Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-472

Àz országgyűlés képviselőházának 4,72. ü delhető el, aki a vád tárgyává tett bűncselekmény már meglévő nyomatékos gyanúja terhel, a vizsgálat elrendelése iránti indítványt a törvényszék hatáskörbe tartozó bűncselekmény nyomatékos gyanújának hiánya okából elutasítani • kellett.» Méltóztatnak ebből a vizsgálóbírói végzésből látni, hogy nem feltétlenül kell, hogy kartellszerű megállapodás és írásos megállapodás történjék; nem azért, hogy esetleg a konkurrenst valahogy megvédjék, hanem azért, hogy a nagy fogyasztóközönség érdekeinek a megvédése megtörténjék. íme ebből a felolvasott gyakorlati esetből nyilvánvalóan megtörténhetik az, hogy azt a konkurrenst, aki olcsóbban kíván árusítani, egyszerűen felhívják a gazdasági egyesületükbe és ott rákényszerítik arra, hogy olyan eljárást tanúsítson, amellyel a fogyasztóközönség érdekeit rontja. Ezzel szemben ennek a törvényjavaslatnak 1. §-ában semmiféle védelme nincs a fogyasztónak, ellenben a mi törvényjavaslatunkban, illetőleg beterjesztett indítványunkban igenis van védelem, mert ez megmondja, hogy hallgatólagos megállapodással egyértelmű magatartások és cselekmények is idetartoznak. ^Es itt van a lényeges különbség a mi indítványunk és a kormány törvényjavaslata között, mert ebből az következik, •hogyha a közgazdasági miniszternek tudomására jut, hogy olyan esetek is vannak, amikor nemi ilyen írásbeli kartellszerű megállapodást mutatnak be, amikor nincs kartellszerű megállapodás, nincs írásba foglalt megállapodás, de a gyakorlati életben mégis azt észleli a kereskedelemügyi miniszter, hogy a valóságban igenis a fogyasztóközönség terhére fennállanak ilyen kartellszerű cselekmények, akkor az ilyen esetekben is meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az ilyen alakulatok ellen, az ilyen határozatok ellen, amelyek tulajdonképpen nem is határozatok, mert talán szivarozás mellett, uzsonna mellett történhettek az ilyen megállapodások, amelvek mégis kötelezők a felekre, el lehessen járni. T. Ház! Minthogy a miniszter úr által képviselt 1. § egyáltalában nem teszi lehetővé a fogyasztók megvédését, hanem esetleg csak arról lehet szó, hogy a konkurrenciát védi meg, sokkal helyesebbnek tartom az általunk előterjesztett javaslatot; minthogy továbbá az nem ad lehetőséget arra, hogy azokra a kartellekre, amelyek nem szoríthatók ezen 1. § rendelkezései alá, el lehessen járni, ezt a szöveget nem fogadom el, hanem kérem a t. Házat, méltóztassék a szociáldemokrata képviselők által előterjesztett indítvány megfelelő szövegét elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feliratkozva! Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Propper Sándor t. képviselőtársam előbbi felszólalásában szemrehányást tett, hogy a kormány javaslata nem adja a kartell fogalmi meghatározását. Örömmel láttam viszont a lojalitást Györki t. képviselőtársam részéről, aki nyomban megállapította, hogy e tekintetben nekem van igazam, mert a szociáldemokrata indítvány sem adja a kartell fogalmának meghatározását. (Propper Sándor: Csak meszszebb megy, azt anondtam én.) Ezt Györki t. képviselőtársam mondotta és én örömmel konstatálom ezt a lojalitást, hiszen tényeket akaése 1931 február 26-án, csütörtökön. 481 runk tisztázni, és ha tárgyilagosan tárgyalunk, sokkal előbbre nnehetünk. Meg kell állapítanom azt is, hogy a szociáldemokratapárt indítványának 1. §-a és a törvényjavaslat 1. §-a között jóformán semmi eltérés nincs. Györki t. képviselőtársam most azt mondja, hogy ők azonban egy második paragrafusban gondoskodni akartak azokról a csendes összebeszélésekről, hogy úgy mondjam talán egyhúron pendülésekről, amelyeknek semmi jogi előzményük, formai megállapodásszerű kötelmi jellegük nincs. Legyen szabad felolvasnom a szociáldemokrata indítvány 2. §-át, amely így szól (olvassa); «Jelen törvény hatálya alá tartoznak az 1. §-ban felsorolt célú hallgatólagos megállapodásokkal egyértelmű magatartások és cselekmények is.» Ezzel szemben az a törvényjavaslat, amelyet képviselni bátor vagyok, sokkal messzebbmenőleg gondoskodik az idevonatkozó érdekek védelméről. A 6. § 1. bekezdésében ugyanis azt mondja (olvassa): «Ha az 1. § alá eső megállapodás vagy határozat, vagy alkalmazásának módja, — és most következik! — vagy bármely olyan tevékenység, vagy magatartás, amely habár írásbafoglalt megállapodás vagy határozat nélkül az 1. §-ban megjelölt célt szolgálja ;..» stb., akkor ez á megfelelő eljárásra alapot ad. Éppen tegnap fejtettem ki, hogy ezeknek a kérdéseknek nem lényege a megállapodás, nem lényege ezeknek a kérdéseknek az azt megelőző kötelmi viszony, a lényeg a magatartás és tevékenység, amellyel kárt lehet okozni a közgazdasági közérdeknek. Az én javaslatom pedig ezt sokkal messzebbmenőleg szolgálja, mint a szociáldemokrata indítvány. De hogy félreértés ne legyen közöttünk, hangsúlyozom, hogy ugyanezen paragrafus utolsó bekezdésében még tovább megy és azt mondja, hogy (olvassa): «Ezt a §-t megfelelően alkalmazni kell oly vállalatra is, amely mással való megállapodás vagy együttműködés nélkül a piac fölött uralkodó helyzet kihasználásával egyedül is oly tevékenységet folytat, vagy oly magatartást tanúsít, amely a közgazdaság, vagy közjó érdekét az 1. bekezdésben meghatározott módon veszélyezteti.» Az a meggyőződésem, hogy ezen túlmenőleg ezt a kérdést nem lehet szabályozni, de nem is kell, mert ebben a vonatkozásában felölel minden lehetőséget, ahol visszaélések elkövethetők volnának, és utolér szerintem minden visszaélést, amelyet az életben el lehet követni. A t. szociáldemokratapárt indítványát nem módosítás alakjában terjesztette elő, ennek következtében az tárgyalás alá nem is vehető. Ismétlem, sajnálom, hogy nem módosítás formájában jött az, mert úgy, mint ebben az esetben^ az 1. és a 2. §-ról is kimutattam, lépésről-lépésre kimutathatnám, — természetesen a t. Ház figyelmét nem akarom fárasztani — hogy az én törvényjavaslatom a helyes és hogy azok az indítványok nem szolgálnak más célt, mint a látszatot, amelyet azonban a törvényhozás nem szentesíthet Kérem, méltóztassék a szöveget változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. ^ házszabályszerűleg meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Kérem felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a 2. §-t). - Biró Pál! Biró Pál: T. Képviselőház! A 2. §-hoz bátor voltam egy módosító, illetőleg egy kiegél