent annak fejlesztésére, mert ennek a kérdésnek elhanyagolása a nemzet jövője szempontjából esetleg még végzetes is lehet. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Guhicza Ferenc jegyző: Feliratkozva nines senki ! (Pakots József szólásra jelentkezik.) Elnök: Pakots József képviselő úr kíván szólni. Pakots József: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam felszólalása késztet arra. hogy ehhez a kérdéshez magam is hozzászóljak. Teljesen osztozom abban az álláspontban, hogy a magyar légügyi forgalmat fejleszteni kell. Hiszen a technikának ez a eso dálatos vívmánya ma már minden nyugateurópai és minden kultúrnemzet életében egyre döntőbb és^ nagyobb szerepet játszik és beláthatatlan távlatai nyílnak meg annak a kifejlesztésnek, amely akár személyforgalmi, akár gazdasági vonatkozásban eredményeket fog jelenteni minden nemzet társadalmára nézve. Meg kell jegyeznem, hogy a Magyar Légügyi Hivatal munkája és teljesítménye azok közt a szűik keretek közt, amelyeket a budgetből is meg lehet állapítani, egészen tiszteletreméltó és a magam információi szerint ez a Légügyi Hivatal igen céltudatos^ és komoly tevékenységet fejt ki abban az irányban, hogy a fejlődés előkészítését végezze. Az is bizonyos azonban, hogy több eszközt kell neki rendelkezésre bocsátani éppen annál az országos jelentőségénél fogva, amelyet a mi speciális viszonyaink között a légügyi szolgálat jelent. Csak attól akarom óvni az igen t. kormányt, hogy ne legyen rajta xirrá valami olyan gondolat, hogy bar nagyfontosságú és jelentőségű a légügyi forgalom, mindjárt igen nagyméretű legyen az adminisztratív berendezkedése, mielőtt még maga a forgalom, a forgalom kiépítése elérné azt a célt, amelyet hivatva van szolgálni. Adminisztratív berendezkedése ne legyen mindjárt olyan méretíí, hogy az már egy minisztérium felállítását jelentené. Tudniillik ezt olvastam valahol — nem tudom már, hol — hotgy légügyi minisztérium felállítása tink kérdése is Felmerült volna. Az Istenért, méltóztassék az ilyen gondolatoktól eltekinteni! Nem kell a minisztériumokat szaporítani, mert e///.el nem szolgáljuk magát a célt, hanem csak azt az eredményt érjük el. hogy a magyar sajtó ebben a nemzeti fontosságú kérdésben álljon rendelkezésére az aviatikának, ebben a tekintetben panasz igazán nem lehet, mert a magyar sajtó ezt a területei is igen mélységesen munkálja, igen jelentékeny szolgálatokat tesz 17.cn a tévén is; hiszen a magyar sajtó telítve van fogékonysággal mindem modern eszme iránt s ezt is, mint minden modern eszmét, elsősorban úgy akarja értékelni, hogy magyar ügynek tegyen vele szolgálatot. Ezt bebizonyította a magyar sajtó "linden alkalommal, t barátomnak tehát nem '•'IK'1 oka rekrimináeióra. ha viszont a sa.itó bizonyos tényeket közöl, mint például egy légi forgalmi szerencsétlenséget, vagy egy repülőgép leeséséről szóló hírt. Természetes dolog, hogy köteles ezeket a tényeket közölni, ebből azonban még néni következik, hogy ennek ártó hatása lehetne a közönségre, mert hiszen a közönség nem ezek után az esetek után indul, hanem rendszerint tömegszuggesztió kérdése az, hogy valamely közlekedési eszközt igénybe vesz-e. Minél jobban foglalkozunk hivatalosan a légügyi forgalom problémájával és minél inkább beidegződik a közuóleniénybe, bogy a magyar légügyi szolgálat nagy kiterjedésű és magasabb feladatokat fog megoldani, hosszabb járatokat fog létesíteni, és felszerelése, gépei és egész rendszere most már egészen megalapozott alapokon épül ki. annál jobban meglesz a kellő érdeklődés is. Hiszen ma már könny en ülnek az emberek repülőgépre és tesznek meg repülőgépen bosszú utakat. Éppen egy nagyon érdekes példát hallottam erre vonatkozólag. Herczeg Ferenc igen t. írótársam, amikor Londonba utazott lord Kothermere meglátogatására, éppen a légügyi hivatal egyik gépén ment és megállapította, hogy ez az út olyan kitűnő, olyan biztonságos, olyan nyugodt volt, hogy bár más repülőgépen is utazott már, soha biz tonságosabban nem érezte magát, mint ezen a gépen. (Tabódy Tibor: Kár, hogy nem írt róla cikket!) Ez azt bizonyítja, hogy itt igen komoly mnnka folyik. En tehát a miniszter úr figyelmét felhívom arra. hogy az ügy fontosságára való tekintettel minden 'támogatást megérdemel a Magyar Légügyi Hivatal és a légügyi forgalmi szolgálat. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Nincs senki feljegyezve ! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. f Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Köszönettel veszem, hogy a képviselő urakolyan melegen foglalkoztak a légügyi kérdésekkel. Tabódy igen t. képviselőtársam tegnap ri'tka szakavatottsággal, rendkívüli elmélyedéssel és nagy adathalmazzal világította nieg a kérdést, örülök annak, hogy Pakots igen t. képviselőtársaim is ilyen szimpatikusán foglalkozott ezzel a problémával. En a magam részéről csak annyit jelezhetek, hogy sajnos, költségvetésünk nem enged meg nagyobb áldozatokat, s különben is a külföldi államokkal való összehasonlítás már csak azért sem helytálló, mert hiszen nagy területű, gyarmatokkal rendelkező államok egészen természetesen sokkal nagyobb áldozatokat 'tudnak hozni, mint ilyen kis állam. Kétségtelen azonban, hogy lé< r i ügyünk mai állapotában nem maradhat; nekünk is arra kell törekednünk, hogy ezt fejlesszük, mert éppúgy, mint az autóé, a repülő gépé is a jövő. En csak annyit mondhatok, hogy e tekintetben vannak elgondolások, vannak tervek és ha egyszer hozzájutunk ahhoz, hogy beruházásokat fogunk eszközölni, a beruházások útján kell majd megvetnünk az alapokat, hogy azután a költségvetésben tovább tudjunk gondoskodni a fenntartásról. En ezifc nagyon elsőrendű problémának tartom s éppen ezért teljesen igazat adok Tabódy igen t. képviselőtársamnak abban is, hogy itt nemcsak az államnak, hanem a városoknak is meg kell mutatniok áldozatkészségüket a re pülőtereke>t illetően, mert azokat olyan modernül kell felépítenünk, mint azt a külföld teszi. Remélem, hogy a beruházások kapcsán
