Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-498

ÏM\ Az országgyűlés képviselőházának U98. ülése 1931 május hó 6-án, szerdán. pH ni, egyszerűen kimentek a falusi rétre és formálisan majálist kívántak tartani. Annyira elmentek ezek a (szerencsétlen emberek a ható­ságokkal szemben tanúsított előzékenységük­ben, hogy az előkészületet, amelyet tettek és azt a tervet, amelyet végre akartak hajtani, hogy kimennek a falun kívüleső rétre, bejelen­tették a battonyai főszolgabírónak, bejelentet­ték a csendőrörsparancsnoknak, « ezzel mintegy tudomására akarták hozni azt, bogy semmiféle tiltott cselekményt nem akarnak elkövetni, sőt ők maguk szolgáltatták a bizonyítékot, bogy "lássátok, hatósági emberek, mi ezt akarjuk csak, nines semmiféle takarnivalóuk és semmi olyan dolgot nem akarunk csinálni, amiről a hatóság nem tudna, tehát a hatóság háta mö­gött semmiféle törvénytelen cselekedetet nem akarunk elkövetni.» Alexis az lett ennek a következménye, hogy noha információm szerint a főszolgabíró meg­adta az engedélyt s csak azt mondotta, hogy «majd értesíteni fogom a csendőrörsparancsno­kot», a esendőrörsparanesnok kiment a rétre, megzavarta ezeknek az embereknek májusi ün­nepségét, amely családi ünnepség keretében Játszódott le, amelyen sem beszéd, .sem felvonu­lás nem volt, és bekísérték azokat az embereket a községházára, <»tt egész éjjel fogvatartották őket, vallatták őket és súlyosan tettleg bántál mázták. Arról nem is szólok, bogy a sértések olyan özönét zúdították ezekre az emberekre, hogyha azok miatt a sértések miatt a belügy­miniszter úr által kiadott erkölcsvédelmi rende­let alapján el akarnának járni, bizony súlyos büntetést kellene a csendőrökre kiszabni. Majdnem teljesen hasonló a másik panasz, amelyet szóvá akarok tenni a belügyminiszter úr előtt; ez pedig Büdszentmihályon történt. (Reisinger Ferenc közbeszól.) Elnök: Reisinger képviselő urat rendreuta­sítom. (Reisinger Ferenc: Miért, kérem? Ezt nem én mondom, ezt a főszolgabíró mondta!) Mégegyszer rendreutasítom a képviselő urat és figyelmeztetem, hogyha az elnöki figyelmezte­tésnek nem engedelmeskedik, a mentelmi bi­zottság elé utasítását fogom javasolni. (Reisin­ger Ferenc: En csak reprodukálom a főszolga­bírót!) Csendet kérek. .Javaslom t. Képviselő­ház, hogy a Reisinger képviselő úr által tett közbeszólás a gyorsírói jegyzetekből töröltessék, a naplóból kihagyassék és külön jegyzőkönyvbe vétessék fel. Méltóztatik ehhez hozzájárulni! (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Györki képviselő úr, méltóztassék folytatni beszédét. (Egy hang jdböfelől: Ilyen szégyen! — Reisin­ger Ferenc: Egy főszolgabíró mondta a tár­gyalóteremben nem én!) Reisinger képviselő úr ne zavarja a szónokot, már figyelmeztettem. (Reisinger Ferenc: Nem én mondtam!) (iyörki Imre: Nem akarom megismételni azokat a kifejezéseket, amelyeket Reisinger képviselőtársam tett, dehogy lehet valami az ő kijelentése mögött, azt legjobban bizonyítja azt, hogy ezen Információban, amely kezeim között van, a díszítő jelzők között vau olyan is, amelyet nem lehet reprodukálni, mert akkor ugyanolyan házhatározatot kellene hozni, mint amilyent az imént hoztak. Itt is disznónak, bü­dösnek, kommunistának mondják el ezeket az embereket, akik oda kerültek a csendőrök elé. Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy tartózkodjék olyan kifeje­zések használatától, amelyek a parlamenti il­lőimbe útköznek. Györki Imre: T. Ház! Büdszentmihályon az történt ez év április 12-én, hogy egy Fazekas János nevű nyíregyházi lakos ment ki Büd­szentmihályra, hogy az ottani pártembereknek megmutatása, hogy tulajdonképpen hogyan kell dolgukat intézni. Az adminisztráció techniká­jára akarta megtanítani ezeket az embereket, de alighogy a faluban megjelent ez a nyíregy­házi ember, már is ott volt a csendőrség és Fazekast bekísérte a községházára, onnan pe dig az örsparancsnokságra, ahol a legkvalifi­kálhatatlanabb szavakkal illették, amelyekről mondom, itt van a hozzám intézett jelentés, amelyet nem akarok felolvasni, mert akkor — mint mondtam — házhatározatot kell hozni e kifejezések törlésére. A nélkül, hogy Fazekas János bármi tekintetben is alkalmat adott volna a hatóságok beavatkozására, az történt, hogy bekísérték, (mondom, az.őrparancsnok­ságra, ott lezárták, majd pedig amikor a töb­biek, akik látták ezt az esetet, — falubeli lako­sok, tekintélyes gazdák is vannak köztük — valósággal kérlelték az örsparancsnokot, hogy nem vétett az égvilágon semmit az a szeren­csétlen ember, aki kijött hozzájuk, miért kell tehát azt bezárni, akkor a legdurvább és a leg­kvalifikálhatatlanabb kifejezésekkel hallgattat ták el a, csendőrök ezeket az embereket és odáig mentek, hogy szuronyt szegeztek nekik. Majd összefogdosták ezeket az embereket nem ott a helyszínén, ahol együtt voltak, hanem külön­külön a lakásukra mentek és bekísérték őket a lovasosendőrök a Büdszentmihálytól körülbelül 8 kilométerre lévő Tiszalökre gyalog, majd pe­dig midőn a főszolgabíró nem talált okot a le­tartóztatásukra, ismét visszakísérték őket lo­vas csendőrfedezettej Btidszentmihályra, majd pedig egy részüket a nyiregyházi ügyészség fogházába. (Várnai Dániel: Szép kis banda le­het az a csendőrség!) Elnök: Várnai képviselő urat ezért a kife­jezésért rend reutasí torn. Györki Imre: Igazán nem akarom kiélezni ezt az egész tényállást, sem a kevermesit, sem a büdszentmihályit, mert sokkal komolyabbnak tartom az ország állapotát, semhogy ezt még ki kellene színezni. Ellenben azt a kérést Inté­zem az igen t. belügyminiszter úrhoz, legyen szíves és ezekben és az ezekhez hasonló ügyek­ben alaposan nézzen utána a dolgoknak és ala­posan koppantson a körmükre azoknak a csendőröknek, akik hatalmukkal visszaélve, ilyen jogtalanságot követnek el egyes állam­polgárokkal szemben. Elmúlt már «az ideje an­nak, hogy ilyen brutális módon járjanak el ál­lampolgárokkal, mint ahogy elbánnak 1931-ben. Már túlvagyunk 1514-en és az utána következő évek társadalmi és politikai berendezésén és túlvagyunk azon is, hogy emberekkel ilyen módon Lehessen elbánni. Kérem tehát a belügyminiszter urat, mél­tóztassék ezekben az ügyekben sürgősen és szi­gorúan eljárni és azokkal szemben, akik ilyen visszaéléseket követtek el, megtorlást alkal­mazni. Elnök: A belügyminiszter úr kíván nyilat­kozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képvi­selőház! Az interpellációra röviden kívánóin válaszomat megadni, amennyiben módomban volt az interpelláció bejegyzése óta az ügyben a szükséges vizsgálatokat megtartani. Az első esetre vonatkozólag annyit vagyok bátor a t. Ház tudomására hozni, hogy május 1-én Kevennes községben tényleg a helybeli szo­oiáldemokratapárt és a Magyarországi Föld­munkások Országos Szövetségének helyi cso­portja a község mellett összegyülekezett, körül­belül 200—250 ember és ott nem majálist, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents