Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-468

H52 Az országgyűlés képviselőházának 168 kásság kevesebb bérért drágábban él az országban, amiből látható, hogy a kartellár ak emelésének indoka abszolúte nem helytálló. T. Képviselőház! A téglakartellre vonatkozólag egyáltalában nem tudjuk megérteni, hogy miért kell Budapesten 50 pengőt vagy ab gyár 46 pengőt fizetni a tégla ezréért akkor, amikor vidéken bárhol a kisméretű téglát ÎÎ0 pengőért, sőt 29, avagy 28 pengőért is lehet kapni ezrenként. S itt megemlítem a téglák artell letörésére irányuló székesfővárosi akciót is. A Közönséges Tömör Falitéglát Árusító Részvénytársaság — ez a kartell neve — még a békeévekben, akkor, amikor először felmerült a székesfővárosnál egy községi téglagyár felállítására vonatkozó terv, azzal az ajánlattal fordult a székesfővároshoz, hogy ő hajlandó a kartellár és a kartellen kívüli ár közti differenciát, amely akkor 2 koronát tett ki ezrenként, minden ezer tégla után megtéríteni a fővárosnak, ha a főváros eláll a téglagyár ^felállításának gondolatától, és ha a székesfőváros az ő vállalati feltételeibe beteszi, hogy a vállalkozó a székesfővárosi épületeknél tartozik kartelltéglát használni. Ez az állapot fennállt egészen a háborúig. A háború alatt, amikor a főváros építkezései megszűntek, ez feledésbe ment és a háború után nem léptették t életbe, vagyis a kartell nem térített meg a fővárosnak semmit sem, annak ellenére, hogy az alatt az idő alatt a kartellár és a termelési ár közötti differencia jelentékenyen két korona fölé emelkedett. Az idén azután egy vállalattal kapcsolatban, ahol a vállalkozónak saját téglagyára volt és saját tégláját kezdte használni, jelentkezett a kartell azzal a követelésével, hogy a székesfőváros kötelezze azt a vállalkozót arra, hogy ne a saját tégláját, hanem a kartelltéglát használja. Ekkor derült ki ennek a kartellnek még mindig fennálló szerződése, amelyet egyoldalúan kívánt érvényesíteni, és ekkor döntött a polgármester a mai viszonyok között egyedül helyes módon úgy, hogy töröltette a főváros vállalati szerződéseiből a kartelltégla használatára vonatkozó feltételt és utastíotta a műszaki ügyosztályokat, hogy bármilyen tégla használatát meg kell engedni, ha az a műszaki feltételeknek megfelel és ezt anyagvizsgálattal igazolni lehet. Ez a helyes módja a kartellek túlkapásaival szemben egyszerű közigazgatási intézkedésekkel való védekezésnek és ez igazolja azt is, hogyha ezek az intézkedések nem hatályosak, megvan a mód és a lehetőség arra, hogy a székesfőváros akár ma is megcsinálja azt a községi téglagyárát, amely községi téglagyár a székesfőváros költségvetését rendkívül tehermentesítené. Az én számításaim szerint a legutóbbi évek építkezései között a legenyhébb esztendőben is legalább 150.000 pengőt fizettünk a kartellnek a kartelltégla és a házilag előállított tégla közötti differencia címén és a nagyobb építkezéseket magukban foglaló években ez 300.000—400.000 és 500.000 pengőre is felmegy, ami a székesfőváros költségvetésében is igen jelentős tétel. (Buday Dezső: Jogosulatlan haszon!) Igen, ezt a jogosulatlan hasznot le lehet törni és amikor ma általában üzemellenes hangulat van, én még akkor sem szűriök meg egy új üzem, a Községi Téglagyár felállítása mellett kardoskodni, ha ez az üzem a székesfőváros közérdekével egyezik és ha ez az üzem a székesfőváros költségvetését jelentékenyen tehermentesíti. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Mert az üzemeknek szerintem az a céljuk, hogy a főváros adózó polgárainak terhein segítsenek, enyhítsenek.- •'•'•'•'. v

