Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-490

Az országgyűlés képviselőházának 4.90. nagyon kérem a mélyen tisztelt miniszter urat, hogy méltóztassék módot találni a változta­tásra, mert osak a miniszter urnak vagy az elő­adó úrnak van alkalma és módja a törvény­javaslatban az általam elmondottakat figye­lembe venni. Igen t. Képviselőház! Vannak olyan üze­mek, amelyeknek természete magával hozza, hogy állami kézben vagy közületek kezében legyenek. Maga a törvényjavaslat is kifejezi ezt a vízre, a világításra, a közlekedésre és az energiára vonatkozóan. Vannak azután köz­üzemek, hatósági üzemek, amelyeket az állam támogat, amelyek magánüzem formájában je­lentkeznek, vannak végül olyan közüzemek, amelyek szintén olyan formában kapnak állami segítséget és^ mindazoknál a kérdéseknél ez dönti el a lényeget, hogy közpénzeket fordíta­nak ezekre az államilag támogatott üzemekre. En igyekeztem összeállítani — és ezt figyel­mébe ajánlom a mélyen tisztelt miniszter úr­nak — az állami üzemeket és azokat a konkur­rens üzemeket, amelyek a kereskedelemnek és iparnak versenyt támasztanak. Itt vannak a magyar királyi Államvasutak. A. magyar királyi Államvasutaknak a követ­kező üzemei vannak: van kőbányája, kavics­bányája, talpfatelítő üzeme, oxigéngyára, cseppfolyós gázgyára, gépkocsi üzeme, tégla­gyára, nyomdája, hirdetési osztálya. Megjegy­zem, hogy n nyomda majdnem minden üzem­nél visszatér. A magyar királyi postának van javító­műhelye, házinyomdája, hirdetőirodája. A magyar királyi postatakarékpénztárnak van házinyomdája. A budapesti állami gépgyárnak mozdony és hidak helyett van autó- és kocsiosztálya. szerszám-, csavar- és kályhagyára. A belügyminisztériumnak vannak ellátási szervei, van központi gépkocsiüzeme. — A ma­gyar királyi államrendészeti szerveknek van­nak ellátási üzemei, van élelmiszerüzeme, fa­és széntelepe, ágy- és mosóüzeme, széna- és szalmaraktára. — A magyar^ királyi állam­rendőrség kerületi kapitányságainak vannak ellátási üzemei, szabóműhelyei, cipészműhelyei és asztalosüzemei. A pénzügyminisztérium keretén belül itt van a magyar királyi államnyomda, s a tér­képészeti intézet. A magyar királyi állami tér­képészeti intézet térképkiadó vállalata iskoj lai, turista és helyi térképeket a következő reklámmal ad ki: «Magyarok, vásároljátok a térképészeti intézet kiadványait!», egyenesen konkurrenciát csinál a magánvállalkozásnak. Itt van a kereskedelemügyi minisztérium alá tartozó magyar királyi kocsi- és lószer­számjavítóműhely, a magyar királyi állami útigépjavító-telep, a magyar királyi aszódi kocsigyártó ipariskola, amely megrendeléseket vállal szekerekre, kocsikra, szánokra, tennisz­rakettekre, kocsijavításokra, bőröndös ipari készárukra, bőrdíszműárukra, táskákra és reti­k ül ökre. A földmívelésügyi tárca keretében itt van­nak a kincstári kőbányák, a magyar királyi hajó- és kotrópark, amely magánosok számára is szállít és vontat, az országos magyar ki­rályi kémiai intézet és központi vegykísérleti állomás; a magyar királyi oltóanyagtermelő­intézet, amelynek szérumgyártása a magán­gyógyszerészeti iparral versenyez, a magyar királyi földtani intézet házinyomdája. r (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Kérdezze meg a gazdákat, hogy meg tudják-e vásárolni a szérumot?) ' ülése 1931 április 22-én, szerdán. 