Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-472

Az országgyűlés képviselőházának 472. ü Perlaki György jegyző (megszámlálván a szavazókat): Huszonöt! Elnök: A Ház tehát a 2. szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el, Wolff Károly képviselő úr és társai indítványát pedig elvetette. Ehhez a szakaszhoz Biró Pál képviselő úr egy új hatodik bekezdés felvételét célzó indítványt nyújtott be. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Biró Pál képviselő úr indítványát elfogadni, igen vagy nem! (Nem!) A Ház Biró Pál képviselő úrnak új hatodik bekezdés felvételét célzó indítványát elvetette. Következik a 3. §. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 3. §-t, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a i. §-t). Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa f töröltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Senki sincs feljegyezve. Enök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Senki sem kíván szólni, a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa az 5. §-t). Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Héjj Imre jegyző: Griger Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs itt, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Nincs senki feljegyezve. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki sem kíván szólni, a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (olvassa a 6. §-t). Bíró Pál! Bíró Pál: T. Képviselőház! Módosító indítványom arra vonatkozik, hogy a 6. § első bekezdésének^, pontjából, és pedig a 3. pont harmadik sorától kezdve a következő szavak (olvassa): «vagy indokolt esetben ily eljárás indítása nélkül is vagy annak befejezése előtt is», töröHessenek a szövegből. Indítványom lényege a következő: Ennek a 6. §-nak harmadik és negyedik bekezdése, de maga az egész szakasz a legmesszebbmenő felhatalmazásokat adja a kormány részéről a tekintetben, hogy a termelési szervezeteikkel szemben eljárjon. E szakasz 2. pontja kimondja azt, hogy a miniszter közvetlenül vagy közvetve folytasson tárgyalásokat áz^ ügy békés kiegyenlítése céljából és csak azután következzék be az a felhatalmazás, hogy az igen szigorú intézkedéseiket megtehesse. Ez intézkedésekre vonatkozólag nem kívánok kitérni^ mert erre vonatkozó álláspontomat már az általános vitában részletesen kifejtettem, de lehetetlennek tartom, hogy benn maradjon a szakaszban olyan szöveg, amely a legmesszebbmenő intézkedéseket engedi meg a nélkül, hogy az érdekeltek arról egyáltalában előzően tudomást is szerezzenek. A szakasz 2. pontja szerint ugyanis a miniszter először tárgyal a békés kiegyenlítés érdekében az érdekeltekkel. A 3. pont azt mondja, hogy megteheti ezeket az intézkedéseket ezek nélkül az előzetes tárgyalások nélkül is. Bocsánatot kérek, de gyakorlatilag el sem ése 1931 február 26-án, csütörtökön. 487 képzelhető az az eset, hogy bármely kormányilyen fontos, a közszállításokra, iparrendészetre, fuvardíjszabásra, adókra és vámokra vonatkozó intézkedéseket megtegye a nélkül, hogy az érdekeltekkel szóba állana. Hiszen a kereskedelemügyi miniszter úr maga úgy a bizottságban, mint itt ma a plénumban is kifejtette, hogy r SL gazdasági életre milyen fontos a stabilitás és a biztonság érzése, úgyhogy gyakorlatilag nem is képzelhető el sem ezen kormány, sem bármely következő kormány részéről, hogy ilyen tárgyalások nélkül, va^y legalább is az érdekeltekkel való szóbaállás nélkül ilyen intézkedés megtörténjék. Ha pedig ez gyakorlatilag így van és máskép el sem képzelhető, akkor kérdezem: mi értelme van annak, hogy ilyen rettenetes, odiózus mondat benne maradjon ebben a szövegben, amely szövegnek elfogadása esetén ezt igenis, nagyon károsnak tartom a magyar termelés, sőt tovább megyek, a magyar közhitel szempontjából is. Mert micsoda benyomást tesz valakire, aki például ebben az országban tőkét akar plaszírozni, vagy tőkéjét magyar vállalatba akarja fektetni, az, ha van egy törvény, amely azt mondja, hogy az érdekelteket tudomásuk nélkül f SL kormány részéről exisztenciájukban veszélyeztethetik, vagy tönkre^ tehetik, vagy olyan termelési feltételek elé állíthatják, amelyek már eleve kizárják azt, hogy a termelést normálisan folytathassák. Ennek a világon semmi értelme nincs, ez ellenkezik magának a törvényjavaslatnak a szellemével, ellenkezik magában a 6. § 2. bekezdésében foglaltakkal, úgyhogy nagyon kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy e pár szót törölje, amelynek gyakorlatilag semmi értelme nincs, de amelynek káros visszahatása bizonyára érezhetővé fog válni, bár nem olyan hirtelen, hanem lassú folyamat lesz az, amely alá fogja ásni ebben a tekintetben a magyar termelési érdekeket. Méltóztassanak tehát hozzájárulni ahhoz, hogy ez a szerintem teljesen értelmetlen pár szó ebből a szövegből kimaradjon. Azt hiszem, hogy ebb

en a tekintetben ugyanaz az intencióm, mint ami az igen t. lkere=kedelemügyj miniszter úré. , Még csak arra akarnám a kereskedelemügyi miniszter úr figyelmét felhívni, hogjr itt a szakaszban az áll: «ilyen eljárás indítása nélkül is, vagy annak befejezése előtt is». Ez az indítvány nem vonatkozik arra, hogy ha ez kimaradna, akkor kénytelen volna a miniszter úr bevárni az egyeztető bizottságok tárgyalásának befejezését, mert hiszen a 2. § ezeket az egyeztető bizottságokat csak fakultative írja elő, ha tudnillik a miniszter akarja, hogy ilyen egyeztető bizottságok működjenek. Hiszen itMs csak az van, hogy esetleg egyeztető bizottságok közreműködésével, úgyhogy semmi akadálya nines annak, hogy ez a pár szó ebből kimaradjon. Nagyon kérem a kereskedelemügyi miniszter urat és a t. Házat, hogy ezt a módosító indítványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik. Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! A magam részéről a Biró Pál képviselőtársam által felhozott indokokat olyanoknak tartom, amelyek alapján javasolom f a t. Háznak, hogy indítványát elfogadni méltóztassék. Tényleg biztonságot kell teremteni a 72*