Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-458
82 Az országgyűlés képviselőházának és mint monopóliumtulajdonos, az állam semmivel sem jobb, mint akármelyik magánérdekek alapjára helyezkedett kapitalista formáció. A kormány az, amely állandóan drágít. A kormány volt az, amely az országra rászabadította a lakás- és a boltbérek felszabadításával a házbérkapitalizmust. Ez is olyan diszparitás az életben, amely áthidalhatatlan. Akármit csinálnak az urak, azon nem lehet segíteni, hogy a lakásbérek és boltbérek megfizethetetlenek. A fiskus érdeke, hogy magasabbak legyenek a lakásbérek és a boltbérek, mert ebből tetemes adó folyik be. Ha csökkennének a házbérek, csökkennének az adóbevételek is. Az államnak azonban nem volna szabad ilyen antiszociális forrásokra támaszkodnia és nem volna szabad a házbérek és boltbérek felszabadításával lelhetetlenné tenni m gazdasági életet és a megélhetést. Méltóztassék most meghallgatni ne ia munkásokat, íhanem tessék meghallgatni az iparosokat, tessék meghallgatni a kereskedőket, hogy mit szólnak a mai boltbérekhez, a mai lakbérekhez. Tessék elképzelni, hogy a körúton egy-egy bolthelyiségért fizetnek 15—20—30.000 pengő évi bért, amelyet garasokból, krajcárokból kell összeszedni. Méltóztassék egy kicsit kint az életben széjjelnézni. Ezt a veszedelmet az állam zúdította az ország nyakára akkor, amikor kellő megfontolás^ nélkül hamarább szabadította fel a lakás- és boltbéreket, sem mint azt a gazdasági helyzet és a közérdek megengedte volna. - A kormány mint monopóliumtulajdonos megfontolás nélkül, szemben a világtendenciával, amely lefelé irányul, emelte a kávé, a tea, a dohány, a fűszerek vámját igen jelentékenyen, a 'bolettával megdrágította a búzát és megdrágította az életet a nélkül, hogy a mezőgazdasági termelésen ezzel segített volna, megdrágította megkérdezés és megfontolás nélkül a postát, a telefont, a távirdát ós a vasutat. Most méltóztassék csak valamelyik környéki állomásra kimenni: kint lógnak a táblák, hogy a munkás hetijegyek árát felemeli a Máv. igazgatósága; most emeli fel, amikor a munkás bizonyára nem passzióból sétál be a perifériákról Budapestre vagy megfordítva, hanem kényszerűségből, és az állam nem tudott magának más jövedelmi forrást találni, mint a kereseti .adó pótlékolását, most pedig a munkás hetijegyek árát akarja felemelni, nem tudom mennyivel. Egyelőre csak ezt a hírt hallottam, de megdöbbentőnek tartom, amikor a munkáscsaládtól elvesznek még abból a kevésből is, ami van, vagy ami nincs, hogy bejárhasson dolgozni, vagy munkát keresni. Tisztelettel kérem, méltóztassék beszédidőmet 10 perccel meghosszabbítani. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbításhoz hozzájárulni. (Igen!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárul. Propper Sándor: T. Képviselőház! A kormány volt az, amely megfontolás nélkül hozzányúlt a kereseti adó pótlékolásához és ezzel a katasztrofális mélyponton lévő életszínvonalat meg lejjebb szorította. Ezért nincs ereje és nincs kellő erélye ahhoz, hogy a magánkapitalizmust és a magánkartelleket megfékezze. A magánkartellek rámutathatnak arra, hogy a legnagyobb kartell, a legnagyobb monopóliumtulajdonos, a kormány jár elől a drágításban akkor, amikor annak semmi szüksége nincsen, legfeljebb fiskus-szempontból szükséges, hogy az állam bevételi forrásait növelje, de az árszínvonal, a világhelyzet egyáltalában nem . ülése 1931 január hó 