Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.

Ülésnapok - 1927-496

326 Az országgyűlés képviselőházának U96. ülése 1931 május 1-én, pénteken. kedett 1,518.600 pengővel. A mélyen t. honvédelmi miniszter úr egy elaborátumot dolgozott ki, amelyet grafikonokkal illusztrált. Ez az elaborátum a legteljesebb mértékben bevált. Ha ő ezt az elaiborátumot nem dolgozta volna ki es nem érvényesítette volna, akkor a nyugdíjak összege ebben az esztendőben 4.5 millió pengő vei emelkedtt volna, és így az emelkedés csak másfélmillió pengő, 10 esztendő múlva pedig 20 millióval fog csökkenni a mai nyugdíjteher. Azt, hogy most emelkedés van, indokolja a nagyobb nyugdíjra igényt tartó 65 évesek nyugdíjtöbblete, ezenkívül a sérülési pótdíjakra jogosultak létszámának növekedése, valamint egyes községekben a magasabb lakbórosztályokba való sorozás következtében előállott nyuigdíjtöbblet. A nyugdíjak emelkedését azonban nemcsak ez indokolja, hanem az <a létszámnövekedés is, amely az 1929 : XV. te. végrehajtása következtében és a honvédség átszervezése kapcsán jött létre és az a létszámnövekedés, az 1929. évi október 1-i állapotot rögzítette meg. Ennélfogva az 1930/31. évi költségvetésben nem érvényesül, hanem egész súlyával az 1931/32. évi költségvetésre nehezedik rá. A nyugellátás eddig mindig a költségvetés 6. címét foglalta el. Kiemelem, hogy most külön kimutatás jelent meg az állami tisztviselők és alkalmazottak létszámáról. Ebben a kimutatásban foglal helyet a nyugdíjasok száma és a nyulgdíjak összege is. Eszerint a kimutatás szerint a nyugdíjasak száma 8316-ról 8581 főre emelkedett. Az özvegyek száma 2420-ról 2518-ra, Az árvák száma csökkent 1200-ról 1171-re, a kegy díjasok száma 229-ről 253-ra, az év járadékosok száma pedig 1-ről 2-re emelkedett. Érdekes összevetési alapot nyújt annak kiemelése, hogy a személyi kiadások és* nyugdíjak összege olyan méretekben mutatkozik, hogy ezek összege a tárca 141 millió kiadásából 107 millió pengőt emészt fel. A személyi kiadások összesen 62 millióra rúgnak, tehát 100 százalékkal múlják felül a 31 milliót kitevő dologi kiadásokat. A nyugellátások összege 45 millió, tehát 50 százaléka az összes tárcakiadásoknak. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a belügyin misztérium nyugdíjterhének összege mutatja fel a többi tárcák között a legnagyobb summát, 20 milliót. A honvédelmi tárca nyugdíjterhének összege tehát két és félszer annyi, mint az összes többi minisztériumok közül a legjobban megterhelt nyugdíjterhének összege. A rendszeres állandó illetmények indokolása abban a tényben leli magyarázatát, hogy a tisztviselők és alkalmazottak új létszámának megállapítását elrendelő kormányrendelet következtében a miniszter úr több állást megszüntetett, a központi igazgatás létszámát csökkentette a csapatok javára, csökkentette azonkívül a Hadtörténelmi Múzeum és a Hadtörténelmi Levéltár létszámát is és 90 főhadnagyi állás megszüntetésével 90 hadnagyi állást rendszeresített. Mindez a tranzakció megtörtént anélkül, hogy az összlétszámon valami változtatás történt volna és az előirányzati összeg emelkedését — ami a létszámcsökkentés ellenére is bekövetkezett — a családipótlék, valamint a hadipótlék emlkedése és egyes községeknek magasabb lakbérosztályba való sorozása indokolja. A nem rendszeres illetmények csökkentéséin m szerepe van a racionalizálásnak, ami ezzel a tárca keretén belül is megindult, valamint annak a