Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-499

Az országgyűlés képviselőházának U99. ülése 1931 május 7-én, csütörtökön. 461 Kérdem a mélyen t. miniszter urat, akit ebben az irányban igazán csak támogatni szeretnék, megvan-e neki a megfelelő apparátusa ennek a célnak eléréséhez? Ne mindig kedvezményezett vállalatokkal csináljuk a dolgot, nem tudom, hogy az Ibusz. című vállalat, amely magábanfoglalja a menetjegyirodát, alkalmas-e ;i magyar idegenforgalom elintézésére. Ha nézem az Lbusz-ra vonatkozó adatokat, a következőket találom. A kereskedelmi ós iparkamarának vau egy füzete a közüzemi kérdésről Magyarországon és ez az Ibusz.-ról a következőket mondja (Halljuk! Halljuk! — olvassa): «Az Idegenforgalmi Beszerzési, Utazási és Szállítási Kt. 1926-ban keletkezett. A vállalat jelenlegi alptőkéje 2,400.(101) pengő, ebből 80%-os majoritás a Máv. birtokában van. A további 20%-os részvénytömeget r illetőleg csak az állapítható meg, hogy ;i vállalat a/ 1927. év folyamán megábaolvasztotta a Filmszállítási Rt.-ot, a Lloyd Hirdetővállalat Rt.-ot és a Balatoni Jaichtépítő Rt.-ot és e tranzakcióval kapcsolatosan a vállalatok részvényeit Ibusz. részvényekre cserélte be. A beolvasztott vállalatok üzletkörének felszívása óta az Ibusz. kizárólagossági joggal árusít a vasutak területén: hírlapot, könyvet, dohányt, drogua-cikkeket, gyümölcsöt, csokoládét, cukorkaárut és játékszert, a főváros területén utcai elárusító bódékban újságot, könyveket, azonfelül monopolisztikus előnyöket élvez a hírlapszállítás terén, a vasútijegyek árusítását és az idegenforgalmi üzletágat, főleg a külföldre irányuló viszonylatban a kezében tartja. Üzletkörébe tartozik a hirdetési üzletág, a Máv. vonalain, átvette a beolvasztott Filmszállítási Rt. filmszállítás] üzemét. E vállalatok beolvasztásán kívül évről-évre több vállalatot von ér dekkörébe, 1927. évvégi és 1928. évvégi mérleg adatainak egybevetése alapján a tárcájában tartott részvényállomány egy év alatt 138%-kai gyarapodott. Érdekkörébe vonta így a 80.000 pengő alaptőkéve! biró Könyvkereskedő Rt.-ot, mely a könyv, papir, dohánycikk és írószerkereskedelem terén tevékenykedik; továbbá az 1927. évben 300.000 pengő alaptőkével alakult és 11.398 pengő veszteséget kimutatott Arriba Csokoládéáru Automata Rt.-ot, a San Thome Csokoládé és Cukorkaáru Rt.-ot, amely 1927-ben 9160 pengő veszteséget mutatott ki. Jelentékenyebb alapításai még a Telefonautomata Rt., mely a székesfővárosban felállított utcai automatatelefonok üzletkörét folytatja és az Állani vasúti Rádió Rt. E társaságnak 20 évre szóló koncessziója van, a rádiónak üzembentartására a Máv. vonatain és várócsarnokaiban. Üzletköréhez tartozik azonkívül mindennemű rádiófelszerelések vétele és eladása. Az 1928-i üzletévet 86.629 pengő veszteséggel zárta. Az Ibusz. érdekköréhez tartozik a Rota Rt., mely a Máv. szerződéses házhozszállító és vámközvetítő vállalata és a (iyorsáiugyüjtő Rt, melynek üzletköre az expressz csomagforgalom, gyors- és teheráruszállítmányozás.» Ennyi minden tartozik az Ibusz. hatáskörébe. En megkérdezem, hogy az az Ibusz. alkalmas és megfelelő-e arra, hogy az idegenforgalmat Magyarországon lebonyolítsa? Kérdezem az igen it .miniszter úrtól, hogy az Ibusz.