Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-490

ââ Az országgyűlés képviselőházának U90. ülése 1931 április 22-én, szerdán. lesztésről szóló törvényjavaslatot akarunk alkotni, akkor abban a törvényjavaslatban tényleg benne kellene lenniök mindazoknak az intézkedéseknek, amely intézkedések az iparfejlesztést valóban előmozdítják. Már az általános vita során is részleteiben mutattam rá azokra az indokaimra, amelyeknél fogva nem látom itt ebben a törvényjavaslatban azokat az intézkedéseket, amelyek ténylegesen az általános iparfejlesztést szolgálják és éppen ezért ennék a törvényjavaslatnak szerintem helyesebb volna «az ipari tőkések megsegítése» címet választani, mint az iparfejlesztésről szóló címet, mert az ipari tőkések megsegítéséről szóló cím jobban magában foglalja azokat a célokat, amely célok feltalálhatók ennek a törvényjavaslatok keretében. Hogy ez az állításom mennyire fedi a va lóságot, azt még azzal is kénytelen vagyok alátámasztani, hogy rámutatok arra, hogy ez a törvényjavaslat mennyire nem gondoskodik az igazi és tényleges iparfejlesztésőh Igazi iparfejlesztés alatt nemcsak az egyes ipari munkáltatóknak nyújtandó kedvezményeket, előnyöket kell értenünk, hanem általában értenünk kell az ipar előmozdítását. Es én az ipar elsőrangú tényezőinek tartom a munkásokat, (ezekről pedig ebben a törvényjavaslatban egyáltalán semmi gondoskodás sincs. A T. Képviselőház nagyon téved, ha azt hiszi, hogy ipart úgy lehet fejleszteni, hogy az ipar legfontosabb tényezőit egészen egyszerűen elmellőzzük, azokról tudomást nem veszünk és a munkásokról való gondoskodás nélkül akarunk egy iparfejlesztési törvényjavaslatot törvényerőre emelni. A miniszter úr tegnapi beszédében úgy iparkodott beállítani a pártom tagjai részéről elhangzott felszólalásokat, mint hogyha ezek a felszólalások is megértéssel volnának a törvényjavaslat irányában, holott a miniszter úr megfeledkezik azokról a súlyos, lényegbevágó kifogásokról, — és ez könnyen érthető, mert a vita alatt nem volt itt — amelyek a magam részéről és a pártomhoz tartozó képviselőtársaim részéről itt elhangzottak. Mert mi igenis rámutattunk arra, hogy itt nincsen olyan gondoskokodás, amilyen gondoskodásnak minden körülmények között benne kellene lennie ebben a javaslatban, ha igazi ipafejlesztési célokat akarunk szolgálni és különösen most kellene benn" lennie, ezekben a válságos időkben az ipar fontos tényezőiről, a munkásokról való gondoskodásnak is, amikor a súlyos gazdasági válság esztendők óta barázdálja az egész országot. Ennek a válságnak legjobban sújtottjai pedig a munkások, akik teljesen ki vannak szolgáltatva a válságnak, akik ezzel kapcsolatosan ki vannak szolgáltatva az ipari munkáltatók önkényének, «őt mondhatom minden túlzás nélkül is, hogy terrorjának. Azt a hatalmas arányú munkanélküliséget, amely egyre nagyobb méreteket ölt és szűnni, csökkenni egyáltalán nem akar, mert az utóbbi hetekben megjelent hírek is azt igazolják, hogy a munkanélküliség fokozódik, ezt a súlyos állapotot a munkáltatók — és itt nem is lehet kivételt tenni kis kapitalisták és nagy kapitalisták között — egyaránt felhasználják arra, hogy egy hamis jelszót valósítsanak meg. Olcsóbbá tenni a termelést — ez a jelszó hangzik végig az országban és ennek a jelszónak leple alatt a munkások amúgyis elégtelen, a legprimitívebb megélhetését sem biztosító béreit süllyesztik alá és sokszor nem is indokolt .munkáslétszénicsökkentéssel