Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-499

Az országgyűlés képviselőházának U99. ülése 1931 május 7-én, csütörtökön. 465 Elnök: Szólásra ki következik? Gubicza Ferenc jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Ház! Nagy érdeklődéssel hallgattam azokat a felszólalásokat, amelyekben az idegenforgalom kérdésével foglalkoztak Bródy és Rassay t. képviselőtársaim. Téliesen osztozom abban a felfogásban, hogy ez oly terrénum, ahol még nagyon sokat kell tenni és lehel lenni. De le kell szögeznem, hogy a város részéről, ami csak lehetséges az idegenforgalom emelése szempontjából, az már meg is történi. ALZ állam 100.000 pengőt^ állított be a költségvetésbe; mi, úgy emlékszem, 600.000 pengőt állítottunk be. Már ez is mutatja, hogy mindent igyekeztünk megtenni, hiszen a jelenlegi helyzetben, amikor nagyon nehéz dolog még a szükséges kiadásokra is megtalálni a fedezetet, relatíve nagy összeget állítottunk be az idegenforgalom emelésére, éppen arra való tekintettel, — ez az én felfogásom és e tekintetben^ teljesen osztozom előttem szóló t. képviselőtársaim felfogásásában — hogy az idegenforgalom a székesfőváros iparának és kereskedelmének nagyjelentőségű bevételt fog biztosítani. Rassay Károly t. képviselőtársam járta a világot, kinn volt külföldön, most is hosszabb ideig tartózkodott kinn és látta, hogy mit jelent az idegenforgalom egyes országoknak és mit jelentene nekünk is. De én nem vagyok pesszimista s azért szólalok fel ebben a kérdésben, mert láttam bizonyos kimutatásokat, tényleges statisztikai adatokat arról, hogy az idegenforgalom hogyan növekedett Budapesten és Magyarországon. (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ügy van! — Kassa y Károly: Tessék összehasonlítani Béccsel, akkor elszomorítók az ada tok!) Meg kell állapítanom, hogy olyan szerződések is köttettek az utóbbi Időben egyes utazási társaságokkal, (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Nagyon sok történt!) amely szerződések örvendetes kilátásokat tartalmaznak a tekintetben, hogy előreláthatóan ide fogják terelni az idegenforgalmat Budapest felé. A statisztika mellettünk beszél, azok mellett, akik reméljük, hogy ebben a kérdésben határozottabb javulás fog bekövetkezni. Szinte nem is tudjuk, hogy hétről-hétre micsoda óriási tömeg érkezik. Ami Bécset illeti, természetes, hogy még ma is Bécs az a szűrő, amely lefogja az idegenforgalmat; tegyük hozzá, nem egész jóindulattal. (Ügy van! Ügy van!) Ebben a kérdésben bizony panaszra van okunk. A székesfővárosnak azonban van egy fiatal tanácsnoka, aki — úgylátszik — igazán szakértően foglalkozik ezzel a kérdéssel; ez egynéhányszor elutazott Bécsbe, ott megszervezett egy irodát, amely valószínűleg a legközelebbi időben megnyílik és már eddig is olyan eredménye van, hogy a bécsi városházán megállapították: nekünk is kell egy Kovácsházyl szereznünk, hogy ellenpropagandát csináljunk a magyaroknak. Az osztrákok máris felszisszentek, — pedig még igazán ők a birtokosok és mi csak részleges élvezői vagyunk az idegenforgalomnak — most hogy erősebb propagandát csinálunk. Ügy hallom, hogy azok a vitrinek, amelyeket kiállítottunk Bocs városában, nagy vonzóerőt gyakorolnak az idegenekre és többen érdeklődnek, kérdezősködnek, hogy hogyan és miként lehetne Budapestre jönni. A mi új irodánk egy gyönyörű barokk-házban nyílik meg, ott van a/, amerikai követség is. Oda nagy idegenforgalom tódul, amerikai idegenforgalom, tehát