Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.

Ülésnapok - 1927-473

Az országgyűlés képviselőházának 47 üzememéi. Friedrich István igen t. képviselőtársam beszédem alkalmával azt mondotta, hogy: «tudatlan, nem ért hozzá, a fővárosnak legjobb üzeme, a külföldiek is ezt jönnek megnézni, mert ilyen minőséget sehol sem látnak». (Koesán Károly: Te is ott vásárolsz!) Telje-' sen igaza van, de adjon nekem a mélyen t. főváros 'milliókat, csináloik én olyan ragyogó •kereskedéseket, hogy eljöhetnek a londoniak és a berliniek is megnézni, mert közpénzeikből valamit megalkotni és az adóalanyokat megnyomorítani nagyon könnyű. (Rassay Károly: Ezt mondjuk mi már évek óta Klebelsbergnek hiába!) Azt mondja ez «A közüzemi kérdés Magyarországon» című könyv, hogy azért állították fel ezeket az üzemeket, hogy ki tudják szolgálni Budapest székesfőváros lakosságát, mert hiszen a békeévekben történt a felállítás, 1913-ban állították fel azért, — mert a monarchiának, illetve Magyarországnak termelése talán már nem is volt elégséges a monarchia eltartására, — hogy árnivelláló hatásuk legyen, hogy olcsóbban lehessen vásárolni. Az előbb Barthos Andor igen t. képviselőtársam rövidesen kimutatta, hogy ezeknél az üzemeknél egyes cikkek drágábbak. En leszek bátor kimutatni, hogy a tojáson kívül ebben az üzemben minden cikk drágább, mint a magánkereskedésben. De kimutatta ezt a Pesti Hírlap és a Kereskedelmi és Iparkamara is. A Pesti Hírlap például kimutatja a sertéshúsnál, hogy az oldalas ára 2*50 pengő, kereskedői ára 2*20 pengő, a comb ára 2'76 pengő, kereskedői ára 2*60 pengő, a karaj ára 3*10 pengő, kereskedői ára 2'80 pengő. (Zaj.) Nem akarok tovább menni, de mindenütt megvan ez a különbség. A cikkíró hozzáteszi (olvassa): «A hatósági üzemek leépítését illetően sok esetben már (meglehetősen nyitott ajtókat döngettünk. Egészen közel van már az idő, amikor az egyes hatósági üzemek minden sürgetés és noszogatás nélkül is jobblétre fognak szenderülni, és pedig egyszerűen azért, mert paradoxon lesz a létezésük a megváltozott piaci és árviszonyok közt.» (Felkiáltások a baloldalon: Mikor írták?) Ez kérem a Pesti Hírlap 1930 január 17-iki számában van. (Zag.) Igen, de a mélyen t. cikkíró téved, mert ez az üzem, amennyiben erőskezű miniszter urak Iki nem végzik, sohasem fog kimúlni. (Rassay Károly: Miért?) Mindjárt megmondom. Azért, mert a^ főváros összes klinikáinak és kórházainak szállítja az élelmiszerárukat, azonkívül rátért a zsírexportra, foglalkozik vadkereskedelemimel, (Farkas Elemér: Es fizet rá a vadkereskedelemre. — Zaj a baloldalon.) és tavaly 51.000 pengőt fizetett rá a vadkereskedelemre, a nyúl- és fácánkereskedelemre. De nem elég, hogy ez a közüzem a fővárosi klinikáknak és kórházaknak szállítója, hogy ezt is megtartja, (Rassay Károly: De a népjólétiben is fenntartottak ilyen szállítótársaságot!) hanem kimutatja itt «A közüzemi kérdés Magyarországon» című könyvecske, hogy 120.000 pengővel volna olcsóbb a klinikák és kórházak^ élelmiszerellátása, ha magánkereskedelem szállítaná az élelmiszert. (Rassay Károly: Ebben igaza van!) Sajnálatomra nincs időm ennél az üzemnél tovább időzni, ezért utalok erre a kis könyvecskére, iméltóztassék elolvasni, benne foglaltatnak az összes vádak, amelyeket az üzemek ellen fel lehet hozni. De menjünk át a másik általam hivatkozott üzemre, amely szintén igen nagy dicséretben részesült. Ez pedig a kenyérgyár. A kenyérgyárat is azért állították fel, mert olcsóbb kenyeret, még pedig barna kenyeret akartak adni. KözKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXIV. . ülése 1931 február 27-én, pénteken. 