még alább akarják szállítani azt az ellenállását, amelyet esetleg a munkásság egy-egv ilyen megélhetés-megrontással szemben ki akar fejteni. A miniszter úr mindezekről egyáltalán nem szólott s a miniszter úr törvényjavaslatában nem vette figyelembe, hogy gondoskodni kellene a munkásokról is, ha igazi iparfejlesztési célokat akarunk szolgálni. (Esztergályos János: Gondoskodnak! Hát nem látta a képviselő úr, mennyi rendőr volt tegnap itt? Lovas- és gyalogos rendőrök voltak itt tegnap! Hát gondoskodnak!) A törvényjavaslatban olyan rendelkezéseknek kellene lenniök, amelyek különösen válság idején óvják, támogassák, védjék a munkást a kapitalizmus kizsákmányolásával szemben. A minimális munkabérekről is kellene rendelkezésnek lenni, kellene olyan meghatározásokat belefoglalni a törvényjavaslatba, hogy azok a kedvezmények, amelyek itt fellelhetők, csak abban az esetben adatnak az illetékesek részére, ha a munkásokkal szemben is betartanak bizonyos feltételeket. így igen könynyen he lehetne foglalni a törvényjavaslatba a munkaidőre, a munkabérre, munkaviszonyok rendezésére vonatkozó feltételeket és ha ezek a feltételek bent volnának a javaslatban, akkor sokkal közelebb járna ez a javaslat ahhoz a célhoz, amelyet az iparfejlesztés cím magában akar foglalni. így azonban egyáltalán nem lehet azt állítani, hogy ez a törvényjavaslat igazi iparfejlesztési célokat szolgál. A miniszter úr tegnap még azt is megállapította éppen a szociáldemokrata képviselők felszólalásaiból, hogy mi tulajdonképpen nem is ellenezzük ezt a törvényjavaslatot és ennek alapján itt felszólított bennünket arra... (Propper Sándor: Hogy ellenezzük?) Azt mondotta, hogy mi nem ellenezzük ezt a törvényjavaslatot (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Azt mondtam, hogy nem nagyon ellenzik! Egész szabatosan mondtam! Nem is tehetik, hogy ellenezzék!) és felszólított bennünket arra, hogy térjünk el a marxi elvektől, mert hiszen a külföld szociáldemokratái már régen eltértek. A miniszter úr nem akarja észrevenni, hogy nem a külföld szociáldemokratái tértek el a marxi elvektől, hanem igenis, a külföld politikai vezetői közeledtek a marxi elvekhez és éppen ezért külföldön nincs oly nagy szükség a marxi elvek megvalósítására, mint amilyen nagy szükség van idehaza minálunk, mert itt egyáltalán nem akarnak ezekhez az elvekhez közeledni. (Esztergályos János: Majd!) Éppen ezért nekünk igenis éppúgy kell magunkat tartanunk, mint ahogy tartják a külföldi szocialisták is, mert azok sem távolodtak el a marxi elvektől egyetlen milliméterny

ire sem. (Esztergályos János: Majd a pénzügyminiszter úr is közeledni fog!) T. Képviselőház! Ezzel a felszólalással azt a célt szeretném elérni, hogy a miniszter úr végre értse meg, hogy az iparfejlesztést nem lehet egyoldalú célok beállításával szolgálni, hanem valójában az egész iparfejlesztést kell szolgálni és ha ezt a célt akarjuk szolgálni, akkor be-kell foglalni az ipar legfontosabb tényezőjének, az ipar munkásainak védelmét is és amíg ez nincs belefoglalva a törvényjavaslatba, addig igazi iparfejlesztésről beszélni nem lehet. De tovább mehetek. Hiszen valójában ez a törvényjavaslat még az iparüzők érdekeit sem szolgálja olyan mértékben, amilyen mértékben ezt itt beígérik. Nem szolgálja, mert a kormánynak azok az intézkedései, amelyek más téren találhatók, éppen azt igazolják, 'hogy ennek a törvényjavaslatnak a szellemével szemben álló intézkedések történnek, mert