Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-475

74 Az országgyűlés képviselőházának 475. ülése 1931 március 4-én, szerdán. nem lehet operálni ... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Újrafelvételi kérelem a törvénnyel szemben 1) Engedje in eg a mélyen t. miniszter úr, de ennek súlyos hátrányai vannak, a kisemberek légiói siránkoznak a miatt, hogy 200 pengőn felüli értéket rendelettel máshova utal. Akinek 180 pengős ügyei vannak, higyje el a mélyen t. miniszter úr, annál tragédiák keletkeznek az ilyenek nyomán, mert vannak családok, amelyeknek a 180 pengő több, mint másnak a 180.000 pengő és fájdalom, az előbbiek vannak többségben. Azután a jogkereső közönség nyugtalanítására történt, hogy megszűkítettek minden perorvoslatot... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ez még nem elég és még haladnunk kell ezen az úton !) Ezen az úton haladunk lefelé a lejtőn, ezen az úton el fogjuk érni, hogy a bíróság, amely ma nagy tiszteletnek és tekintélynek örvend, nem fog abban a tiszteletben részesülni. Tudja a miniszter úr, mit jelent az valakire, amikor azt mondják, hogy nines tovább, érzi az igazságát és egy alakiságnál fogva nem lehet továbbmennie, nem lehet a Kúriához mennie, mert a Kúriát kímélni kell. a Kúriát tehermentesíteni kell. Pedig hát nem is akarja ezt a Kúria, a bírák mondják, hogy nekik nem sok a munkájuk, Ők nem akarják azt, hogy azoknak a szegény embereknek a rovására ne juthassanak oda a perek. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter : Sehol a világon nincsen ilyen nagyszámú felsőbíróság ! Sehol annyi ügy nem megy fel a felsőbíróságokhoz, mint Magyaroszágon !) T. Képviselőház ! Nem akarom száraz jogi dolgokkal untatni a t. Házai, de hogy egy perelőkészítés szűkítése mit jelent ott, ahol a régi szóbeliséget a miniszter úr átjátssza az írásbeliség kiterjesztésére, az egész fellebbezési eljárásban, azt nem szükséges magyaráznom- A Plósz-féle törvény mindig azt kívánta, hogy csak ne legyen bürokrácia, csak ne legyen írásbeliség. Most pedig a fellebbvitelre bevonult az írásbeliség, az alsó fokon pedig csak kivételesen engedik meg, hogy a per előkészíttessék. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : A felek szóbeli előadása a praxisban régen megbukott, soha nem alkalmazták.) Megbukott? Most már akkor értem : a miniszter úrnak nem intenciója a szóbeliség és a közvetlenség úgy, ahogy az klasszikus törvényeinkben megvan és azzal tér ki előle, hogy megbukott. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter : Sohasem alkalmazták a fellebbvitelben !) Nagyon fájlalom ezt a kijelentést. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ne fájlalja, de olvassa el azt, amit mindenki mond ebben a tárgyban'!,— Fábián Béla : Ki interpellál itt tulajdonképpen % — Pakots József :, A legnagyobb magyar «közbeszóló. — Zsitvay *Tibor igazságügyminiszter : Elintézem a választ !) Nem baj. Nagyon szeretem és nagyon köszönöm a miniszter úrnak ezt az élénk tárgyalási módot, nagyon hálás vagyok érte. Engedje meg, hogy azt kérdezzem, hogy ha az igazság kiszolgáltatásának ez az elve, amelyet a miniszter úr itt mond, olyan helyes, akkor mi itt minek állunk egymással szemben és tárgyalunk szóbelileg, hiszen mi is a legfelsőbb, a legnagyobb igazságot kutatjuk. Tessék a referendum — rendszert életbeléptetni és tessék a zárt tanácsú testületeket forszírozni. Én Nagy Emil volt igazságügyminiszter t. barátomtól tudom azt, ő tanított meg engem arra, hogy Angliában a titkos és zárt tanácskozások rendszere nincs meg, olt még a bírák is nyilvánosan tanácskoznak a felsőbb bíróságban. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A sok fellebbezés rendszere ott megvan ? Ezt is kérdezze meg Nagy Emil képviselő úrtól !) Mélyen t. miniszter úr, ott, ahol az alsófokon már az esküdtszék döntött a vád alá helyezés kérdésében, ott megvan ez a szűrő, nem szükséges a többfokú fellebbezés. A miniszter úr majd a későbbi interpellációban hallani fogja, hogy hová jutottunk az angol irányzattól. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : Most közeledünk hozzá!) A miniszter úr arra céloz, hogy az úgynevezett egyszerűsítési törvényben a 108. és 109.- §-okban a keresztkérdést életbe léptette. (Zsitvay Tibor i gazságügy mini szter : Sok egyéb is van ott!) Méltóztatik tudni, hogy mit mondanak erre és mit írnak erre? Ha nagyon szereti az írásbeliséget a miniszter úr, olvassa el. Azt írják hivatott jogásztestületek, hogy a 108. és 109. §-ok a keresztkérdezésnek és a közvetlenségnek paródiái. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ez a kritika paródiája, képviselő úr!) Mindjárt demonstrálok, mélyen t. miniszter úr. Most az van törvényben, hogy három nap alatt csinál egy rendőr, vagy egy detektív egy tényvázlatot az ügyről, odaadja az ügyésznek, ennek alapján három nap alatt tárgyalást tart a bíró. A biró nem ismeri az ügyet, a védő nem ismeri az ügyet, de három nap alatt le kell tárgyalni. Most méltóztassék elképzelni mélyen t. miniszter úr, hogy mit jelent az, hogy tegnap volt a rablás és holnapután megvan az ítélet. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Sőt jogerős ítélet és a közönség tapsol!) Mélyen t. miniszter úr, nem kérünk ebből az igazságszolgáltatásból. (Zsitvay Tibor igazságügy mini szter : Nagyon kevesen vannak, akik ebből nem kérnek, a többség, a nagyközönség véleménye más!) Én most nem tudom azt mondani, hogy próbáljuk ki, mert ön nem jön oda védeni, Ön nem nézi meg ezt közvetlenül egyik napról a másikra, amit mi látunk. Higyje el nekünk miniszter úr, hogy belölünk nem beszél semmi más, mint az igazságszolgáltatás mérhetetlen szeretete és fáj nekünk azt látni, hogy belekényszerítették a bíróságot ebbe az ítélkezési rendszerbe, ahol az ügyész a tényállás ura és három nap alatt úgy kell befejeződni az ügynek, hogy törvénybe van iktatva az, hogy a vád előterjesztést tesz az adatok alapján, amire a védő nyilatkozik. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Pedig ez nagyon hasonlít az angol eljáráshoz!) Csak hasonlít, de nem olyan, csak a külsőségekben hasonlít, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Belsőségekben is!) szellemében egy torz alkotás, amely leszállítja ennek a nemes formának értékét. (Jánossy Gábor: Majd az élet megmutatja!) Az élet már nagyon mutogatja, azért jöttünk ide és azért mondtuk el a Budapesti Ügyvédi Kamara jajkiáltását. Itt van egy másik nagyon fontos kérdés, igen t. képviselőtársaim. Akik nem jogászok, azokat is kell hogy érdekelje. Minden perrendtartásban egyik legfontosabb tétel az, hogy ha valamelyik bíróságnál valakivel szemben elfogultságot látnak a felek, előterjesztést tesznek a Kúriához, hogy az küidjön ki más bíróságot. Ez egy alkotmán y biztosíték. Ebben az úgynevezett egyszerűsítési törvényben ezt csak akkor lehet megtenni, ha sikerül, mert ha nem sikerül, akkor ezért elsősorban az ügyvéd felelős. Erre azt mondják : ne tegye meg, ha kockázatos. Igen, de akkor már nem hűséges kiszolgálója a felének. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : Az ügyvéd nem a felét, hanem az igazságot szolgálja. Teljesen hibás vágányon van a képviselő úr. Azt szeretném, ha mindenki az igazságot szolgálná.— Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Kérem, mélyen t. miniszter úr, a vágányt én válogatom. És ha a mélyen t. miniszter úr engem, úgy látszik, examinai ma,... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Szó sincs róla !) ennek alávetem magamat, méltóztassék, de akkor nagyon kérem, hogy kérdéseket i méltóztassék intézni, hogy azokra válaszolhassak : ! ne ön adja meg mindjárt a választ is. (Zaj.) A