Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-498
3ÔÔ Az országgyűlés képviselőházának 498. ülése Í931 május hó O-án, szerdán. kisiparosok részéről, mégegyszcr felhívom akereekedelemügyi miniszter úr figyelmét, hogy az a kisiparos, aki meg tudja szerezni a pénzt, aki meg bírja szerezni a kezeseket, akinek földje van, nem szorult rá erre a kisipari hitelre, legalább is nem olyan mértékben és nem olyan sürgősen, hanem azokon segítsünk, akiknek csak a becsületes munkájuk van. Igen I. miniszter ár, állítsuk a becsületes, tisztességes munkát a vagyonnal egyenlő faktorként oda. Az a tisztességes kisiparos, aki becsületesen teljesíti hazájával, családjával szemben kötelességét, aki éjjel-nappal dolgozik és tisztességes munkát végez, ennek a munkának megbecsülését kapja abban, ha bizalommal vagyunk Iránta és látja, hogyha megfelelő bizonyítványával rendelkezik, ha az iparkamarától, vagy az Ipartestülettől megkapja azt az igazolványt, hogy tisztességes, szorgalmas; becsületes munkás, ez megfelel annak, mintha kél ember kezeskednék érte. Nagyon kérem az igen t. miniszter urat, változtasson, enyhítsen ezeken a feltételeken. És nem elég csak a bajba' jutott kisiparost megmenteni, nem elég csak akkor a hóna alá nyúlni, amikor már fuldoklik, gondoskodjunk azokról a, sajnos, ma már kevesekről, akik még nem kerültek teljesen bajba, akiknek azonban hiányzik a forgótőkéjük, akik nem bírnak szerszámokat, kisebb «épeket beszerezni. Ezeknek is megfelelően olcsón és rövid úton kell nyersanyagbeszerzésre, szerszámok és egyebek beszerzésére kedvező feltételek mellett hitelt nyújtani. Mert az a pénz, amelyet a magyar kisiparnak adunk, megmarad az országnál, ez termékeny befektetés, amelynek kamatait a későbbi nemzedék fogja élvezni. A terményértékesítés agyán ide is, meg a földmívelésügyi miniszter úrhoz is tartozik, de a közraktárakat itt az Igen t. miniszter úr figyelmébe óhajtom ajánlani. Nagyon helyesnek tartom, hogy egyes vidékeken - bár mentől több lenne az országban — gabonaközraktárakai állítanak fel, ahova a gazdák gabonájukat behordhatják, hitelt vehetnek Igénybe és akkor számolnak el, amikor az időt a legalkalmasabb nak látják. A szabadkereskedelemnek vagyok feltétlenül és tűrhetetlenül híve, (Helyeéléi <i középen,) ezt leszögezem s ennek az elvemnek alapján azonban feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a régi, bevált, tisztességes gabonacégeket belevonják ezekbe az akciókba részint azért, hogy az ő tapasztalataikat Igénybe vegyék és mindenekelőtt azért, hogy ne vegyék el a kenyerüket. (Ügy ran! a középen.) Ez becsületes es Igazságos állásfoglalás. A szerzett jogokat nem lehet megsérteni« mert ha éltben az országban valaki gabonakereskedelemmel foglalkozott, akkor az máról holnapra nem terhe' át bicikliügynükösködésre. Neki ez volt a tisztességes kenyere, sőt az apjának és öregapjának is az ilyen régi cégeknél. Én csak fájlalom és rosszul esik nekem, elszorul a szívein, amikor régi, becsületes, bevált gabonacégieket látok összeomlón!, (östör József: A kereskedelemnek is érdeke!) Szövetkezeti ember va.14.N0k , ez a kettő nem zárja ki egymást. A tisztességes szövetkezeti gondolkodás: élni és élni hagyni. A «Leben mid leben lassen» elve alapján kell állani. Bbhen az országban mindenki egyforma polgár, minden' kinek tisztességes életmódot kell nyújtanunk es meg kell teremtenünk a megélhetés alapfeltételeit, (Helyeslés a középen.) Bz semmiféle akadályba i.em ütközik. A