Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-494
1*91*. ülése 1931 április 29-én, szerdán. 232 Az országgyűlés képviselőházának , nem is két állásra vonatkozott, de a bizottság mégis úgy találta, hogy az alelnöki és vezérigazgatói állás két különálló állás és azért mindkét esetet külön vizsgálta és mindkét esetben külön ítélkezett. A vezérigazgatói állásra vonatkozóan a bizottság megállapította, hogy Schandl Károlyt az 1!)2I):XXX te. 25. <j-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága nevezte ki vezérigazgatóvá és kinevezését a pénzügyminiszter erősítette meg. Ez az állás azonban a bizottság álláspontja szerint a képviselői megbízatással összefér, mert nem függ a kormány kinevezésétől és így nem vonatkozik reá az 1 ( J01:XX1V. te. 1. §-ában megállapított összeférhetlenség. A vezérigazgatói kinevezésnek a pénzügyminiszter részérői történt megerősítését a bizottság kinevezésnek nem minősíthette, mert amíg a kinevezés jogának gyakorlásában a kormány diszkrecionális hatáskörében semmi irányban sincsen kötve, addig a szóbanlévő kinevezés megerősítése tekintetében a kormány diszkrecionális hatásköre korlátolt, amennyiben az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának a szóbanlévő vezérigazgatói kinevezésben megnyilvánult akaratát a kormány a maga akaratával nem helyettesítheti s hatáskört! csupán arra szorítkozik, hogy a kinevezést jóváhagyja-e vagy sem. Ilyen kormányhatósági jogkör gyakorlása tehát a képviselői állás összeférhetlenségét nem vonja maga után. Megjegyzi a bizottság, hogy az összeférhetlenségét bejelentő Farkas Tibor országgyűlési, képviselő szabályszerű idézés ellenére a bizottság ülésén nem jelent meg s így a bizottságnak nem is állott módjában tájékozást, szere/ni a felöl, hogy Schandl Károly állásával kapcsolatos összeférhetlenség bejelentett esetén felül az 1901 : XXIV. te. 5. §-a 9. pontjának felhívásával egyéb olyan összeférhetlenségi esetet kíván-e t bejelenteni, amelynek elbírálása esetleg a házszabályok 62. §-ának rendelkezése értelmében nem az állandó összeférhetlenségi bizottság, hanein az összeférhetLenségi ítélőbizottság hatáskörébe tartoznék. Az alelnöki állásra vonatkozólag a bizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy Schandl Kárt/l y az Országos Központi Hitelszövetkezetnek a kormány részéről kinevezett, avagy a szövetkezet részéről választott alelnöke e. Az 1920. évi XXX. te. 25. §-ának 2. bekezdése szerint ugyanis az Országos Központi Hitelszövetkezet két alelnöke közül az egyiket a földművelésügyi miniszter nevezi ki, a másikat a szövetkezeti ügy terén érdemeket szerzett egyének közül a közgvülés választja. A bizottság megállapította, hogy Schandl Károlyt nem a földmívelésügyi miniszter nevezte ki, hanem a szövetkezet közgyűlése választotta alelnökké. Kzen indokok alapján a bizottság kimondotta, hogy Schandl Károly országgyűlési képviselőnek az Országos Központi Hitelszövetkezetnél viselt alelnöki és vezérigazgatói állása a képviselő megbízatással nem összeférhetlen. Tari Béla s. k.. az állandó öszeférhetlenségi bizottság b. elnöke. Szapáry Lajos gróf s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.» Klnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk Idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a költségvetés egyes tálcáinak a már megállapított rendben való folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfő gadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként kimondom. Most pedig áttérünk az interpellációk meghallgatására. Sorrend szerint következik Esztergál y-xs János képviselő úr interpellációja. A jegyző úr lesz szíves az interpelláció szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Interpelláció a kereskedelemügyi és népjóléti miniszter urakhoz, a pécsi bányamunkások súlyos helyzete és a Dunagőzhajózási Részvénytársaság rendelete tárgyában: Van-e tudomása a népjóléti és kereskedelmi miniszter uraknak a pécsvidéki bányamunkásság súlyos helyzetéről 1 ? Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a bányamunkásság súlyos helyzetét Pécs bányatelepen a Dunagőzhajózási Részvénytársaság április hó 15-én életbeléptetni kívánt rendelete még súlyosbítja, amennyiben a Részvénytársaság elrendelte, hogy a bányamunkások eddig természetben élvezett lakása után lakbért és világítási díjat szed? A Duna gőzhajózási Részvénytársaságnak ez az egyoldalú és önkényesen kiadott rendelete a rosszul fizetett nyomorgó bányamunkások keresetét 10—15%-kal redukálja, úgy hogy a bányamunkás sem önmagát, sem családját eltartani nem tudja. Hajlandó-e a kereskedelemügyi és népjóléti miniszter úr a Dunagőzhajózási Részvénytársasággal érintkezésibe lépni és őket tekintettel ama súlyos körülményekre, amelyek között a bányamunkások most élnek, a rendelet visszavonására bírni?» Elnök: Az interpelláló 'képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képviselőház! Ügy érzem, hogy rövid interpellációm teljesen beleilleszkedik abba a beszédbe, amelyet az előttem szólott igen t. képviselőtársam elmondott. (Éri Márton: Igen szép (beszéd volt!) ö ugyanis beszéde utolsó részében eiismerésreméltó keménységgel bélyegezte meg a kapzsi, kíméletlen kapitalizmust. Ez az én interpellációm teljesen azonos azzal a gondolatmenettel, aímelynek igen t. képviselőtársam kifejezést adott. Sokszor, nagyon sokszor szóvátettük már itt a Házban a magyar bányamunkásság szomorú, tragikus életét és sorsát. Elmondottuk százszor és százszor azt az irtózatos krisztusi szenvedésekkel telített küzdelmet, amelyet a magyar^ bányamunkásság kénytelen megvívni ellenértékéül annak a drága, becsületes ni un kának, amelyet elvégez. Minden egyes alkalommal rámutattunk egyúttal annak a kapitalizmusnak kíméletlenségére, amely nem érez és a/melyet nem hat meg senki és semmi sem, amely arcizomrándulás nélkül taszítja a halálba, a nyomorúság legmélyebb fokára az emberek tömegeit, százait és ezreit, ha azt látja, hogy a maga részére néhány fillér profitra tehet szert. Elnök: A képviselő úr kijelentései nagyon alkalmasok arra, hogy osztályok között gyűlöletet keltsenek. Tessék az interpelláció tárgyánál maradni. Esztergályos János: A profitról van szó, erről beszélek, ez ellen tiltakozom. (Zaj a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. — Éri Márton: Igaza van az elnök urnak!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak!