37 Az állami konkurrencia mindig jogosulat­lan versenyt támaszt a magánkereskedelemnek és a magániparnak olyan előnyökkel, amelyek­kel az utóbbi nem rendelkezik. Ez a lényege a dolognak. (Bud János kereskedelemügyi minisz­ter: Nagyon ro«sz példát idézett t. képviselő úr a szérummal!) Itt vannak a magyar királyi borházak: Basel, Bécs, Berlin, Hamburg, Ko­penhága, Zürich, London és Luzern. Méltóztat­nak tudni ezeknek a borpalotáknak a sorsát. (Kállay Miklós: A kereskedők kérték ezeknek felállítását!) Lehet, hogy kérték, de póruljártak. En nem vonom kétségbe az intenciókat, én raiost csak a tényeket állapítom meg és felhívom a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr figyel­mét arra, hogy sok olyan intézmény van, amely a kereskedelemnek és az iparnak jogosulatlan versenyt támaszt. Kijelentése szerint a minisz­ter úr sem óhajtja ezeket fenntartani. En ezek­ről egy sorozatot mutatok itt be. A népjóléti minisztériumnak van betegszál­lító üzeme, kútfúró üzeme; itt van a magyar királyi országos egészségügyi anyagraktár. A magyar királyi Országos Társadalombizto­sító Intézetnek van házinyomdája, sertéshíz­lalója, gyógyszerlaboratóriuma. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium keretében a Pázmány Péter tudományegyetem­nek van egyetemi műszerjavító műhelye; ott" van a királyi magyar egyetemi nyomda, ennek van könyvkötő műhelye, bronzöntő műhelye s ott van a gödöllői szőnyegszövő telepe. Az igazságügyminisztériuim keretében kü­lönösen sérelmezik a váci fegyintézeti nyomdát. Miután felemlítettem ezeket, méltóztassa­nak megnézni, hogy milyen különböző intéz­ményekben van az állam pénze elhelyezve. Az 1928/29. évi zárószámadás tartalmazza azokat az intézményeket, amelyekben állami pénz van el­helyezve, azokat a részvényeket, amelyekbe egyes intézmények keretében állami pénzek elhelyeztettek. Ez az összeg 112 millió pengőre megy. Most nem akarok általánosságban^ be­szélni erről a kérdésről, hanem konkretizálok. Például a nyomdaipar szempontjából — ezt na­gyon sérelmezik a nyomdaipar művelői és űzői — m. kir. állami nyomda, amely annak ide­jén életre lett híva értéknyomatok és bizalmas jellegű állami nyomtatványok készítése céljá­ból, mind jobban és jobban áttért olyan nyom­dai termékek készítésére, amelyek azelőtt a ma­gánipar 'birtokállományát képezték. E munka­elvétel azt jelentette, hogy a magánipar üzem­berendezésének egy része munkanélkülivé vált, viszont az államnyomdának a munka elvég­zésére alkalmas új berendezésről kellett gondos­kodni, amennyiben kénytelen volt szedőgépeket vásárolni. Az osztálysorsjáték nyomtatványait például, amelyeket azelőtt a un agánipar nyo­mott, jelenleg az államnyomda nyoimja. A Tiszti Cím- és Névtár elkészítését is magához vonta az államnyomda. Azt mondják, hogy az államnyomdának árnivelláló működése van. Ellenkezőleg, ár­romboló tendenciája van, mert meg lehet álla­pítani, hogy az államnyomda megbízásainak 90%-át minden árlejtés nélkül nyervén el, ezek felszámításánál olyan helyzetbe kerül, hogy bőségesen szerezhet magának alapot arra, hogy pályázati árainak megszabásánál az ár­rombolás terére léphessen. Már felemlítettem, az állami térképészetet. Az állami térképészet köréből tudok olyan esetekről, amidőn az intézmény részvények nyomását vállalta el és egy időben cinkográ­fiája magánosok részéről is igyekezett munkát

Next

/
Thumbnails
Contents