Képviselőházi napló, 1927. XXXV. kötet • 1931. április 21. - 1931. május 7.
Ülésnapok - 1927-489
Az országgyűlés képviselőházának 489. ülése 1931 április 21-én, kedden. 5 van a felmentési paragrafus, mint Damokles kardja és az igen t. kormány felmenti az iparvállalatokat a hazai gyártmányok használatának kötelezettsége alól. Ámde megint kérdezem: ha ebbe a törvényjavaslatba igen helyesen, belevette az igen t. miniszter úr ezt a felmentésre vonatkozó r részt, miért állott ellen 3930-ban a közhasználatú gépjármű vállalatokra vonatkozó törvényjavaslatnak tárgyalásánál hasonló biztonsági paragrafus beiktatásánaki Most ismét az lesz a helyzet, hogy a gépjárművekre vonatkozólag ilyen felmentés a törvénybe nincs beiktatva, ilyen hatalommal olf a miniszter úr nem fog rendelkezni, következésképpen a gépjárművek gyártásánál továbbra is fennáll az eddigi helyzet. Ami a nyilvános versenytárgyalásokat illeti, itt egy konkrét példát mondok el, mint üldözendő állapotot. Legutóbb a Székesfővárosi Autóbuszüzem nyilvános versenytárgyalást írt ki benzin szállítására, és érdekes, hogy az ajánlatok, amelyek beérkeztek — az ajánlattevők karteliben lévén egymással — a számjegyeket illetően szörnyen hasonlítottak egymáshoz. Átlagosan 47—48 fillér volt a benzin kilogrammja. (Gaal Gaston: Romániában 12 fillér.) Ugyanakkor felajánlottak a Székesfővárosi Autóbuszüzemnek kéz alatt 43 fillérért benzint és ugyanakkor kapott egy másik ajánlatot a Székesfővárosi Autóbuszüzem Bécsből, amely szerint a vám dacára beszállítanak a kívánt mennyiséírben 39 fillérért benzint. Méltóztatik látni a különbséget: a kartellbe tömörült vállalatok egyformán 47—48 fillért kérnek; kéz alatt ajánlanak 43 fillérért, Bécsiből pedig jön egy ajánlat, amely a vám dacára behozza 39 fillérért a benzint. Boesánatot 'kérek, több védelmet kérünk az Iparvállalatok vagy a fogyasztóközönség számára a kartellbe tömörült vállalatokkal szemben. En nem ^minden ok nélkül ragadtatni ki a kartell törvényjavaslat tárgvalásánál éppen a benzinkartellt és a Biztosító Tntézetek Országos Szövetségét, amely szintén kartell, bár nem ismeri el. hogy kartell, s mint amely ellen az állampolgárok összességét védeni kötelessége az igen t. miniszter urnak. E törvényjavaslat üzemi részére vonatkozólag sajnálattal kell megállapítanom, hogy megint megyünk egy lépéssel tovább. (Zaj jobbfelöU Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Szilágyi Lajos: Az állami igazgatás úiabb bekapcsolódását látom a helyi igazgatásba. Nem ismerem el, hosry az üzemi gazdálkodás az állami israzgatás feladata volna; ezt a leghatározottabban tagadom és állítom, hogy az üzemi gazdálkodás a helyi igazsratásnak volna a feladata. Már pedig ez a törvényjavaslat megint egy lépéssel tovább megy, megint egy úíabJb beavatkozási íog a kormánv részéről, a törvényhatóságok a kisebb közületek üzemi gazdálkodásaim. Annyira nem tartom állami igazaratási feladatnak, hoírv voltaképpen a szabályrendeleti jogalkotás körébe tartozónak tarlóm az eo-ész üzemi srazdálkodást. Veszek egv konkrét példát, a székesfővárost. Hát elért-e valamit az igen t kormány a beliigvmini c zter úr által olyan nagy intenzivitáss;il képviselt székesfővárosi törvényjavaslat törvényerőre emelésével az üzemek kérdésébon? \mî a székesfővárosban történt az éppen ellenkezője annak. amH mindnváian akartunk, éppen ellenkezője a közigazgatás ésszerűsítésének Fogván esküdtünk itt már éveken keresztül arra, hogy a közigazgatás egyszerűsítése imiIvcn égetően sürgős feladat és mégis megszavaztunk egy olyan törvényjavaslatot, amely a közigazgatást nem egyszerűsíti. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Képviselő urak, csendet kérek. Ha a képviselő urak nem maradnak csendben, kénytelen leszek a képviselő urakat névszerint figyelmeztetni. Szilágyi Lajos: Ami a székesfővárosnál az üzemi gazdálkodást illetően történt, éppen az ellenkezője az egyéni felelősség rendszerének. Már pedig mi abból indultunk ki, hogy az a hiba, hogy a székesfővárosnál nem lehet megfogni azt, hogy ki a felelős. Es akkor mi történt? Itt van az új törvény, életbeléptették és mindent látunk, csak a felelős személyt nem látjuk, nem látjuk, hogy ki hát a felelős azért, ami a Beszkártnál történik, ki a felelős azért, ami a székesfőváros autóbuszüzeménél történik. De ellenkezője nemcsak az egyéni felelősség rendszerének, hanem a gyorsaságnak is mindaz, ami történt.^ Sokkal lassabban megy minden, sokkal szövevényesebb a közigazgatás a székesfővárosnál. Mindenki igazgat, mindenki ellenőriz a székesfővárosnál. Kérdezem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, mint az üzemek legfőbb hatóságát; mi lesz akkor, ha itt mindenki igazgat, ha mindenki ellenőriz? Ki fog akkor dolgozni? Kiindulok abból, hogy a székesfővárosi nagyüzemek felett kik vannak jogosítva ellenőrzést gyakorolni? Törvény szerint ellenőrzést gyakorolnak a szakminiszterek, ellenőrzést gyakorol a főpolgármester, ellenőrzést gyakorolnak ad hoc vizsgálóbizottságok, ellenőrzést gyakorol a főszámvevő, ellenőrzést gyakorol az autonómia részéről a polgármester, ez illetékes ügyosztályvezető, továbbá az autonóm szervek közül a törvényhatósági tanács és a törvényhatósági tanács által megválasztott üzemigazgatóság. (Mozgón a középen.) Kérdezem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, ha ezek a szervek és személyek mind ellenőriznek, lesz-e más dolga egy-egy üzem vezérigazgatójának, mint mindig jelenteni és jelenteni, mindig statisztikát és statisztikát csinálni, közben pedig el van vonva attól a feladattól, amely különben egész munkaerejét igénybe venné. Ha már az üzemek ellenőrzéséről van szó, érdekes arra is rámutatni, hogy legfőképpen olyanok ellenőriznek, akik laikusok. Nem a szakemberek ellenőriznek, hanem a laikusok. A székesfővárosi autóbuszüzemnél például a régi igazgatóság majdnem csupa szakemberből állt. Jött az új törvény, az új rend és rögtön odaállított a székesfővárosi autóbuszüzem igazgatóságának élére egy tábornok-főhadbírótés az összes szakemberek kimaradtak, kivéve Schimanek Emil műegyetemi professzort, öt is csak főpolgármesteri kinevezéssel lehetett bennhagyni az autóbuszüzem igazgatóságában. Ezt akartuk mi, amikor az üzemekről tárgyaltunk és ezt nem akarta Seitovszky belügyminiszter úr semmi körülmények között sem? IIa ennyit jelent az állami beavatkozás és ezt az állami beavatkozást növeljük most, nem nyerünk vele semmit. Egészen más alapokra kell fektetni a kormány magatartását az üzentekkel szemben. Azonfelül ez a nagv beavatkozás felmenti a felelősség alól a különböző igazgatóságokat. Hiszen különböző üzemek részvénytársasági alapon vannak szervezve, a részvénytársaságoknál pedig a törvény szabályozza az igazgatósági tagok felelősségét. Ha azonban felülről az igen t. konmány fogja majd szabályozni az életet, a gazdálkodást minden egyes