28-án, szerdán. indokolta ezeket a drágításokat. A kormány mégis hozzányúlt ezekhez és diktálta, úgyszólván lehetővé tette azt, hogy a magánkapitalizmus Őt az árdrágításban kövesse. Ezért kénytelen megfelelő erő és megfelelő erkölcsi alap nélkül látszatra dolgozni, hangulatokat lecsapolni és vágyakozásokat semmivel kielégíteni, mint amilyen ez a törvényjavaslat is, amely itt előttünk fekszik. Ezért kell, hogy ez a javaslat rossz legyen. Itt igaza van az előadó úrnak; nem azért, mert nem lehet jó javaslatot csinálni, hanem azért, mert ez a kormány nem tud jobb javaslatot csinálni, nem tud jobb javaslatot keresztülerőszakolni, hiszen egyrészt túlságosan nagy a függősége és érdekeltsége a bankoktól és a kapitalizmustól, másrészt pedig ő maga jár elől a példával. Hogyan diktálhat a kormány erkölcsöket és tempót, amikor ő maga állandóan, szinte megállás nélkül az ellenkezőjét cselekszi? Nagyon érdekes, hogy éppen most cirkulál a cukorrépatermelőknek egy körlevele. Ezek nem destruktív emberek, nem felforgató szocialisták, ezeket nyugodtan befogadhatja Farkas Elemér t. képviselőtársam a saját osztályába. Mégis olyan Kraftausdruckok-kal telített körlevelet bocsátottak fei, hogy az csak a végső elkeseredés hangja lehet. Megállapítja ez a körlevél, hogy nálunk egy íkilogramm cukor ára 1 pengő 16 fillér s Németországiban ugyanaz a cukor 76 fillér. A német gazdák és. a német termelők 100 kilogramm cukorrépáért 4 pengő 5 fillért kapnak, a magyar gazda pedig 2 pengő 30 fillért kap. Kérdem, mivel van megokolva ez az árpolitika, mivel lehet ezt elfogadhatóvá tenni? Azt hiszik mélyen t. (képviselőtársaim, hogy ezzel a törvényjavaslattal ezt meg fogják szüntetni? Tűzzünk ki egy határnapot a törvényjavaslat letárgyalása utánra, amilyent tetszik, s merem állítani, .hogy 'hat hónap múlva a cukorárak semmivel sem lesznek alacsonyabbak, mint amilyenek ma. A cukorrépatermelők talán ki fognak tudni majd verekedni maguknak még néhány fillért, — ezt nem tudom biztosan— de, hogy nem lesz arányban a cukorrépa ára a cukorárakkal, az bizonyos és merem állítani, hogy sem a vas, sem a szén ára, sem semmiféle ikartellnek az áruja vagy termeivénye nem lesz olcsóbb ennek a törvényjavaslatnak alapján, mint amilyen most. T. Ház! Mi módosításokat nem terjesztünk elő. Ezt meddőnek, feleslegeseknek tartjuk. De be akartuk bizonyítani azt, hogy ezen a téren egy külön törvényjavaslatot, amely, ha (komolyan akarják megrendszabályozni a kartelleket és ha komolyan mederbe akarják terelni a kartellek működését, elfogadható és célravezető volna. Tudom, hiába mondom, hogy «méltóztassék a mi javaslatunkat elfogadni. Valószínűleg tartam^ hogy odáig sem jutunk el vele, hogy a Ház plénuma előtt megindokolhassuk. Annyival azonban tartozom sajátmagunknak, a közérdeknek, az ország fogyasztóinak és munkásainak, hogy felhívjam a mélyen t. Képviselőház és a kormány figyelmét erre a törvényjavaslatra, amely körülbelül a német hasonló intézkedések szellemében a magyar viszonyokhoz alkalmazva szövegeződött meg. Ezt ajánlanánk mi elfogadásra. )ha a konmány a maga részéről el tudná fogadni, de tudom, hogy nem lesz albiban a helyzetiben, nem fogja elfogadni. En viszont ezt a javaslatot nem tudom magamévá tenni, amely, mint mondottam, nem lesz célravezető és nem egyéb, mint egy törvénnyel több a törvénytárban, néhány hétre egy kis lelki ismeretmegnyugtatás, azután marad minden a régiben. Ehhez a játékhoz mi nem