25 jegyzői tanúsítvány van rá, hogy egyes kenyérgyári üzemekben a nép részére szükséges barna kenyeret nem lehet kapni. Hogy igaz-e ez, vagy nem igaz, azt nem tudom. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak a főváros vezetőségénél, vagy az üzemek vezetőségénél hivatkozni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarára. Nem akarom feltárni ennek az üzemnek rejtelmeit sem. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon! — Baracs Marcell: Halljuk a rejtelmeket! — Malasits Géza: Elő a rejtelmekkel!) A rejtelmeket, t. képviselőtársam, igen bajos feltárni. (Baracs Marcell: Akkor nincsenek!), mert a mérlegek és a zárszámadások szerint rejtelmek nincsenek. (Pakots József: Csak sejteknek vannak! — Zaj.) Barthos Andor igen t. képviselőtársam hivatkozott a temetkezési intézetre is és kimutatta, hogy a régi árak sokkal olcsóbbak voltak a mostani áraknál. Azt mondhatnók: akikor a viszonyok is mások voltak, a koronának egészen más árfolyama volt. (Barthos Andor: Átszámítottam pengőre!) Méltóztassanak azonban meghallgatni, milyenek a különbségek a pestkörnyéki árak és a mostani pesti árak közt. Erre is rátér ez a könyvecske, kimutatja pontról pontra, hogy például a római szarkofág Pesten 700 pengő, a pestkörnyéken 450 — tehát 250 pengő a differencia a díszes temetésnél — a görög itt 700 pengő, amott 450 pengő, a rendes temetés itt 650 pengő, amott 420 pengő, a nikkelkoporsó itt 800 pengő, amott pedig 500 pengő. így van az egész vonalon. De a legszegényebb temetések költségeinél sem mutatkozik semmiféle előny, söt hátrány. (Wolff Károly: El van intézve a főváros! Bürgözdön olcsóbb a temetés, mint Pesten!) Igen t. képviselőtársam, ismét csak arra mutathatok rá: méltóztassék a kereskedelmi és iparkamarával vitába bocsátkozni. (Wolff Károly: Vitába bocsátkoztunk és el is intéztük! A jegyzőkönyveket is elintéztük, hosszú vitával. El van intézve! —Barthos Andor: TTgy van elintézve, hogy drágább! — Wolff Károly: Nem ugyanaz a minőség!) A minőségről pedig megállapíthatjuk, hogy maga a kenyérgyár vezetősége elismerte azt, hogy a magángyár által előállított kenyér jobb, mint a községi kenyér. Ha valaki ezt a könyvecskét elolvassa, elszomorodik. En ugyan a magam részéről diadalmaskodhatnék is, . mert hiszen én ezt már a könyv megjelenése előtt megmondtam. (Rassay Károly: Ez a könyv már régen megjelent! Én már egy évvel ezelőtt olvastam! — Barthos Andor: De ő még előbb mondotta!) Nagyon helyesen tette az igen t. képviselő úr és ajánlom, méltóztassék még egyszer elolvasni, talán még jobban eí fog szomorodni. Ha tehát ezek az üzemek nem tudnak hivatásuknak megfelelni, ha nincs árnivelláló hatásuk, ha megállapíthatólag alkalmasak arra, hogy az ipart és kereskedelmet zaklassák, azokat létükben zavarják, — mert hiszen ha egy élelmiszerüzem megnyílik egy hentes vagy egy csemegekereskedés mellett, azt tönkreteheti — akkor én, mint minden visszásságnak ellensége, csak örömmel fogadhatom ezt a törvényjavaslatot és nem győzöm eléggé dicsérni a mélyen t. kereskedelmi miniszter úr bölcseségét, (Malasits Géza: Tessék megvárni a háromórai vonatot!) hogy ebbe a törvényjavaslatba ezt a pontot bevette. (Baracs Marcell: írott malaszt fog maradni!) Mert akárhogy áll is a kérdés, a Képviselőház által felelősségre vonható alkotmányos tényező kezében lesz ez a kérdés. En erről a helyről csak arra kérném a 4