Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-499

Az országgyűlés képviselőházának A99. ülése 1931 május 7-én, csütörtökön. 477 Magyar Légügyi Hivatalról, az Aero Szövet­ségről és a Légiforgalmi Részvénytársaságról. amelyek ezek közt a szűk keretek és nehéz gaz­dasági viszonyok közt mindent elkövetnek, hogy a nehéz viszonyok és a pénztelenség mel­lett is a meglévő kis vonalakat lehetőleg a megfelelő nívón tartsák és felvirágoztassák. Egyedül társadalmi úton azonban ilyen óriási nemzeti érdeket nem lehet megoldani. Mély tisztelettel ismét csak az igen t. miniszter úr­hoz fordulok, kérve, hogy karolja fel a légi forgalom kérdéséi, tegyen meg mindent annak fejlesztésére, mert ennek a kérdésnek elhanya­golása a nemzet jövője szempontjából esetleg még végzetes is lehet. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Guhicza Ferenc jegyző: Feliratkozva nines senki ! (Pakots József szólásra jelentkezik.) Elnök: Pakots József képviselő úr kíván szólni. Pakots József: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam felszólalása késztet arra. hogy ehhez a kérdéshez magam is hozzászóljak. Teljesen osztozom abban az állás­pontban, hogy a magyar légügyi forgalmat fejleszteni kell. Hiszen a technikának ez a eso dálatos vívmánya ma már minden nyugat­európai és minden kultúrnemzet életében egyre döntőbb és^ nagyobb szerepet játszik és belát­hatatlan távlatai nyílnak meg annak a kifej­lesztésnek, amely akár személyforgalmi, akár gazdasági vonatkozásban eredményeket fog je­lenteni minden nemzet társadalmára nézve. Meg kell jegyeznem, hogy a Magyar Légügyi Hivatal munkája és teljesítménye azok közt a szűik keretek közt, amelyeket a budgetből is meg lehet állapítani, egészen tiszteletreméltó és a magam információi szerint ez a Légügyi Hivatal igen céltudatos^ és komoly tevékenysé­get fejt ki abban az irányban, hogy a fejlődés előkészítését végezze. Az is bizonyos azonban, hogy több eszközt kell neki rendelkezésre bocsátani éppen annál az országos jelentőségénél fogva, amelyet a mi speciális viszonyaink között a légügyi szolgá­lat jelent. Csak attól akarom óvni az igen t. kormányt, hogy ne legyen rajta xirrá valami olyan gondolat, hogy bar nagyfontosságú és jelentőségű a légügyi forgalom, mindjárt igen nagyméretű legyen az adminisztratív beren­dezkedése, mielőtt még maga a forgalom, a forgalom kiépítése elérné azt a célt, amelyet hi­vatva van szolgálni. Adminisztratív berendez­kedése ne legyen mindjárt olyan méretíí, hogy az már egy minisztérium felállítását jelentené. Tudniillik ezt olvastam valahol — nem tudom már, hol — hotgy légügyi minisztérium felállí­tása tink kérdése is Felmerült volna. Az Istenért, méltóztassék az ilyen gondolatoktól eltekin­teni! Nem kell a minisztériumokat szaporí­tani, mert e///.el nem szolgáljuk magát a célt, hanem csak azt az eredményt érjük el. hogy a magyar sajtó ebben a nemzeti fontosságú kérdésben álljon rendelkezésére az aviatiká­nak, ebben a tekintetben panasz igazán nem lehet, mert a magyar sajtó ezt a területei is igen mélységesen munkálja, igen jelentékeny szolgálatokat tesz 17.cn a tévén is; hiszen a magyar sajtó telítve van fogékonysággal min­dem modern eszme iránt s ezt is, mint minden modern eszmét, elsősorban úgy akarja érté­kelni, hogy magyar ügynek tegyen vele szol­gálatot. Ezt bebizonyította a magyar sajtó "linden alkalommal, t