Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-472

Az országgyűlés képviselőházának 4,72. és ahol .a piaci viszonyok szükségessé és indokolttá teszik, ott, ahol nagyobbmérvű ilyen visszaélés tapasztalható, vagy ahol olyan jelenségek merülnek fel, amelyek arra engednek következtetni, hogy az áralakulást igenis összebeszélésekkel, együttműködéssel a termelők kárára mesterségesen befolyásolják, a szükséghez képest ezek a büntető szankciók életbeléptethetők legyenek és pedig a közgazdasági miniszter léptethesse azokat életbe. Még ide is közbeiktatható egy előzetes szűrő: a közigazgatási bizottság véleménye. A közigazgatási bizottság az eddigi tapasztalatok szerint annyira komoly és megiontolt férfiakból álló szerv, amely meg fogja esetről-esetre vizsgálni és bírálni azt, vajjön nem egyszerű, közönséges piaci trükkxől, hanem olyan kérdésekről van-e szó, amelyek a közgazdasági életet, legalább is helyileg, a termelők hátrányára befolyásolják, az áralakulás természetes tényezőit elhomályosítják. En tehát tisztelettel indítványozom, hogy a 17. §-t az eddigi szövegezéssel elhagyni méltóztassék, (Helyeslés.) és a 17. ^ helyére vagyok bátor a következő új 17. §-t indítványozni (Olvassa): «A vásárra vitt mezőgazdasági cikk árának szabad és természetes kialakulását összebeszéléssel, összejátszással, vagy egyéb mesterséges beavatkozással a termelők hátrányára befolyásolni tilos.» Az új szöveg 1. bekezdése megállapítaná magát <a tilalmat, (Olvassa): «A rendőri hatóság kötelessége, hogy a helyi piacon a vásári rendészet körében figyelemmel kísérje azt, hogy az áralakulást az előbbi bekezdésben előírt módon nem befolyásolják-e s ha ily visszaélést észlel, köteles azt >a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel megakadályozni. Abban az esetben, ha a visszaélések a vásári rendészet körében megakadályozhatók nem lennének, vagy ha valamely terménynek helyi vásári ára az országosan kialakult, illetőleg a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén jegyzett árhoz képest az összes körülmények figyelembevételével ia termelők hátrányára tartósan oly feltűnő aránytalanságot mutat, amelynél fogva alaposan feltehető, hogy ez az áralakulás az első bekezdésben megjelölt visszaélések következménye, a m. kir. közgazdasági miniszter a közigazgatási bizottság indokolt előterjesztésére vagy anélkül is az érdekelt miniszterek-, kel egyetértve, akár a vásárra vitt minden mezőgazdasági cikkre, akár egyes megjelölt cikkekre kiterjedően elrendelheti, hogy a 18. ^-ban meghatározott cselekmények miatt a büntető eljárás megindításának van helye. Ezt ily előterjesztés esetében, ha sürgősen szükséges, ideiglenesen a közigazgatási bizottság is a m. kir. közgazdasági iminiszter rendelkezéséig elrendelheti.» A konstrukció tehát az, hogy először megállapítaná ez az új szöveg azt, hogy mi a tilos Cselekmény: a mesterséges árbefolyásolás. Közbeiktatja a prevenciót illetőleg a közigazgatási, a rendőri hatóságok eljárását, hogy ezt akadályozzák meg a törvényes eszközökkel, amelyek amúgy is rendelkezésükre állanak. Ha ezt elérni nem sikerült s ha egyes piacokon oly jelenségek lesznek észlelhetők tartósan és feltűnően, hogy az árak különböznek — mondjuk — az országosan kialakult ártól, vagy a budapesti értéktőzsdén jegyzett ártól, vagy olyan jelenségek mutatkoznak, hogy igenis, itt összebeszélés van, tehát egyenesen lenyomják a termények árát, akkor a közigazgatási bizottság, amely legközelebb áll ezekhez a helyi piacokhoz, előterjesztést tehet a, miniszternek aziránt, hogy most léptesse hatályba azokat a büntető KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXIII. ülése 1931 február E6-án, csütörtökön. 