Kulurn, az értékesítéssel ós bevásárlással megbízott kiviteli szerv, helyes«.ii fogja fel a feladatai egyes \id kekeu Magam meggyőződtem arról, hogy igenis, bekapcsolta saját érdekében ezekéi a tisztességes embereket. NetD beszélek a Schnellsider kereskedőkről, iliszen a konjunktúra i>d|ejéu mindenki máról-iiolnapra akart meggazdagodni, mindenki marói-holnapra ve,; igazgató akart lenni, mert ina.ua eltilt, látta a meggazdagodott nagy vezérigazgatókat, látta a fogatokat, autókat, palotákat és megfeledkezett arról (Jánossy Gábor: Járvány voit!), hogy akik ezekben az autókban ülnek és ezekben a palotákban laknak, vabunikor mint kis könyvelők, kis gyakornokok kezdték meg pályájukat és tisztességes munkával és nagy szorgalommal törtettek csak előre: sajnos, a konjunktúra idején mindenki kereskedő, mindenki vezérigazgató ós máról-holnapra nagybirtokos, vagy nagytőkés szeretett, volna lenni. Mindent a maca rendjén, t. Képviselőház, (mindent a maga módján s a tisztességes munkának keil, hogy ebben az országban meglegyen a maga gyümölcse. Amikor az ember fájlalja és szomorodott szívvel látja, hogy a munkanélküliséget nem bírjuk máról -holnapra, megszüntetni, akkor ne szaporítsuk azoknak a számát, akiknek ma kenyerük nincs, ne vegyük el azt a kenyerei, amelyre rászolgáltak, amelyet meg.'rdemeltek. (Ügy ran! a középen.) örömmel értesültem arról, hogy a fővárosban hidakat építenek. Mindenesetre a hatalmon lévő fővárosi pártok vezetőinek ós a főváros egész vezetőségének érdeme, hogy ezt a nagy, nehéz kérdést megoldáshoz juttatták. (östör József: Áthidalták!) Ez nemcsak niunkaaLkalmnkal ad, hanem fontos szükséglete is ez a fővárosnak, mert aki ismeri a, fővárosi viszonyokat, az tudja, hogy ezekre a hidakra szükség van. Nem is sajnálom ettől ezt az egymilliót, amellyel az állani évenként hozzájárul ezeknek a ludaknak építéséihez; csak azt ^ a milliót sajnálom, amelyet nem kapunk vasútépítésre. Mélyen t. miniszter úr, én élénk figyelem nul kísérem egész politikáját, egész közgazdasági tevékenységét. Elismerem, hogy sok jót tett az országnak, sok üdvös intézkedése van és eredményeket is ért el. Egyet azonban nélkülözök: szeretném látni, ha Búid dános miniszter úr kereskedelemügyi minisztersége alatt végre megindulna Magyarországon a vasútépítés, azokban az országrészekben, amelyek a múltban a legteljesebb mértékben cd voltak hanyagolva. Mert az államnak a mull rendszerek alatt mindenre volt pénze; megismétlem, amit itt a Házban egyszer már mondtam, hogy nem áll az, hogy itt elnyomták a nemzetiségeket. Azt mondották egyesek, hogy itt, elnyomták a nem zetiségeket. Dehogy nyomták el! Minden intézményt, minden állami építkezést, minden vasutat, a kultúra minden intézményét ők kapták (Ügy vant) és ebben az államban a színmagyar magyarság volt az állam mostoha gyermeke. (Jánossy Gábor: És kivándorolt!) A megmaradt részek közül lessék például csak l'e^t megye (leli részét megnézni. Xem haza beszélek, ae rá kell mutatnom, hogy országos jelentőségű dolog lenne itt, a vasútépítés. Sok érvel hozhatnék fel e mellett a közeli szerb határra való tekintettel, de ettől tartózkodom; csak azt mondom, hogv xí'gvi' ebben az országrészben építsük meg az első vasutat. Xem azért mondom ezt. mert a keceli vasút van elsőnek felvéve, hanem azért, mert jönne utána a második, meg a harmadik. De szeretném már végre látni a, vasútépítkezést 1 Ez a vidéken munkaalkalmat adna és ezeken a részeken, amelyek a múltban teljesen el voltak