barátomnak tehát nem '•'IK'1 oka rekrimináeióra. ha viszont a sa.itó bizonyos tényeket közöl, mint például egy légi forgalmi szerencsétlenséget, vagy egy repülő­gép leeséséről szóló hírt. Természetes dolog, hogy köteles ezeket a tényeket közölni, ebből azonban még néni következik, hogy ennek ártó hatása lehetne a közönségre, mert hiszen a kö­zönség nem ezek után az esetek után indul, hanem rendszerint tömegszuggesztió kérdése az, hogy valamely közlekedési eszközt igénybe vesz-e. Minél jobban foglalkozunk hivatalosan a légügyi forgalom problémájával és minél inkább beidegződik a közuóleniénybe, bogy a magyar légügyi szolgálat nagy kiterjedésű és magasabb feladatokat fog megoldani, hosszabb járatokat fog létesíteni, és felszerelése, gépei és egész rendszere most már egészen megalapo­zott alapokon épül ki. annál jobban meglesz a kellő érdeklődés is. Hiszen ma már könny en ülnek az emberek repülőgépre és tesznek meg repülőgépen bosszú utakat. Éppen egy nagyon érdekes példát hallottam erre vonatkozólag. Herczeg Ferenc igen t. írótársam, amikor Lon­donba utazott lord Kothermere meglátogatá­sára, éppen a légügyi hivatal egyik gépén ment és megállapította, hogy ez az út olyan kitűnő, olyan biztonságos, olyan nyugodt volt, hogy bár más repülőgépen is utazott már, soha biz tonságosabban nem érezte magát, mint ezen a gépen. (Tabódy Tibor: Kár, hogy nem írt róla cikket!) Ez azt bizonyítja, hogy itt igen komoly mnnka folyik. En tehát a miniszter úr figyelmét felhívom arra. hogy az ügy fontosságára való tekintettel minden 'támogatást megérdemel a Magyar Légügyi Hivatal és a légügyi forgalmi szol­gálat. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Nincs senki fel­jegyezve ! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. f Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Köszönettel veszem, hogy a képviselő urak­olyan melegen foglalkoztak a légügyi kérdé­sekkel. Tabódy igen t. képviselőtársam tegnap ri'tka szakavatottsággal, rendkívüli elmélyedés­sel és nagy adathalmazzal világította nieg a kérdést, örülök annak, hogy Pakots igen t. képviselőtársaim is ilyen szimpatikusán foglal­kozott ezzel a problémával. En a magam ré­széről csak annyit jelezhetek, hogy sajnos, költségvetésünk nem enged meg nagyobb áldo­zatokat, s különben is a külföldi államokkal való összehasonlítás már csak azért sem helyt­álló, mert hiszen nagy területű, gyarmatokkal rendelkező államok egészen természetesen sok­kal nagyobb áldozatokat 'tudnak hozni, mint ilyen kis állam. Kétségtelen azonban, hogy lé< r i ügyünk mai állapotában nem maradhat; ne­künk is arra kell törekednünk, hogy ezt fej­lesszük, mert éppúgy, mint az autóé, a repülő gépé is a jövő. En csak annyit mondhatok, hogy e tekintetben vannak elgondolások, van­nak tervek és ha egyszer hozzájutunk ahhoz, hogy beruházásokat fogunk eszközölni, a be­ruházások útján kell majd megvetnünk az ala­pokat, hogy azután a költségvetésben tovább tudjunk gondoskodni a fenntartásról. En ezifc nagyon elsőrendű problémának tar­tom s éppen ezért teljesen igazat adok Tabódy igen t. képviselőtársamnak abban is, hogy itt nemcsak az államnak, hanem a városoknak is meg kell mutatniok áldozatkészségüket a re pülőtereke>t illetően, mert azokat olyan mo­dernül kell felépítenünk, mint azt a külföld teszi. Remélem, hogy a beruházások kapcsán

Next

/
Thumbnails
Contents