''•• T. Képviselőház! A cement- és a mészkarülése 1931 február 19-én, csütörtökön. teliről nem akarok sokat beszélni, (Halljuk! Halljuk! balf elől.) mert hiszen erről igen intenzív előadások hangzottak már el. Csak azt akarom megállapítani, hogy azelőtt a békében a cement legnagyobbrészt a Nagy-Magyar ország területén jfekvő Beocsinből jött, beocsini cementet használt egész Budapest. A beocsini cementet ma is lehetne itt Budapesten 4 pengőért adni, (Sándor Pál: Ha nem volna egy és fél korona a vám!) és ennek a beocsini cementnek idehozatalával, amely minőségben is sokkal jobb, mint a Mák.-cement és amelynek termelése ott korlátlan mennyiségben és^ oly mértékben folyik, hogy nincs kihasználva a gyár, rendkívül könnyen lehetne enyhíteni a cementválságon. Szerintem ugyanis abban, hogy ma a Mák.-cement ilyen magas árra tornázta fel magát, része van annak a másfél aranykoronás vámnak, amelyet a cementre kivetett autonóm vámtarifának, de része van benne Trianonnak is. Mert ha Trianon nem szakította volna el tőlünk azt a gyárat, akkor nem lehetne a cementárakat ilyen ^magasra feltornáztatni. i En csak sajnálatosnak tartom, hogy vannak úgynevezett magyar részvénytársaságok, amelyek Trianonból nemcsak a gyászt viselik, hanem amelyek Trianonból a maguk számára külön hasznot is tudnak szerezni. Ez az oka annak, hogy ma az építőiparban az alaprelációk teljesen eltolódtak, hogy míg azelőtt a kőműves- és vasbetónmunkák nem tették ki az épület előállításának 40%-át, vagy maximálisan 42%-át, ma már az Összértéknek több mint 50%-át teszik ki. Világosan látható tehát, hogy itt természetellenes áralakulással állunk szemben, amely fenn nem tartható, mert ha az építőipar másik 58, illetőleg 60%-ának ára redukálódhatott 50%-ra, akkor abszolúte nincs indokolva, hogy a tégla, mész és cement révén az építkezésnek ez a második nagy tétele felemelkedjék 40%-ról 50%-ra. A vaskartellről sem akarok részletesebben beszélni, mert hiszen arról is sokan beszéltek már. Itt csak egyet akarok megemlíteni, a csőkartell dolgát. A csőkartell az, amely nálunk a higiénikus építkezést nemcsak megdrágítja, hanem sokszor lehetetlenné is teszi. Beszélünk arról, hogy vidéki városokban elmaradnak a higiénikus városi berendezések, amelyek természetes velejárói minden külföldi legkisebb városnak is; hogy nincs vízvezeték, csatornázás, központi fűtés és nincsenek meg azok az egészségügyi berendezések, amelyek más külföldi városokban a legtermészetesebb módon megtalálhatók. Ha én erre itt rámutatok, akkor rá kell mutatnom arrays, hogy ennek kizárólag a csőkartell árdrágító hatása az oka, mert hiszen a csőkartell háromszoros áron adja nálunk a csövet, mint az például Csehországban kapható. Beszélünk a Balaton fejlesztéséről, most van a Magyar Mérnök- és Építészegyletben egy balatoni ankét, amely ankéten nemcsak a Balaton körüli ízléstelen építkezést, hanem a Balaton körüli antihigiénikus építkezést is tárgyalja a magyar mérnökök egyesülete. Ezen az ankéten merült fel az a tény és- vetődött fel az a vád, hogy az. egész Balaton körül egyetlenegy olyan épület van, amelybe aggodalom nélkül bármely külföldit be lehet vinni, amely épületben megvan a teljes vízvezeték, hideg- és melegvíz, központi melegvízfűtés, amelyben van felvonó, vannak esslingeni redőnyök, van autógarázs; ez az egyetlenegy épület a székesfővárosbalatonkenesei üdülőtelepe. Ez az, egyetlen épület, amely azon a nívón van a Balaton kör-