Képviselőházi napló, 1927. XXXIV. kötet • 1931. február 27. - 1931. március 30.
Ülésnapok - 1927-479
Az országgyűlés képviselőházának 479. ülése 1931. évi már cms hó 11-én, szerdán, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : Vargha Gábor, Farkas Tibor, Krúdy Ferenc, Feniczy Ignác. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Patay Gyula — a pénzügyminiszterhez,— a földteherrendezósi kötvényeknek a Magyar Nemzeti Banknál loendő lombardirozhatása tárgyában. (írásban.) — Györki Imre — az összkormányhoz — a cukor és tej, valamint más élelmiszer drágítása tárgyában. — Kun Béla — a kereskedelemügyi miniszterhez — a sörkartell visszaélései tárgyában. — Györki Imre — a íöldmívelésügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi miniszterhez — a hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek juttatott föld megváltási árának megállapítása, illetve mérséklése tárgyában A földmívelósügyi miniszter válasza a népjóléti ós munkaügyi miniszter nevében is. — Gróf Sigray Antal — a földmívelésügyi miniszterhez — az állatgyógyászatban használt oltóanyagok tárgyában. A földmívelé;-ügyi miniszter válasza. — Esztergályos János — a belügyminiszterhez — a belügyminiszternek küldött jelentések tárgyában. — Farkas István — az összkormányhoz — az országgyűlési választások ós a titkos szavazás tárgyában. Az összkormány nevében a belügyminiszter válasza. — Fropper Sándor — a belügyminiszterhez — a munkásság márciusi ünnepélyének betiltása tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Várnai Dániel — a belügyminiszterhez — a Reggeli Újság ós a Magyar Hétfő c. lapok utcai árusításának megszüntetése tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Rassay Károly — a belügyminiszterhez — több hétfői lap utcai árusításának megvonása tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, Scitovszky Béla, Mayer János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az. ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző úr. - , Napirendünk szerint következik az iparfejlesztésről ezóló törvényjavaslat (írom. 1049, 1125) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Vargha Gábor képviselő úr, aki beszédének elmondására a tegnapi ülésen halasztást kapott. Vargha Gábor képviselő urat illeti a szó. Vargha Gábor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem valami lélekemelő látvány tárul fel előttem;, amidőn üres padok előtt kell beszélnem, aki azonban kötelességét teljesíteni kívánja, az azt minden körülmények között teljesíti. Méltóztassék nekem megengedni, hogy mielőtt magára a javaslatra és a javaslatnak különösen a kisipar . fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseire térnék rá, annál a szoros összefüggésnél fogva, amely a kartellkérdés és az iparfejlesztés kérdése között fennáll, néhány rövid ecsetvonással megrajzoljam azt a helyzeKEPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XXXIV, 26 tet, amely a legutóbbi kartellj avaslat folytán állott elő. Elnök: A tárgytól való eltérésnek nincs helye, de amennyiben a képviselő úr mondandóit összefüggésbe hozza a napirenden levő javaslattal, ez ellen semmi kifogást nem teszek. (Helyeslés.) Vargha Gábor: T. Ház! Ha számbavesszük ugyanis az összes javaslatokat, amelyek nemcsak a legutóbbi időben, hanem ezen országgyűlés megnyitása óta kerültek a Ház asztalára, akkor meg kell állapítanunk azt is, hogy nem volt azok között egyetlen egy javaslat sem, amely oly nagy elégedetlenséget és elkeseredést szült volna, mint éppen a páratlanul álló izgalmak között letárgyalt és elfogadott kartelljavaslat. Alig hangzott el egyetlen egy beszéd is, amely ne a legkíméletlenebbül ostorozta volna a kartellek kinövéseit, mulasztásait, viszszaéléseit, azokat a bűnöket, amelyeket az amúgy .is nyomorba jutott és nagy válsággal küzködő közgazdasági élet ellen elkövettek, hogy ne ostorozták volna azokat a bűnöket, amelyeket még az igen t. igazságügyminiszter úrnak és a kereskedelemügyi miniszter úrnak mélyen átgondolt és megfontolt felszólalásai sem voltak képesek enyhíteni. Ha ezeknek a beszédeknek az volt a céljuk, hogy egy kétségkívül káros közgazdasági irányzatot megbélyegezzenek és azt abba a legitim mederbe^ tereljék, amelyben minden közgazdasági irányzatnak a közjó és a közerkölcs érdekében mozognia és haladnia kell, akkor ezt a célt csakugyan elérték, de nem érték
