Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-496
314 Az országgyűlés képviselőházának A96. ülése 1931 május 1-én, pénteken. Kzekután mégcsak egyetlen momentumot akarok megemlíteni s a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani, azt, hogy helyesnek találnám, lia a munkaadók és a munkások mellett az orvosok remijét is erőteljesebben bevonná a Társadalombiztosító Intézetbe és nekik irányító szerepkört juttatni. Nézetem szerinl ugyanis nagyol)!) szerepe) kell adui a képzett és hivatása magaslatán álló orvosi karnak, ennek az intézménynek keretében. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejári, szíveskedjék beszédéi befejezni Lukács György: Befejezem felszólalásomat. En az általános népártalmak elleni védekezést elsőrangú nemzeti fontosságúnak tartom. Mély sajnálattal látom, bogy a miniszter úr kénytelen volt a fennálló szomorú viszonyok miatt lejjebb szállítani a tuberkulózis és a többi népbetegség ellen való védekezés tételét összegben; nagyon sajnálom, de tudom, bogy ezt a kényszer hatása alatt tette, de minthogy azt is látom, bogy minő gondossággal és odaadással karolja föl tárcájának ügyeit, bízom abban is. bogy a miniszter úr azt a kevesebbet is a mi népünk javára bölcsen meg fogja hasznosítani. Magát a tételt készséggel elfogadom. (Helye slé s a jobboldalon.) Elnök: Az ülést tíz perere fölfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Krisztián Imre. Krisztián Imre: Mélyen tisztelt Ház! Már korábban is szó esett arról, bogy az ember nemcsak Istennek, banem a magyar nemzetnek is a legóvottabb teremtése, alkotása, az ember lelkét és testi épségét tehát kötelessége óvni minden téren a mindenkori kormányzatnak, sőt magának az egyénnek is. Nézzük most a/.o kai az intézményeket, amelyeket abból a szempontból létesítettek, hogy úgy az egyénre, mint a közületre terjesszék ki áldásos működésüket. Magától értetődik, önként adódik a gondolat, hogy a biztosításra kötelezettek — nem lévén vagyonuk — munkájukból kívánják magukat biztosítani, hogy arra az időre, midőn egészségük vagy testi épségük leromlik, gyógykezeltetni tudják f magukat. E téren figyelembe jönnek az adózó polgárok fillérei is, akiknek kötelességük, hogy erejükön túl is alátámasszák anyagilag az egészségügyet Hogy azután kik, milyen társadalmi kasztok, milyen elethivata.su emberek, milyen mértékben tartják szükségesnek, hogy önmagukat biztosítsák, néhány adattal legyen szabad erre tisztelettel rámutatnom. Az állami közalkalmazottak fizetése után 1%-ot vonnak le biztosítás címén. Ezzel szemben gyógykezelést élveznek és szülési és temetési segélyben^ részesülnek. Nagyobb arányú az ipari munkásság biztosítása, amelynek járulékait az Oti. alapjába fizetik be. Ismeretem szerint a kereset 4%-át fizetik, 2%-ot ebből a munkaadó, 2%-ot a mim kás. Ezzel szemben minden külső és belső gyógykezelést megkapnak, kórházi, szanatóriumi kezelést, szülési és halálozási segélyt és megvan még az az előnyük, hogy drágább orvosság szükségessége esetén 20% hozzá fizetésé vei, a testi épségük helyreállítása szempontjából szükséges ezt a jobb orvosságot is megkaphatják. Ugyancsak biztosítva vannak a gazdasági cselédek is, akik az idevonatkozó szabályok alapján 1 pengő 44 fillér biztosítási összeg ellenében balesetbiztosításban részesülnek és ingyenes orvosi kezelésben és gyógyszerben van részük. Ha van itt valami bántó momentum, úgy bántó az a körülmény, hogy az ország területén lévő 300.000 gazdasági cseléd közül körülbelül csak 150.000 van biztosítva, Tisztelettel kérem a mélyen t. miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy az illetékes tényezők hívják fel, sőt kötelezzék a többieket is ennek a csekély díjnak megfizetésére, hogy ezek a szerény jövedelmű emberek baj esetén gyógyszert és ingyen orvosi kezelést kapjanak. Ezenkívül vannak városi és törvényhatósági tisztviselők, akik ugyan nincsenek biztosítva, viszont bizonyos bajok, adottságok esetén feletteseik részéről bizonyos mérvű támogatásban részesülnek. (P. Szabó Géza: Hol? En nem tudok róla!) Akárhány esetről tudok, hogy községi, városi tisztviselők, akik gyógykezeltetés! költségek terén támogatásra szorultak, segélyben részesültek. (F. Szabó Géza: Segélyben? Az más!) Mint mondottam, ninesenek ugyan biztosítva, de adott esetben segélyben részesülnek. Ugyancsak nagyobb arányú — hogy úgy mondjam - biztosítási alapja van a vasutasoknak, akik keresetük 4%-át fizetik be, két százalékot természetesen a munkaadó, két százalékot pedig maga a biztosított fél és mondhatnám, hogyha a kis lábukujjától kezdve a leghosszabb hajuk száláig közben valami bajuk van, gyógykezelés, szanatórium van biztosítva részükre a csekély 4% ellenében. Vannak, akik nincsenek a biztosítottak kasztjában, a teljesen szegény cinberek, akik baj esetén szegénységi bizonyítvány alapján mégis kórházi ellátásban, gyógyszerek kiszolgálásában részesülnek. Nem volna teljes a kép, ha nem említeném meg, hogy ezenkívül nagy tömegei vannak azoknak, akik anélkül, hogy valami hasznát is vennék az Országos Betegápolási Alapnak, mégis a legaránytalanabbui vannak megterhelve: a falu népe, a kisgazda-társadalmi réteg, tizek a jövedelmi adó 16%-ával vannak sújtva anélkül, hogy csak egy fikarcnyi, egy fillér értékű ellenszolgáltatásban, gyógyszerben, vagy csak egynapi kórházi ápolásban érszesülnének. Hogy ezen a címen milyen összeget fizet be a falu népe, ezt megállapítja a 2. cím 2. rovata, amely szerint a községek és falvak hozzájárulás címén 7,112.000 pengőt fizetnek be az Országos Betegápolási Alapba, ezenkívül a 4. cím (i. alrovatában országos betegápolási hozzájárulás címén az állami gondozásban levő gyermekek eltartásának költségeire 5.370.000 pengőt, együtt 22,480.000 pengőt fizetnek, ismétlem, anélkül, hogy ezért bármilyen ellenszolgáltatásban is volna része a falu népének. Nézzük meg, hogy községenként ez miként oszlik meg, figyelembevéve e téren a 16%-os országos betegápolási alap fundamentumául szolgáló adóalapokat. Négy községből vett adatok alapján ismertetem, hogy mennyit fizetnek egyes községek. TófaInnak 1145 lakosa van, figyelembe vehető adóalapja 8130 pengő, fizet 1200 pengőt. Aldebrőnek 1400 lakosa van. 12.276 adóalap után fizel 1720 pengőt. Erdőteleknek 4500 lakosa van 42.000 adóalap után 6400 pengő hozzájárulási összeget fizet, azonkívül Kápolna, amelynek 1833 lakosa van, 14.795 pengő adóalap után 2367 pengői fizet be a betegápolási alapba, együttvéve ez a 8878 lólek fizet 11.687 pengő hozzájárulási összeget. Ha itt az arányt megállapítom, közel 1 pengő 30 fillér az az összeg, nmeivel a falusi ember, kezdve a félházastól Id a vagyonosabbakig fizet fejenként a Beteg-