-on kívül más vállalatok nem vehetnének-e részt a magyar idegenforgalom emelésében úgy a külföldi, mint a belföldi értelemben és viszonylatban.' Mert én azt mondom, hogy az idegenforgalmat ne tessék fantasztikus álomnak, laikus vagy dilettáns kívánságnak nézni, (Egjj hang a hözépen: Üzlet!) hanem ezt igenis szervesen be kell kapcsolni a magyar közgazdasági éleibe, és a magyar közgazdasági politikába, erre alapítani lehet, erre építeni kell, erre meg kell találni a megfelelő szerveket és a megfelelő embereket és meg kell valósítani azt, hogy idevonzzuk Budapestre, Magyarország nagyobb városaiba és szép vidékeire az idegeneket és a magyarokai egyaránt. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban csak fel akartam említeni ezeket. Nekem semmiféle külön tendenciám nincs, engem a közérdek, az ügy erdeke, az ügy szeretete, a város és az ország szeretete vezet. Igen kérem a miniszter urat, bogy az idegenforgalom ügyére méltóztassék a legnagyobb gondot fordítani. Igen kérem a miniszter arat, hogy a/ idegenforgalom kérdéséi méltóztassék megfelelő módon és megfelelően értékelve kezelni, mert Magyarország jövő fejlődésében és jövő kialakulásában ennek az idegenforgalomnak nagy szerepe kell. bogy legyen. Ezeket óhajtottam ez alkalommal elmondani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Koesán Károlyi Kocsán Károly: T. Ház! A mai gazdasági élet legsúlyosabb és legnagyobb problémája a munkanélküliség, amely kérdésnek szerves, intézményes megoldása jóformán teljesen a kereskedelemügyi miniszter úr kezében van letéve. Ha jól emlékszem a miniszter úr tegnapi kijelentésére, azt mondotta a miniszter úr, hogy nagyszabású tervekkel, sajnos, nem foglalkozhat ik a kormány, mert erre nincsen anyagi fedezete. Ez a kijelentés és ez a valóság arra' enged következtetni, hogy ez a nagy kérdés még sokáig megoldatlanul fogja ostromolni a gazdasági élet kapuját. Ha azonban a kormány pénz hiányában nem tudja ezt a nagy kérdést amapra természetes módján megoldani, akkor kénytelenek vagyunk sürgetni a kisebb tervek végrehajtását, azoknak végrehajtását, amelyekre van kész terv, amelyekre van pénz. Méltóztatnak tudni, hogy a székesfőváros a tegnapi napon majdnem azt mondhatnán erején felül járult hozzá olyan ezidőszerint nagyszabású tervek .megoldásához, amelyeket leginkább a munkanélküliség kérdése sürget. A miniszter úr figyelmébe ajánlom, hogy ezt a nagy kérdést a kormány is igyekezzék ugyanolyan frisseséggel, mint a főváros, tető alá hozni, hogy ezek a kérdések a megvalósulás stádiumába jussanak. Mert nemcsak a magánipar terén van munkanélküliség, hanem az állami üzemekben is redukált létszámmal és redukált napokon dolgoznak a munkások már évek óta. Azért sürgetjük, hogy ennek a munkának vasszerkezeti része minél előbb adassék ki, hogy mind a Magyar Állami Gépgyár, mind a diósgyőri vasgyár, amelyek be vannak rendezkedve hídépítésre, megfelelő időben kapják meg ezeket a munkálatokat, hogy az a több százat, ezret kitevő munkásság is megkapja aat a munkát, amelyen évek hosszú során át dolgozhatik. Ha itt a híd-kérdésről van szó, mégegyszer a miniszter úr figyelmébe ajánlom, hogy a hidak építésének kérdése ne válas/.tassék szét egymástól. Mert hiszen bár a kialakult vélemény és a gazdasági szükségesség azt mutatja, azt mondja, hogy az óbudai híd elsősorban való megépítése nagyobb fontosságú, én azonban a kettőt ezidőszerint nem választom szét, mer* a felső híd megépítése már 22 évvel ezI előtt aktuális volt, a másikat pedig az újabb fejlődés indokolja. Feltétlenül szüksége van