Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-472

478 Az országgyűlés képviselőházának 4-72. engem tőke- és iparellenes váddal. De nem illetheti senki ezt a kormánvt sem, amely bebizonyította azt, Hogy az egész vonalon milyen sokat tett az ipar érdekében, mert a vámtarifától kezdve végig, mindazok a ténykedések, amelyek az ipart előmozdít.!ák, mind nem azt bizonyítják, mintha a kormányzatban iparellenes tendencia volna. En ez ellen tiltakozom, ez ellen óvást tettem. De nem akarok megállani ott, mintha semmi sem változott volna és nem fogom magamat azok közé a gazdaságpolitikusok közé is orozni, akik azt hiszik, hogy a gazdasági élet csak egy irányt ismerhet, azt amely a múlté, hogy ebben nincs baladás, nincs fejlődés, s amely nem követel meg új irányokat. (Propper Sándor: Visszafejlődés van!) De van más megoldás is. Látva a világgazdasági helyzetet, nem úgy fejezőm ki mint az igen t. előadó úr, — aki igazán annyi fáradságot vett magának, hogv ezzel a kérdéssel foglalkozzék — hogy a kapitalizmus önmagának ellensége; én csak azt látom, hogy tény- . leg az egyik oldalon milliók és milliók vannak, akik a szükségleteiket nem tudják kielégíteni és látom, hogy milliók és milliók bele tudnának kapcsolódni a gazdasági életbe szükségleteik révén, de nem képesek rá. Látom azt is, hogy milliók és milliók vannak munka és kereset nélkül. (Ügy van! a jobboldalon.) Valahol valami hibaforrásnak kell lennie. (Propper Sánà'or: Látja és nem segít rajta a miniszter úr!) Nekem az az érzésem, hogy magában a tőkében van valami bizalmatlanság önmagával szemben, s bizalmatlanság a jövővel szemben. (Sándor Pál: Az állammal szemben!) A tőkének is kötelessége volna a maga részéről megtalálni az utakat és módokat, hogy ez a világgazdasági helyzet megszűnjék, hogy az ipar és a mezőgazdaság között ez az ellentét eltűnjön, és hogy a tőke úgy helyezkedjék el, hogy a többi gazdasági ágak rentabilitásukat elérhessék. Ez nem tőkeellenes felfog tőkének érdeke. Meg vagyok győződve arról, hogy a tőke meg fogja találni — mert kell, hogy találja — ezt az utat, mert mégis csak a kapitalizmus az, amely a haladást képviseli és ennek nem szabad önmagában összeomolnia. Én ezt a törvényjavaslatot nem úgy fogom fel,-mint amely tőke- és iparellenes volna, hanem úgy fogom fel, mint amely a haladás jegyében született meg, amely az_egész vonalon a helyes, irányokat akarja megjelölni, amely nem akar senkinek kárára lenni. Meg vagyok győződve, hogy tárgyilagos, becsületes kezeLéssel meg fogja cáfolni mindazokat, akik ezért szemrehányást tesznek, mert én egy lépést látok a javaslatban egy szebb, jobb magyar gazdasági jövő felé. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon eß a középen.) .• Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem at. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot a bizottság^ szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják általánosságban a törvényjavaslatot, szívesked jenek felállani. (Megtörténik ) Többség. A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, mégpedig a cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. ' ülése 1981 február 26-án, csütörtökön. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Csik József! Elnök: A képviselő úr nincs jelen! Jelentkezése töröltetik. Farkasfalvi Farkas Géza képviselő úr, mint a földmívelésügyi, pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi együttes bizottság előadója jelentést óhajt tenni. A UZÓ megilleti. Farkasfalvi Farkas Géza előadó: T. Ház! Tisztelettel van szerencsém a földmívelésügyi,' közgazdasági és közlekedésügyi, valammt pénzügyi bizottság együttes jelentését beterjeszteni az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról szóló törvényjavaslat 11. §-án a Felsőház által eszközölt és alkotmányos hozzájárul céljából a Képviselőházhoz áttett módosítás tárgyában. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai közt szétosztatja s annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Elnök Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Ház! A címet természetesen nem fogadom el, hiszen magát a javaslatot sem fogadtam el. Válaszolni kívánok azonban az igazságügyminis^ter úr tegnapi" beszédének egy részére, amelyben a mi külön törvényjavaslatunkat aposztrofálta, mintegy mentségül hozván fel a hivatalos javaslat mellett azt, hogy a mi javaslatunk sokban hasonlít a hivatalos javaslathoz. Kétségtelen, hogy vannak hasonlatosságok, ami hasonló természetű törvényjavaslatok szövegezésénél természetes és elkerülhetetlen.. Valójában azonban a két javaslat egymással merőben ellentétes. A mi indítványunk, amelyet törvényjavaslat formájában nyújtottunk be. valóban alkalmas volna arra, hogy a kartellek garázdálkodásával szemben a fogyasztók, a munkások érdekeit és a közérdeket megvédelmezze, amire a hivatalos javaslat awint majd az esetek bizonyítani fogják, képtelen. A mi törvényjavaslatunk bizonyos alapelveken épült fél a külföldi törvényhozási törekvések, a külföldi ilynemű élő jogszabályok és a magyar gazdasági élet, a magvar gazdasági helyzet figyelembevételével. Például a mi törvényjavaslatunk megadja a közérdekű kereset megindításánek jogát magánfelek részére és egyes kartelltagok részére, amit a hivatalos javaslat nem ad meg. Azonkívül a kartellbi^ottságnak sokkal messzebbmenő hatáskört biztosít, mint a hivatalos javaslat és a kartellbizotfságot úgy alakítja meg, összetételét, úgy határozza meg, hogv a fogyasztók érdekeit is figyelembe veszi. Védejraoezi tehát a fogyasztók és védelmezi a munkálok érdekeit. Egy harmadik alapelvben, a szankciók tekintetében is különbség van, mert azok sokkal messzé^bmenőek, sokkal hatékonyabbak, mint a hivatalos javaslat szankciói. Továbbá^ benne van javaslatunkban a kartell fogalmának definiciója. amit a hivatalos javaslat «zintén elmulaszt. Hiszen jól tudjuk, hogy már az Ipartan ácsban is igen naery viták voltak e felett. Nem tudom- miért siklott el ez a kérdés. Denikve a hivatalos javaslatban a kartelifogalom definiálva nincs, legalább kellőkéopen nines, úgyhogy a kartellbíróság, ha valóban abba a helyzetbe kerül, hogy a kartellügyeket elbírálja, hosszú esztendőkig majd azon fog vitatkozni, hogy tulajdonképpen mi is az a kartelL