körülménynek, hogy a miniszter úr az élelmezési /pénzt naponként és fejenként 121 fillérből 116 fillérre csökkentette. A dologi kiadások beszerzési költségek alrovatán a fokozott takarékosság elve érvényesül, úgyhogy az irodai felszerelés, papírnyomtatványszükséglet, táviró, távbeszélő és szállítási költségeik kisebb mértékben való előirányzása által a legnagyobb mértékben érvényesült a takarékosság elve. Hasonló okokból csökkent az egyéb dologi kiadások rovata, ugyancsak a közlekedési és kiküldetési költségek rovata, mégpedig azáltal is, hogy az ügyködési illetmények leszállíttattak és azáltal, hogy leszállíttatott a költözködési és kiküldetési alkalmak száma. Amidőn konstatálom, hogy egyéb címeknél alig van változás, felhívom a Ház figyelmét arra, hogyha mi ezeknek a számoknak világánál, mint apró reflektorok fényénél megvizsgáljuk a honvédelmi tárca keretében történteket, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy itt a legnagyobb mértékben érvényesült a gazr daságosság elve, ami annyit jelent, hogy a lehető legszerényebb eszközökkel a legmagasabb eredmények érendjők el. A takarékosság elve ma — ismétem — esőrendű hazafias kötelesség. De maga a takarékosság még nem program, különösen nem konstruktív program. Ha azt látjuk, hogy virágzó intézmények tönkremennek, épületek összeomlanak a fenntartás, a tatarozás eszközeinek megvonása következtében, akkor ez nem konstruktív, hanem destruktív takarékosság, amelynek ódiumát nem vállalhatjuk, aminek szomorú következményeit nem viselhetjük. Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) örömmel állapítom meg, hogy a mélyen t. honvédelmi miniszter úr a takarékosságnak csak addig a határáig ment el, amely mellett az intézményeknek nemcsak fenntartása, hanem virágzása is biztosíttatott. (Általános helyeslés.) r A trianoni béke hallatlanul csekély létszámú hadsereget biztosított számunkra. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon. — Kun Béla: Ügy van! Térjünk rá az általános védkötelezettségre.) A honvédelmi miniszter úr más helyen nagyon helyesen és találóan jegyezte meg, hogy nem leszerelésről van szó, hanem teljes és tökéletes lefegyverzésről. (Kun Béla: Elég igazságtalanság!) Mi ezen a számon nem változtathatunk, legfeljebb a trianoni békeszerződés katonai részének revíziója útján, (Éhn Kálmán: Az egész revíziója útján!) de azok az intézmények, amelyek ezért a hadseregért vannak, és azok a felszerelések, amelyek nélkül ez a hadsereg mit sem ér, kell, hogy utánpótlást, kell, hogy fedezetet nyerjenek, (Ügy van balfelőL) mert hiszen le kell számolnunk egyelőre azzal a szomorú tudattal, hogy a mi kicsiny hadseregünk nem elegendő arra sem, hogy megtámadtatás esetén védekezzünk, nem elegendő arra, hogy háború esetén semlegességünket megőrizzük. (Ügy van!) A mai hadkiegészítési rendszernél fogva nincs képzett tartalékunk, amelyet odadobva annak segítségével ellenségeink ellen védekezhetnénk. Hiszen a mi 35.000 főnyi hadseregünk szemben áll a kis-entente félmilliós hadseregével, de szemben áll a tankok, repülők, nehézágyúk egész tömegével és egyre gyarapodó tömegével is akkor, amikor nekünk sem tankunk, sem nehézágyúnk, sem harci repülőink nincsenek. Ez a helyzet tarthatatlan, t. Képviselőház, tarthatatlan a többi legyőzött népé is. Németország százezer főnyi békelétszámú hadserege szemben áll a helga és francia hadsereg 800.000 főnyi létszámával és iha ezt hadilétszámra egé-