493 rendelkezéseket illetőleg rendelje el, hogy a bűnvádi eljárás ezen cselekmények miatt folyamatbatehető legyen. A periculum in mora esetében ezt a jogot megadja a közigazgatási hatóságnak, de csak akkor, ha az előterjesztés ..egyidejűen megtétetik és a közgazdasági miniszter utólagos hozzájárulásának fenntartásával. T. Ház! Ezzel az aggodalom egyik része elesik, .az, hogy ha — nem tudom, mondjuk, ott a helyi piacon — a főszolgabíróné két krajcárral drágábban kapja a tojást, akkor rögtön, esetleg túlhajtott buzgalomból beavatkozás történjék; mert itt van a közigazgatási bizottság, amely ellenőrzi, vájjon komoly-e a jelenség, est itt. van akkor a közgazdasági miniszter, aki azt országos vonatkozásban is elbírálni fogja, és tudja, vájjon szükség van-e ezeknek a retorzív intézkedéseknek megtételére. Most következnék a 18. §, amely, mint mondám, csak akkor lépne hatályba, ha a 17. § alapján ez a rendelkezés megtörténik. (Olvassa): «Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki mással összebeszél, Összejátszik vagy valótlan hírt terjeszt avégett, hogy a vásárra vitt mezőgazdasági cikk vásári árának szabad és természetes kialakulását a termelők hátrányára befolyásolja.» T. Ház! Itt mindenütt hangsúlyozva van az, hogy «a termelők hátrányára» azért, mert a fogyasztók hátrányára való befolyásolást az árdrágító visszaélésekre vonatkozó törvény alapján büntetni lehet. (Olvassa): «E kihágás büntetése pénzbüntetés. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. államrendőrség területén az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Az eljárást csak a 17. § utolsó bekezdése alapján tett rendelkezés után és csupán az e rendelkezés után elkövetett cselekmények miatt lehet megindítani.» Vagyis visszaható ereje nem lehet t annak a miniszteri rendeletnek, amely hatályba fog lépni. (Olvassa): «AJogerős büntető határozatot meg kell küldeni ám. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak, hogy a jelen törvény alapján megtehető esetleg szükséges intézkedések tárgyában javaslatot terjeszthessen elő.» T. Képviselőház! Itt ismét egy aggodalom van honorálva, amely a közvéleményben gyökeret vert. Tudniillik azt mondották, hogy miért szükséges ezt a kihágást elzárás büntetéssel büntetni akkor, amikor a törvényjavaslat még a súlyosabb kartelldeliktumokra, vagy bizonyos tilalmak áthágása vagy nemteljesítése esetére is csak pénzbüntetést alkalmaz. Ezt honorálja ez a szöveg, amennyiben azt mondja, hogy pénzbüntetéssel büntetendő a kihágás. Itt a pénzbüntetést maximálni nem szükséges, mert a törvénykezési eljárás egyszerűsítéséről szóló törvénynek egyik szakasza azt mondja, hogy amennyiben későbbi rendelkezés kihágást statuál, abban az esetben a pénzbüntetés maximuma 600 pengő. Kimaradt az előbbi ötödik bekezdés első három sora is, amely így szólt (olvassa): «Az eljárást azonnal meg kell indítani és lehetőleg még a vásár tartama alatt be kell fejezni.» Ebben valami nagy dolgot látott egyik-másik kereskedelmi érdekeltség, holott ebben semmi sincsen. De ezt egész bátran kihagyhatjuk, mert ma az érvényben lévő büntetőjogi eljárási szabályok módot adnak, sőt kötelességévé is teszik a -rendőri büntetőbírónak, hogy ha tudja, az eljárást azonnal fejezze be. Egyébként itt attól