ezek az amerikaiak majd nagyon jó információt kapnak rólunk, ha ott megnyílik a mi iroKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXXV. dank, fel fogják őket világosítani és ide fognak jönni Budapestre. Megállapíthatom, hogy attrakciónk bőven van. Attrakciónk Budapest székesfőváros és attrakciónk lenne nyáron a Balaton, de ehhez kettő kell. Itt is teljesen csat lakozom ahhoz a felfogáshoz, hogy a feltétel a korrekt szolidság a kereskedelemben (Uqy van! Ugy van!) és itt — bocsánatot kérek — nagyon sok kívánnivaló van hátra. Legyünk tisztában azzal is. hogy ha nem tudunk európai kényelmei nyújtani, akkor a Balaton körül idegenforgalmat teremteni teljesen lehetetlen. (Ugy van! Ugy van!) Ne áltassuk magunkat: vízvezeték nélkül és egyéb mellékhelyiségek nélkül európai kényelmet nyújtani nem lehet. (Igaz! IJnv van!) Az sem lehetséges, hogy ezek a vendéglősök és szállodások arra rendezkedjenek be, hogy mindjárt nagyon nagy haszonnal reuzáljanak. Tessék csak figyelembevenni, hogy az idegenforgalom szempontjából fontos helyeken milyen hosszú évek munkájára volt szükség, amíg az idegenforgalmat megteremtették. Itt van még az az inkorrekt eljárás is, amelyet Kassay Károly t. képviselőtársam felhozott, a «három nap Budapesten», a 20 pengős meglepetés, de sajnos itt van még az egyes vendéglőkbem való r kiszolgálás is. Én még azt is kifogás tárgyává teszem, ami a lapok szerint állítólag a Gellért-szállodában történt, {Halljuk! Halljuk!) tudnillik a Gellértszállodába jött egy idegen, aki azután egy nyílt levelet tett közzé a lapokban arról, hogy a Gellért-szállodában a százalékos borravalórendszer mellett őt hogyan kezelték. Ezek csak aprólékos kérdések, de ha a szállodák nem lesznek korrektek és nem lesznek kifogástalanok, akkor itt nem lesz idegenforgalom, (Un y van} JTfjy van!) mert szédelgéssel nem lehet idegenforgalmat csinálni, (Bródv Ernő: Nem is lehet, nines is rá szükség!) csak komoly üzleti alapon. Mondom, nem vagyok pesszimista. Naprólnapra növekvő idegenforgalmunk van s ezért igen természetesen vannak olyan kiadások is egy város életében, amelyek azt célozzák, hogy az idegeneknek legyen mit látniok, hogy emelkedjék a kényelemnyujtás lehetősége stb. így fogom fel a szépítészeti kérdéseket is a város életében. (Friedrich István: A főváros kertészete valósággal csodát művel! A főváros kertészet e egész Európában páratlan! Tessék megnézni!) Mindenki el van ragadtatva, aki idejön megnézni a parlament előtti parkot, olyan gyönyörű szép. Budapest főváros kertészete kiállja a versenyt minden főváros kertészetével, (Friedrich István: Elsőrangú!) és igazán mondhatom, hogy attrakciót nyújt. (Meskő Zoltán: Van itt attrakció elég!) A bécsi lapok ezt különösen kiemelik. Kivétel nélkül azt írják, hogy a tavasz Budapesten gyönyörű, a Gellért-hegyen a virágzó fák olyan gyönyörű látványt nyújtanak, hogy mindenkinek azt tanácsolják, hogy jöjjön a közönség és nézze meg Budapestet. Koncedálom, hogy a kormánynak még sokat kell tennie ezen a téren, bár elismerem, hogy mindent megtett, ami a rendelkezésére álló eszközök melett lehetséges volt. Kevesebbet tett mint mi. de többet tesz a társaságok útján, meri hiszem egymás után köti a szerződéseket az idegen utazási irodákkal. Láttam ezek statisztikáját; ezt le kell szögeznem. Amit meg lehel csinálni, azt mi a székesfővárosnál meß fogjuk csinálni. (Elénk helyeslés a jobboldalon ) Ez a tétel állandó marad: idegenforgalmunkat 66