Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-499

Az országgyűlés képviselőházának U99. azonban egy olyan közlekedő útja, amelyen meg lehetne közelíteni ősztől tavaszig, de autóval nyáron sem lehet semmi szín alatt. A helyzet a következő: Bakonyszentkirály és Bakonyszentlászló 6 kilométer távolságban vannak egymástól és 3 kilométernyire a gócponttól van egy nagyszerű kőbánya, amely a vármegyei törvényhatósági és községi utak számára követ termel. Nem kerül ibehát sokba az anyagszállítás, nem kell vasútra sem feltenni, a község hajlandó volna közmunka révén is igen nagy áldozatot hozni, ha a t. miniszter úr az út kiépítésére segélyt adna a vármegyének, hogy legalább egy oldalról meg lehessen közelíteni. A másik oldalon a romándi országút 5*5 kilométernyire van. Ez már egy kicsit körülményesebb volna, ha ofct összekötné az út Bakonyszentlászlót Győrrel, tavasztól ősziig rendes autóbuszjáratok lennének, mert Győrből 150 család is künn nyaral Bakony szentlászlón. T. miniszter úr, méltóztassék elképzelni, amikor ősszel leesik az eső, tavaszig csak repülőgéppel lehet Bakonyszenitlászlóra bejutni, pedig az a község kultúrhely és 10.0000 hold fenyőerdeje van. Nagyon kérném a miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy a vármegyék, ha segélyt nem is, de legalább kölcsönt kaphatnának, hogy az ilyen fontosabb gócpontokat össze tudnák csak egy helyütt is kötni az országutakkal, hogy ne legyenek a községek elzárva a világtól. Friedrich t. képviselőtársam itt az előbb szóvátette, hogy a kormány százmilliókat költ a mezőgazdaság felsegítésére. Nagyon nehezményezem Friedrich t. képviselőtársamnak, aki miniszterelnök is volt, ezt a kijelentést az ország ilyen nehéz gazdasági helyzetében. ai szén minél nagyobb a birtok, annál nagyobbak a nehézségei. Igaza van abban, hogy a kis- i emberen nem sokat segít a boletta, de ha mindig csak a kicsinyeket nézzük és a nagy okait sohasem, akkor mi fog történni ezzel a nemzettel?! A boletta tulajdonképpen nem más, mint segítség, hogy a gazda könnyebben tudja fizetni adóját. Mit szólna Friedrich t. képviselőtársam ahhoz, ha most azt mondanánk, hogy egyszerre olcsóbbá itesszük a ruhát, a cipőt, a gyáripari termékeket, hiszen ez mégis csak a gyáripar rovására menne. Nem tudunk másképpen védekezni az orosz dumping ellen, ahol kényszermunkásokkal dolgoznak és így az üzemi költség nem kerül egy krajcárba sem. így könnyű olcsó gabonával elárasztani az európai piacot. A kormánynak gondoskodnia kell olyan eszközről, amellyel a mezőgazdaságot meg tudja segíteni. Visszatérve előbbi kérésemre, végtelenül örülnék, ha a t. miniszter úr családi otthonából, Almádiból a nyáron megtisztelne bennünket és megmutatnánk a miniszter úrnak a község fejlődését. Tudom, akkor egészen biztosan remélhetnénk, hogy a miniszter úr ad a vármegyének segélyt, hogy a községet legalább az egyik oldalról össze lehessen kötni országúttal. Ott van Zirc, Bakonyszentlászló, Borzavár, Porvafenyőfő, Csatka és Hanta, ezek szempontjából is fontos lenne azt az utat kiépíteni. Ez az útépítés a vármegye költségvetésében első helyen van felvéve, de nem lehet mégsem kiépíteni, mert mégsincsen rá pénz, mégsincsen rá fedezet, hiszen ahogyan Krisztián Imre képviselőtársam rámutatott az előbb, fizetjük erre a célra a közmunkaváltságot, de ennek is 80%-ával hátralékban vannak az ennek fizetésére kötelezettek s ha még ülése 19$1 május 7-én, csütörtökön. 459 ez is akkor folyna be, amikor lehetne valami csinálni, jó volna, dehát idejében nem lehet behajtani. Nagyon kérem a miniszter urat, méltóztassék azt iaz ígéretét beváltani, amelyet expozéjában tett. En különben a kormány iránt a legnagyobb 'bizalommal viseltetvén, a címet elfogadom. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Kiskos István! Kiskos István: T. Képviselőház! {Halljuk! Halljuk!) Csak rövidre kívánom fogni felszólalásomat, amelyet azzal kezdek, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr költségvetése bíztató perspektíváját nyújtja az ő kormányzati tevékenységének, mert bár a miniszter úr a költségvetés általános indokolását azzal kezdte, hogy költségvetése összeállításánál a takarékosság elvét volt kénytelen szem előtt tartani, azért mégis ennek az indokolásnak további folytatásából és a (költségvetés egyes tételiből megállapítható az a komoly szándék, amellyel a jelen viszonyok között az előtérbe toluló kérdéseknek, mint célkitűzésnek megvalósítására törekszik. Igaz, hogy ez a jóakaratú törekvése a miniszter úrnak nem sikerült száz százalékig; a száz százalékon alul bentfoglaltatik nekem is egyik-másik kívánságom, amely országos panaszokból fakad és amelyet országszerte már hangoztattak és itt a parlamentben is a gazdasági törvényjavaslatok tárgyalása és különösen most a költségvetés tárgyalása alkalmával felemlítettek. Azért mégis, ha ismétlésekbe bocsátkozom is, szükségét érzem annak, hogy ezeket a kívánságokat én is előadjam, hogy csekélységem is felhívja azok teljesítésére a miniszter úr figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) örömmel állapíthatom meg, hogy ezek a kívánságok a miniszter úr tegnapi nagyjelentőségű beszéde óta lecsökkentek, örömmel hallottam és bizonyára országszerte nagy örömmel olvasták a közteherviselő széles rétegek azt a kijelentését, hogy a miniszter úr a köznumkaváltság csökkentése, arányosítása és a közmunka váltsággal ól a kis gazdasági alanyok felszabadítása tárgyában legközelebb törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. Mindennek ellenére fennmarad a számomra egy külön kívánság előterjesztése, amely különösen a megyei városokat érinti és azoknak érdekeit sérti. Nevezetesen a megyei városokra a vármegyék kivetik a vármegyei útadót, pedig e mellett a városok kénytelenek még saját közlekedési utaikat is fönntartani, rendben, jókarban tartani és gondozni. így tehát a városok ezen a címen kettős adóztatásnak, illetőleg

1 teherviselésnek vannak kitéve. E mellett még megtörténik a vármegyék részéről az is, hogy a közmunkáváltságot, amely az 1890:1. törvény alapján a községeket illette, úgy osztják el és úgy részesítik benne a városokat, hogy bizony nagyobb százalék a vármegye javára esik. Ezekre vagyok bátor felhívni az igen t. miniszter úr figyelmét, hogy annak idején, amikor a közmunkaváltság leszállítására és arányosítására vonatkozó törvényjavaslatot beterjeszteni szíves lesz, ezeket tekintetbevenni szíveskedjék. örömmel hallottam a miniszter úrnak egy másik kijelentését m. Kerületemnek és az országnak összes iparosait is örömmel tölti el az a készség, amellyel a miniszter úr az egyes iparosok és ipartestületek nehéz válságán kíván segíteni akkor, amikor kilátásba helyezte, 65*